Attól, hogy a vásárlóerő-paritáson mért egy főre eső bruttó hazai termék tekintetében egy szinten vagyunk, még nem biztos, hogy ugyanaz az életszínvonalunk, mint a lengyeleknek.

Néhány hónappal ezelőtt mindkét ország sajtójában nagy port kavart, hogy Románia a vásárlóerő-paritáson mért egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) tekintetében megelőzte Magyarországot. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legfrissebb, júniusi adatai megerősítik, hogy lehagytuk Magyarországot, s egyúttal azt mutatják, hogy utolértük Lengyelországot.

Az Eurostat szerint 2023 végén Románia és Lengyelország egyaránt az EU átlagának 80 százalékán állt. Utánunk Magyarország és Horvátország következett 76-76 százalékkal, közvetlenül előttünk pedig Észtország állt 81 százalékkal.

Elmélet és valóság

A Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Karának Romanian Economic Monitor nevű projektjében résztvevő szakemberek szerint a szóban forgó statisztikai adat nem jelenti egyértelműen azt, hogy az életszínvonal tekintetében utolértük volna Lengyelországot. A Romanian Economic Monitor négy okot sorol fel, amiért érdemes némi fenntartással kezelnünk az ilyen statisztikákat.

Az egyik az, hogy a GDP „nem veszi figyelembe a jövedelmek jelentős változásait földrajzi régiónként, illetve a különböző társadalmi osztályok esetében”. Ezen okból kifolyólag a jólét egyéni élménye széles határok között változik egy országon belül.

Fontos szempont az is, hogy „országonként változik, hogy milyen mértékben osztják szét az alkalmazottak között egy ország teljes bevételeit, ami azt jelenti, hogy két országban, ahol az egy főre eső  GDP hasonló, a jövedelmek erősen eltérőek lehetnek, ami rontja az országuk életszínvonalának az érzékelését”.

A BBTE szakemberei felhívják a figyelmet, hogy „komplexitása miatt a GDP egy olyan mutató, amit nehéz pontosan mérni, főleg vásárlóerő-paritáson számolva, a becsült értéke feltételez egy elég bő bizonytalansági intervallumot is. Így aztán, a mutató hosszú távú tendenciái fontosabbak, mint az értéke egy adott pillanatban”.

A különböző valuták eltérő vásárlóerejének kiegyenléítésére hivatott vásárlóerő-paritást (PPS) is elég nagy bizonytalanság jellemzi. „Elméletileg PPS-ben bármelyik országban ugyanazon termékekből álló kosarat vásárolhatja meg minden fogyasztó. A kosár tartalma mindig szubjektív, az alkotórészeinek pedig eltérő jelentősége lehet különböző országok fogyasztói számára” – állapítja meg a Romanian Economic Monitor.  

A projektben résztvevő szakemberek szerint a lakosság által érzékelt életszínvonal meghatározásához több mutatót kell figyelembe venni. „Például, ha az egy főre eső GDP-t szembe állítjuk a lakosság pénzbeli vagyonával, akkor a rangsor drasztikusan megváltozik” – olvasható a témának szentelt elemzésben. Ennek a mutatónak a tekintetében a térségben csak Szlovákiát előzzük meg, nem csupán Csehországtól, Magyarországtól és Lengyelországtól vagyunk lemaradva, hanem Bulgáriától is.

Az irány jó, csak legyen tartós

A BBTE szakemberei szerint a gazdasági valóság sokkal összetettebb, mintsem egyetlen mutatóval mérni lehetne, s valószínűleg nem vagyunk még a lengyelországi életszínvonalon. A zajló folyamat azonban pozitív, hiszen 10 évvel korábban a mutató szerint az EU átlagának még csak 55 százalékánál tartottunk, s azóta a középkelet-európai régióban Románia felzárkózása volt a leggyorsabb.

Felhőtlen optimizmusra mégsincs okunk. „A legnagyobb kérdőjel arra vonatkozik, hogy fenntartható-e ez a pozitív trend. Ahhoz, hogy ezen a pályán folytassa, Romániának kezelnie kell néhány számottevő gazadasági kockázatot, mint a nagy költségvetési hiány, a folyó fizetési mérleghiány és az ország belső egyenlőtlenségei” – állapítja meg a Romanian Economic Monitor.     

Egyébként a vásárlóerő-paritáson mért GDP/fő tekintetében Luxemburg az áll az élen 239 százalékkal, majd Írország (211 százalék) és Hollandia (130 százalék) következik. A sereghajtó Bulgária 64 százalékkal.