A legtöbb mutató tekintetében a bolgár mezőgazdaság is jobban áll a hazainál.

Hiába rendelkezik óriási potenciállal, az EU-ban a hazai a legelmaradottabb mezőgazdaság. A foglalkoztatottak 21,8 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, azonban az ágazat csak 4,1 százalékát adja a bruttó hazai terméknek (GDP), ismertette Ionuț Dumitru egy konferencián. A Raiffeisen Bank vezető közgazdásza rámutatott, hogy a román agrárium egy sor strukturális problémával küszködik, ami miatt nem csak a fejlett nyugati országoktól van lemaradva, de még Bulgária is megelőz bennünket.

Kapcsolódó

Ezért gyenge a hazai mezőgazdaság és az élelmiszeripar teljesítménye

Svédországban az élelmiszeripari cégek 31 százaléka használ ipari robotokat, idehaza 1 százalék.

mezőgazdaság élelmiszeripar

A mezőgazdasági termelés hatékonysága nagyon alacsony Romániában, aminek egyik fő oka az, hogy a gazdaságok zöme megélhetési gazdaság, amely főleg a tulajdonos és annak családjának közvetlen szükségleteit hivatott fedezni. A farmok átlagos kiterjedése nálunk a legkisebb az egész Európai Unióban, csupán 3,7 hektár. „Ez nevetséges, mivel 3,7 hektáron nem tudsz gazdaságosan gazdálkodni” – véli Ionuț Dumitru . Utánunk Görögország és Szlovénia következik 7 hektáros átlaggal. Magyaországon 11 hektár egy farm átlagos mérete, míg a területek koncentráltsága terén éllovas Csehországban, Dániában és Szlovákiában 130, 75, illetve 74 hektár.

Megeszik azt, amit megtermelnek

Az, hogy nálunk a megélhetési gazadálkodás dominál, abból is látszik, hogy a hazai gazdaságok 86 százaléka a saját termelésének több mint 50 százalékát fogyasztja el. Ez messze a legmagasabb arány az EU-ban. A unió teljes mezőgazdasági felhasználású területének kb. 9 százaléka van Romániában, azonban a gazdaságoknak 32,6 százaléka nálunk működik.

Az ágazat elöregedése nagyon előrehaladott, a gazdák hozzávetőleg 45 százaléka betöltötte a 65-ik életévét. A miénknél rosszabb helyzetben csak Portugália van, míg Magyarországon kevéssel haladja meg  30, Szlovákiában pedig a 20 százalékot a 65 évnél idősebb gazdálkodók aránya. A gazdák képzettségét tekintve a helyzet katasztrofális: idehaza a gazdaságokat vezető személyek 95 százaléka semmiféle szakképesítéssel nem rendelkezik. A tanult gazdálkodók aránya Olaszországban a legmagasabb, meghaladja a 95 százalékot, míg Hollandiában közel van a 80 százalékhoz.

A gabonafélék és az olajos magvak termesztése terén jól állunk: 2019-ben az EU-ban betakarított napraforgó 34,1, a kukorica 24,7 és a szója 14,2 százalékát adtuk. Gyengén teljesítunk azonban a zöldség- és a gyümölcstermesztés, valamint az álattenyésztés területén. Bár a mezőgazdasági területek 9 százalékával rendelkezünk, az almatermésnek csak a 4,8 százalékát adjuk, krumpliból 5,3, paradicsomból 2,6 százalékot. Szintén 2,6 százalékkal járulunk hozzá az unió tejtermeléséhez, 3,4 százalékkal a szárnyashús-, 1,5 százalékkal a disznóhús, s 0,6 százalékkal a marhahús termeléshez.

Mindezek tükrében érthető, hogy Románia alapvető mezőgazdasági termékekből is importra szorul.

(Nyitókép: MTI)