Némileg csökkent, de továbbra is óriási a különbség az Európai Unió leggazdagabb és legszegényebb országa, Luxemburg és Bulgária között - derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által csütörtökön kiadott, a tavalyi végleges adatokat tartalmazó jelentésből. Romániának sikerült 2016-2018 között valamennyit ledolgoznia a hátrányából, de a lemaradás aránya közelít a bolgárokéhoz. 

Vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) alapján is toronymagasan vezet a nyugat-európai nagyhercegség a 28 tagú közösségben, Bulgária és Románia lemaradása pedig a középmezőnyhöz képest is nagy. 

Mely országok járnak élen? 

Az uniós átlagot 100 százaléknak véve az euróövezetben az egy főre jutó hazai össztermék 106 százalék, az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás pedig 104 százalék volt 2018-ban. A leggazdagabb országban, Luxemburgban az egy főre jutó GDP 261 százaléka volt az uniós átlagnak, míg a második helyezett Írországban 189 százalék. E két ország esetében azonban részben a statisztikai számítás sajátosságai miatt kiugróan magas az egy főre jutó GDP. Az utolsó helyezett Bulgáriában ez az arány 51 százalék. Bulgária után Horvátország következik a sorban 63 százalékkal, majd Románia jön 65 százalékkal. Románia esetében ez konkrétan azt jelenti, hogy az egy főre jutó GDP nálunk mindössze az uniós átlag 65 százalékát éri el. 2017-ban ez az arány 63 százalék volt, 2016-ban 59 százalék. 

Összesen 11 országban - Luxemburg és Írország mellett Hollandia (129 százalék), Dánia (128 százalék), Ausztria (127 százalék), Németország (122 százalék), Svédország (120 százalék), Belgium (117 százalék), Finnország (111 százalék), Nagy-Britannia (105 százalék) és Franciaország (104 százalék) - haladta meg az uniós átlagot az egy főre jutó GDP tavaly.

A középmezőnybe - a 70 és 100 százalék közötti kategóriába - 12 ország került be. Megközelítette az átlagot Málta (98 százalék) és Olaszország (96 százalék), majd sorrendben Spanyolország (91 százalék), Csehország (91 százalék), Ciprus (89 százalék), Szlovénia (87 százalék), Észtország (82 százalék), Litvánia (80 százalék), Portugália (77 százalék), Szlovákia (73 százalék), Magyarország (71 százalék) és Lengyelország (70 százalék) következik.A maradék öt ország közül Lettországban az egy főre jutó GDP 69 százaléka volt az uniós átlagnak, majd Görögország (68 százalék), Románia (65 százalék), Horvátország (63 százalék) és Bulgária (51 százalék) következik.

Egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás

Az egy főre jutó GDP ugyan gyakran használatos az országok jóléti szintjének mutatójaként, azonban nem feltétlenül alkalmas a háztartások életszínvonalának kifejezésére. Ez utóbbi célra jobban megfelel az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás. Az AIC-mutatót nézve is Luxemburg az első, az EU-s átlag 134 százalékával és Bulgária az utolsó az átlag 56 százalékával. Egy évvel korábban 133, illetve 54 százalékon állt a két adat.

Az átlag fölött tíz ország teljesített tavaly: Luxemburg mögött Németország (120 százalék), Ausztria (117 százalék), Dánia (114 százalék), Belgium (113 százalék), Hollandia (113 százalék), Nagy-Britannia (113 százalék), Finnország (112 százalék), Svédország (108 százalék) és Franciaország (107 százalék).

A középmezőnyben 14 ország szerepel: Olaszország (98 százalék), Írország (95 százalék), Ciprus (94 százalék), Spanyolország (90 százalék), Litvánia (89 százalék), Portugália (83 százalék), Csehország (82 százalék), Málta (80 százalék), Szlovénia (79 százalék), Görögország (77 százalék), Lengyelország (76 százalék), Észtország (74 százalék), Szlovákia (73 százalék) és Románia (71 százalék). A maradék négy ország csoportját Lettország vezeti 69 százalékkal, majd Magyarország és Horvátország következik 64 százalékkal, végül a sort Bulgária zárja 56 százalékkal.

Romániában az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás az uniós átlaghoz képest 2017-ban 69 százalékon, 2016-ban pedig 65 százalékon állt.