Svédországban az élelmiszeripari cégek 31 százaléka használ ipari robotokat, idehaza 1 százalék.

Rendszerszintű problémák jele az, hogy Románia élelmiszer külkereskedelmi deficitje öt év alatt megduplázódott, s már 4,3 milliárd eurónál jár, mutat rá a pénzügyi rendszer stabilitását elősegíteni hivatott bizottság, a CNSM. A bankok és szakmai szervezetek képviselőiből álló testület a külkereskedelmi hiány csökkentését célzó ajánlásokat fogalmazott meg a kormány és a Román Nemzeti Bank (BNR) felé.

Kapcsolódó

Vágóhídjaink vannak, csak a vágóállatok hiányoznak

Hiába van 185 vágóhíd Romániában, ha évente többszázezer tonna disznóhúst importálunk.

élelmiszeripar mezőgazdaság vágóhíd

A gondok egyik oka az, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén tevékenykedő cégek nem jutnak elég hitelhez. Az Európai Bizottság és az Európai Fejlesztési Bank számításai szerint a hazai mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak a valósnál nagyobb értékű finanszírozásra lenne szüksége, a hiányzó tőke értéke 2,2 és 5,3 milliárd euró között van. Az elmúlt években a hazai bankok hitelportfóliójában a mezőgazdasági és élelmiszeripari cégek jelenléte folyamatosan csökkent.

A CNSM azt javasolja a kormánynak, dolgozzon ki egy stratégiát a mezőgazdaság fejlesztésére, melynek megoldást kellene kínálnia többek között a hiányos infrastruktúra, pl. az öntözőrendszerek fejlesztésére és a mezőgazdaságban dolgozók magasabb szintű szakképzésének a biztosítására.

A stratégiának fontos eleme kellene legyen a mezőgazdasági termékek magasabb szintű belföldi feldolgozása az élelmiszeripari kapacitás növelése révén. Ennek a munkaerőigénye nagyrészt fedezhető lenne azon romániai mezőgazdasági idénymunkások révén, akik az elmúlt években nyugati országokban dolgoztak. Olaszország mezőgazdasági termelésének 25 százalékát 370 ezer idénymunkás állítja elő, ezeknek közel harmada romániai.

A másik megoldást az automatizálás és a robotika nagyobb léptékű alkalmazása jelenthetné. A CNSM elemzése szerint jelenleg a hazai az élelmiszeripari cégek csupán 1 százaléka használ ipari robotokat, miközben ez az arány Hollandiában 22, Svédországban pedig 31 százalék.

A testület javaslatai között szerepel az is, hogy egy átlátható módszertan alapján azonosítsák be azokat az élelmiszeripari cégeket, melyeknek az átlagosnál jóval nagyobb a fejlődési potenciáljuk, jó eséllyel nagyvállalattá nőhetnék ki magukat, s ajánlják ezeket a hitelezők figyelmébe. A CNSM által elvégzett szimuláció során a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén működő kb. 33 ezer cég között 500 ilyet találtak.

(Címlapfotó forrása: MTI)