Nem sikerült növelni a vasúti- és a vízi áruszállítás súlyát a közúti fuvarozás kárára, írja a Világgazdaság.

Egyelőre teljesíthetetlennek látszik a 2030-ig a nagy távolságú közúti fuvarok 30 százalékának vasútra vagy vízre terelését célzó uniós célkitűzés, sőt az elmúlt négy évben a vasúti és vízi áruszállítás több mint 10 százalékkal csökkent is – olvasható a budapesti, Kelet-Európai Intermodális Konferenciáról szóló beszámolóban, amelyet a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) tett közzé.

Az árufuvarozás zöldítése kulcskérdés az uniós klímacélok elérésében, már csak azért is, mert a szállítmányozás felel a szén-dioxid-kibocsátás mintegy 20 százalékáért. Ezt főként az áruk szállításának közútról vasútra vagy vízre terelésével lehetne elérni.

Azonban az Európai Számvevőszék intermodális fuvarozásról készített, nemrégiben publikált jelentése szerint az Európai Bizottság vonatkozó céljai, miszerint 2030-ra a nagy távolságú – 300 kilométer feletti – közúti fuvarok csaknem egyharmadát kellene vasúton vagy vízen szállítani, már azok kitűzésekor (2011, 2020) sem voltak reálisak, sőt a helyzet még rosszabb, mint volt egy évtizeddel ezelőtt.

Európában a vasúti árufuvarozás 2010 és 2019 között mindössze 8 százalékkal nőtt, amit 2019 és 2022 között közel 10 százalékos visszaesés követett, miközben a belvízi fuvarozás is jelentősen csökkent ezen időszak alatt, míg a közúti fuvarozás mind az árutonnák, mind a tonnakilométerek tekintetében jelentősen nőtt.