Másodszor adott Csíkszereda otthont az Ákovita Nemzetközi Párlat- és Pálinkaversenynek, amelyen idén 1262 féle nedűvel jelentkeztek pálinka- és párlatkészítő mesterek szerte a Kárpát-medencéből. A verseny szakmai elnöke bejelentette, hogy az idei verseny kiemelt célkitűzése volt a kifejezetten Székelyföldre jellemző, brandként népszerűsíthető alapanyag megtalálása. A szakértők szerint a térségben könnyen termő aromás batul alma erre kiválóan alkalmas.

A Székely Gazdaszervezetek Egyesülete a Pálinka Nemzeti Tanáccsal, Hargita Megye Tanácsával és Csíkszereda város önkormányzatával, valamint számos szakmai szervezettel és vállalattal partnerségben szervezte meg idén másodszor a versenyt.  A megmérettetés elsődleges célja a kulturált párlat- és pálinkafogyasztás népszerűsítése Erdélyben, különös figyelemmel az évszázados hagyományokra és a jelenkor minőségi követelményeire.

A verseny nevezői a bírálatban kiemelt nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező minősítőktől kaptak részletes visszajelzést a minták érzékszervi tulajdonságairól. Az Ákovita szervezői kiemelt feladatuknak tekintik az üzleti ágazat marketingeszközökkel való támogatását, kereskedelmi lehetőségeinek növelését, valamint az egyéni kategóriában a minőségi előállítás szándékának erősítését.

A versenyben 32 szakértő vizsgálta és minősítette a beérkező mintákat június 16–19. között, az ünnepélyes díjátadót pedig pénteken tartották meg Csíkszeredában. A beérkezett 1262 pálinka és párlat közül 316 bronz, 366 ezüst és 255 arany minősítést ért el. Átadták továbbá a különdíjakat is, többek között a legjobb üzleti termék, a legjobb egyéni párlat, a legeredményesebb erdélyi kereskedelmi főzde, legeredményesebb erdélyi magánfőző, valamint a legjobb erdélyi vadon termő gyümölcsből készült párlat díját egyéni és üzleti kategóriában. Díjazták továbbá a legjobb erdélyi szilvapárlatot üzleti és egyéni kategóriában, illetve átadták a Fortissimus Spiritus – a PálinkaKollégium szakmai műhely különdíját, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének különdíját, Csíkszereda város és a megyei tanács két különdíját, a sajtódíjat, a Csípán Csaba-emlékdíjat, illetve a legjobb zellerből készült párlatnak járó elismerést. A verseny részletei, a díjazottak névsora EZEN az oldalon érhető el. 

Határokon átívelő kapcsolatok

A főszervező Székelyföldi Gazdaszervezetek nevében Becze István elnök péntek esti köszöntőjében kiemelte, hogy a versennyel a minőség mennyiséggel szembeni fontosságára akarták ráirányítani a figyelmet. A főszervező a bírák szakértelmét is méltatta, utalva arra, hogy egy verseny minőségét a bírák, a rendezvény mögé beállók hozzáértése is maghatározza. Egyúttal köszönetet mondott a magyarországi pálinkamestereknek, hogy befogadták a székelyföldi rendezvényt.

Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere elmondta, hogy a minőségi pálinka kínálása és fogyasztása összehozza az embereket. Az Ákovita pedig a csíki, székelyföldi mesterek és pálinkakedvelők kurázsijának köszönhetően jött létre. A városvezető egyúttal bejelentette, hogy a megyeszékhely hosszú távon akar a rendezvény házigazdája lenni, ezért ígéretet tett arra, hogy az önkormányzat továbbra is támogatja az esemény létrejöttét.

Magyar Lóránd RMDSZ-es parlamenti képviselő beszédében a pálinkafőzők, a gyümölcstermesztők között létrejött kötelék fontosságát hangsúlyozta, kiemelve, hogy ez eltűnteti a határokat. És külön köszönetet mondott azért, hogy Erdélyben is hivatalosan használható a pálinka megnevezés a gyümölcspárlatokra. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint a jó pálinkát előállító mesterek munkája nem az eladásokban csúcsosodik ki, hanem a közös fogyasztásban.

A térség hírnevét emelő gyümölcsfajta

Béli Géza, az Ákovita szakmai elnöke kifejtette, magyarnak lenni elsősorban a sorsközösség felvállalását jelenti. „Mi nem tudunk a dionüsszoszi kultúrához viszonyulni, ezért meg kellett teremtenünk a saját pálinkakultúránkat, annak szakralitását. Hogy milyen ez a kultúra, annak volt, van és lesz szerepe az életünkben. Igaz ugyan, hogy a Kárpát-medencében megfelelő a napsütéses órák száma, és kiváló gyümölcs terem itt, de a magyar pálinka a magyar emberek miatt jó. Azért, mert a mesteremberek megpróbálják a legjobb tudásuk szerint előállítani azt” – fogalmazott a rendezvény szakmai elnöke. Kitért arra is, hogy mennyire fontos a „pálinka lelkének” gondozása, a megfelelő minőségű gyümölcs felhasználása. Meglátása szerint ilyen téren jelenleg a szilvapálinkákkal van a legnagyobb baj.

A szakmai elnök azt is elmondta, hogy a kéthetes elbírálási időszak alatt arra is összpontosítottak, hogy megtalálják Székelyföld brandjét, azt a gyümölcsöt, amelyet a helyiek népszerűsíthetnek. A bírák arra a megállapításra jutottak, hogy az itt megtermő batul almából készült pálinkák és párlatok messze földön híressé tehetik a Csíki-medencét.  

Mihályi László, a magyarországi Pálinka Nemzeti Tanács elnöke a pálinkakészítők között kialakult, határokon átívelő kapcsolatok létrejöttének fontosságát emelte ki. Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter azt kívánta a jelenlévőknek, hogy környezetbarát módon főzzék, és egymás egészségére fogyasszák a pálinkát.

Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora, aki maga is benevezett a versenyre, és többek között arany minősítéseket is elért pálinkáival, Kodály Zoltánt idézve azt mondta: „Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.” Erre utalva felhívta a figyelmet, hogy azok, akik most mezőgazdasággal foglalkoznak, a következő 40-50 év gazdaságát határozzák meg.

Végezetül Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke szólt az egybegyűltekhez. Sajó Sándort idézve azt mondta, „magyarnak lenni büszke gyönyörűség”, de gazdának lenni és a pálinkafőzést elsajátítani szintén büszke gyönyörűség. Az Ákovita szervezőire utalva örömét fejezte ki, hogy amit néhányan elindítottak, azt mára sokan mások megszerették.