A romániai bérek vásárlóereje alig fele az uniós átlagnak

Még egy lista, amelyen Románia a kullogók között van az európai uniós tagállamok között: a bérek vásárlóerejének lajstroma. Románia mögött a rangsorban csak Bulgária következik, az pedig gyenge vigasz, hogy az ország javára szétnyílt az olló a romániai és a déli szomszéd fizetéseinek vásárlóereje között.

Az Országos Statisztikai Intézet Románia az Európai Unióban – 2016 című tanulmányának adatai szerint (amelyek a 2014. évi helyzetet elemzik) Romániában a bérek vásárlóértéke az uniós átlagnak csupán az 55 százalékát éri el. Igaz, ez az arányszám 2010-ben mindössze 49, 2013-ban pedig 54 százalék volt. Románia mögött a lajstromon csupán Bulgária szerepel, 48 százalékkal. Románia előtt az 59 százalékos Horvátország áll.

A közép- és kelet-európai államokban – a szovjet érdekszférához tartozott országokban – a bérek vásárlóértéke jóval elmaradt az uniós átlag mögött: Lettországban 64, Magyarországon és Lengyelországban 68, Litvániában 75, Észtországban 76 százalékos – de Görögországban is az uniós átlagnak csupán a 73 százalékát éri el.

Az uniós átlag fölött magasan teljesítenek a kisebb európai országok: Luxemburgban például a bérek vásárlóereje 266 százaléka az Európai Unió átlagának, Írországban 134, Hollandiában 131, Ausztriában pedig 130 százaléka. Az uniós átlag közelében van a 91 százalékos Spanyolország, a 96 százalékos Olaszország, a 107 százalékos Franciaország, a 109 százalékos Nagy-Britannia és a 110 százalékos Finnország.

A hazai gazdasági megfigyelők derűlátóan nyilatkoztak a hazai vásárlóerő várható alakulásáról. Abból indulnak ki, hogy az utóbbi időszakban a fizetések folyamatosan emelkedtek. Ez a megállapítás pedig igaz, mind az országos átlagbér, mind pedig – legfőképpen – a minimálbér esetében. Emellett az árak is csökkentek, amiben szerepet játszott például a hozzáadottérték-adó mérséklése, így a jövőben az ország jelentősen előreléphet a bérek vásárlóereje terén.

Az előrejelzések szerint a 2020-ig terjedő időszakban a romániai átlagfizetések évente átlagosan 5-8 százalékkal növekednek majd, ezzel pedig lépést tart a bérek reálértéke is, miközben az inflációs ráta várhatóan továbbra is a minimális szinten marad.

Gazdasági szakemberek mindennek alapján úgy vélik, hogy 2018-ra a romániai fizetések vásárlóereje elérheti az uniós átlag 60 százalékát. Ez jelentős lépést jelent előre ahhoz a célkitűzéshez is, hogy Románia mielőbb tagja lehessen az euróövezetnek.

Kiskereskedelmi forgalom: Románia az első helyen

Románia ugyanakkor előkelő helyet foglal el az európai államok sorában a kiskereskedelmi eladások tekintetében. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint a kiskereskedelmi eladások csupán májusban 15,8 százalékkal növekedtek az előző esztendő hasonló időszakhoz képest, ezzel Románia vezet az uniós államok között.

Az eladások elsősorban az élelmiszerek, illetve az italok és a dohánytermékek esetében ugrottak meg, és elérték a 20 százalékot. A nem élelmiszertermékek esetében a növekedés 14,5 százalékos volt.

A kiskereskedelmi szektorban a forgalom növekedésében szerepet játszott az a körülmény is, hogy 2016. januárjától kezdve jelentősen csökkent számos adó és illeték. A hozzáadott értékadó 24 százalékról 20 százalékra esett vissza, 2015 júniusától kezdve pedig az élelmiszertermékeknél mindössze 9 százalékosra mérséklődött, az ivóvíz illetve az öntézéseknél használ víz tekintetében pedig ugyancsak 9 százalékosra csökkent.

Az Eurostat statisztikája szerint május volt az ötödik hónap, amelyben Románia sorozatban a legnagyobb növekedést érte ez az uniós tagállamok viszonylatában. Idén januárban a mutató 15,7, februárban 17, márciusban 18,6, áprilisban 20,1 százalékkal múlta felül az uniós átlagot, amely ebben az időszakban mindössze 1,8-2,8 százalék között mozgott.

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?