A marhahúsfogyasztás növekedése miatt 15 év alatt a Székelyföldnél nagyobb kiterjedésű erdőt vágtak ki, főleg a trópusokon.

Az, hogy az általános életszínvonal világszerte végbemenő gyors növekedése roppant káros környezeti hatásokkal jár, nem újdonság. Azonban igaz ez olyan, általában haladónak minősített megnyilvánulásokra is, mint az egészségtudatos táplálkozás vagy az együttérzésből fakadó vegetarianizmus, melyeknek szintén vannak negatív hatásai a természeti környezetre.

A World Resources Institute nevű, a fenntartható fejlődést promováló amerikai non-profit szervezet műholdképek alapján tanulmányozta az erdőirtás és az ipari mezőgazdaság közti összefüggéseket. A szervezet februárban közzé tett tanulmánya arra világít rá, hogy 2001 és 2015 között hat mezőgazdasági termék miatt 70 millió hektár, főleg trópusi erdőt vágtak ki. Ez közel hétszerese a tágabb értelemben vett Erdély területének, beleértve a Bánságot és a Partiumot.

Messzemenően a szarvasmarha-tenyésztés okozta a legnagyobb környezeti károkat. Mivel a marhahús drágább, mint a sertés- vagy a szárnyashús, a globális kereslet növekedésének az oka egyértelműen az életszínvonal emelkedése. Az egyre jobb üzletnek számító  szarvasmarha-tenyésztés miatt a vizsgált időszakban 45,1 millió hektár erdő tűnt el, s alakult át főleg legelővé.

A legnagyobb arányú, a nagyüzemi marhatartás számlájára írható erdőirtás Brazíliában megy végbe, majd Paraguay, Kolumbia és Bolívia következik a sorban. Három olyan év is volt, 2002, 2004 és 2005, amikor a marhák miatt kivágott brazíliai erdőterület meghaladta a 2 millió hektárt. Ez több, mint Hargita, Kovászna és Maros megyék területe együttvéve.

Nem biztos, hogy egészséges, de legalább környezetromboló

A pálmaolajat sokan egészségügyi megfontolásból fogyasztják, mondván, egészségesebb, mint a napraforgóolaj, bár erősen vitatott, hogy valóban az lenne. Az élelmiszeripari és kozmetikai ipari alapanyagként is használt pálmaolaj 10,5 millió hektár erdő eltűnéséért felelős. A pálmaültetvények terjeszkedése miatt főleg Indonéziában és Malajziában vágják az erdőket.

Húspótló minőségében a szója a vegetariánusok egyik kedvenc eledele, de tény, hogy a szójatermesztés fellendülése nagy károkat okoz az állatvilágnak, mivel 8,2 millió hektár erdő letarolásának az okozója. A szója növekvő népszerűségének főleg a dél-amerikai erdőségek látják kárát. A vizsgált időszakban Argentínában két évben is 100 ezer hektárnál több, Bihar és Szilágy együttes kiterjedésének megfelelő nagyságú erdőt pusztítottak ki, hogy szóját vessenek a helyére.

Az édesszájúak és a kávéfogyasztók közvetve szintén hozzájárulnak az erdőirtáshoz. A növekvő kereslet miatt 15 év alatt 2,3 millió hektár erdő helyét vették át kakaóültetvények, míg a kávé miatt 1,9 millió hektár erdőt tüntettek el. A nyugat-afrikai Ghánában a kiirtott erdőterületek egyharmadán termesztenek kakaót. A gumifaültetvények 2,1 millió hektáron foglalták el az erdők helyét.