Hiába van 185 vágóhíd Romániában, ha évente több százezer tonna disznóhúst importálunk.

185 vágóhíd működik Romániában az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) adatai szerint. A legtöbb vágóhíd, 13, Suceava megyében működik, s egyetlen olyan megye van, Giurgiu, ahol egyetlen egy sincs. Erdélyben Bihar, Szatmár és Fehér a vágóhidakkal legjobban ellátott megyék, mindháromban 7 ilyen létesítmény van.

Úgy tűnik, hogy a húsipari infrastruktúra terén elég jól állunk, hovatovább az túlméretezett a jelenlegi állatállományhoz képest. „A Romániában jelenleg létező vágóhíd kapacitás szinte négyszer nagyobb annál, amit a meglévő állatállomány indokol” – nyilatkozta Adrian-Nechita Oros mezőgazdasági miniszter. Emiatt jelentős részük csökkentett kapacitással dolgozik, egy részük pedig egyáltalán nem üzemel.

A miniszter elmondása szerint gondot jelent az is, hogy a vágóhidak egyenetlenül vannak elosztva területileg, a hegyvidékeken elvétve van csak belőlük. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium ezért elindított tavaly egy fejlesztési programot, amely hegyvidéken létrehozandó vágóhidakra ad vissza nem térítendő támogatást. A program keretösszege 12,9 millió euró.

A vágóhidak elsősorban a sertéstenyésztés válsága miatt nem tudnak teljes kapacitással dolgozni. Az afrikai sertéspestis miatt a sertésállomány évek óta csökken, 2017 nyara óta végrehajtott kényszervágások száma meghaladja a 600 ezret. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint Romániában 3,7 millió disznót tartottak tavaly májusban, 1,5 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A csökkenő tendencia egy ideig még folytatódik, ami abból látszik, hogy a tenyészkocák száma jóval nagyobb arányban, 5,6 százalékkal csökkent.

A hazai állomány adta hús a belföldi keresletnek még a harmadát sem fedezi, ezért a sertés hús behozatal évek óta az agrárimport legjelentősebb tétele. A szakminisztérium kimutatásai szerint csak 2020 első negyedévében 123 ezer tonna disznóhúst importáltunk, 292 millió euró értékben. A szarvasmarha állomány 2 millió egyedet számlál, míg juhból és kecskéből 12 millió legelészik országszerte. Ez a harmadik legnépesebb állomány az Európai Unióban. A hazai fogyasztás alacsony, a hús legnagyobb része exportra megy, főleg arab országokba.

Az INS adatai szerint a hazai lakosság egyértelműen a disznóhúst preferálja, ami a teljes fogyasztás 50 százalékát teszi ki, 38,3 kg/fő/év mennyiséggel. Szárnyasból egy év alatt 27 kilót eszünk meg, ami a teljes elfogyasztott húsmennyiség 35 százaléka.

(Nyitókép: Agerpres)