A melegedő éghajlat mellett a mezőgazdaság globalizálódása is hozzájárul ahhoz, hogy egyre szélesedik a Kárpát-medencében termesztett növények skálája.  

Miközben zajlik a kerti parti, sülnek a húsok, teszek pár lépést a közeli fügefáig, felnyúlok, leszakítok egy gyümölcsöt. A burka zöldes-lilás, a húsa édeskés, zamatos. Az október elején lejátszódott jelenet helyszíne nem valamely mediterrán ország, hanem Nagyvárad.

Bár őshazája a Földközi-tenger vidéke és az attól keletebbre eső területek, a közönséges füge jól érzi magát a Kárpát-medence melegebb vidékein is. Védett helyeken már évtizedekkel ezelőtt is voltak fügefák Nagyváradon, az elmúlt 10-15 évben azonban teljesen hétköznapivá vált, lépten-nyomon látni őket, s az utóbbi, egyre melegebb években a termésük már be is érik. Elterjedésének az északi határa napjainkban már jóval északabbra van, Szatmárnémetiben is virul, s ehető termést hoz.

„Keményebb fagyok idején, ha csak egy-két napig tartanak is, tövig visszafagy, még a karvastagságú ágak is, de túléli, utána kihajt. Teljesen beérik, sőt, megtörténik, hogy túlérik, megerjed a fán” – mondja a Nagyváradon élő Szőke Edit kertész, a KertÉsz folyóirat főszerkesztője.

Tapasztalatai szerint a hazai fügéből készített lekvár önmagában nem túl jó, jellegtelen az íze, szilvával együtt ellenben kifejezetten ízletes. A Biharban növő fügét az különbözteti meg a déli tájakon szüretelttől, hogy nem lehet aszalni, mert megromlik. „Valószínűleg nem elég nagy a cukortartalma” – véli Szőke Edit.

Már a kiwi sem nagy szám

Elmondása szerint egyre több déligyümölcs érzi jól magát a tájainkon a melegedő éghajlat következtében. „Manapság már a kiwi sem nagy szám, egész kiwilugast láttam kiskertben” – meséli. A kiwi mellett az áruházláncokban kaki néven forgalmazott datolyaszilva, az indián banán (paopao) és a jujuba is megterem Biharban.

Magyarország déli vidékein, például Zalában már ipari méretekben is termesztik a kiwit. Miklós Ákos Márton becsehelyi gazda volt már, hogy 45 tonnát szüretelt, aminek egy részét áruházaknak adja el. A gazdaságban terem indián banán és füge is.

Kapcsolódó

Átalakuló mezőgazdaság: édesburgonyát is termesztenek már a bihari gazdák

Csak május vége felé lehet kiültetni, 2-4 kg terem meg egy tőn, s minden ételben kiválthatja névrokonát, a burgonyát.  

klímaváltozás globális felmelegedés mezőgazdaság édesburgonya gazdák

A füge ipari léptékű termesztése Romániában is elkezdődött, a Mehedinți megyei, Svinița nevű településen már Fügefesztivált is rendeznek. Paul Tudosa, aki Teleorman megyében, Roșiori de Vede városban gazdálkodik, 700 fügefát ültetett egy egyhektáros területre. Elmondása szerint az átlagos hozam 50 kg/fa, de vannak olyan fák is, melyeken megterem 75 kg. Az ültetést követő első pár évben a csemetéket telente takarni kell, hogy ne fagyjanak ki, utána azonban nem szükséges. Az idei termés mennyiségileg jó, azonban a sok eső miatt a minőség a megszokottnál gyengébb. „Két tonnát pálinkának dolgoztam fel” – nyilatkozta Tudosa a Ziarul Financiarnak.

A klímaváltozás nem csupán a Kárpát-medence melegebb vidékein, hanem már a székelyföldi mezőgazdaságban is érezteti a hatásait. „Hargita megyében, azon belül Csíkban most már lehet paradicsomot termeszteni. Régebben ilyen nem volt” – mondja Balog Adalbert, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorhelyettese.

Ugyancsak a melegedő időjárás eredménye, hogy Hargita megyében megszaporodtak és megnőttek a fekete ribiszke ültetvények, napjainkban már tízhektárosak is vannak.

Kell nekünk sárkányfa?

Bár a vidékeinken megtermő növények száma nő, a globális felmelegedésnek egyértelműen káros hatásai is vannak a növénytermesztésre. „A paprika és a burgonya egyre érzékenyebbé válnak, egyre több vírusfertőzésnek vannak kitéve. Ezeket főleg a levéltetvek viszik át rájuk a kanadai aranyvessző nevű invazív gyomról, ami a parlagon hagyott területeken nő. Segesvár térségében találtunk olyan ültetvényeket, ahol jelen volt mind a hat növényi vírus, melyekről az egyetemen tanítunk” – magyarázza a szakember, akinek a növényvédelem a szakterülete. Hozzáteszi, a kutatóknak fogalmuk sincs, hogyan került az Észak-Amerikában őshonos kanadai aranyvessző a Kárpát-medencébe.

Balog Adalbert szerint a klímaváltozás mellett az is hozzájárult új kultúrnövények feltűnéséhez régiónkban, hogy a növénytermesztés is egyre globalizáltabbá válik, aminek a következményei esetenként kifejezetten károsak. Ez utóbbi jelenségre az egyik legjobb példa a Paulownia néven is ismert, a főleg a bútoriparban hasznosított sárkányfa erdélyi megjelenése.

„Ez a trópusokon, ahol nagyon bőséges a csapadék, gyorsan nő, néhány éven belül kitermelhető. Segesvár környékén is telepítették, ott azonban nem nő meg, ellenben a talajból elszívja a vizet. Kitermelés után rehabilitálni kell a talajt, mert szinte olyan marad a Paulownia után, mint a sivatag” – mondja Balog Adalbert.