Átalakuló mezőgazdaság: édesburgonyát is termesztenek már a bihari gazdák
Csak május vége felé lehet kiültetni, 2-4 kg terem meg egy tőn, s minden ételben kiválthatja névrokonát, a burgonyát.
Amikor az általános iskolában, földrajzból megtanultam, hogy a batáta (Ipomea batatas) Nigéria fontos haszonnövényeinek egyike, meg sem fordult a fejemben, hogy valamikor majd a tágabb értelemben vett Erdélyben is termeszteni fogják a Közép-Amerikából származó gumós növényt. A klímaváltozás következményeként egyre több, korábban egzotikusnak minősülő növény termesztésére nyílik lehetőség a régióban, ezek egyike pedig az édesburgonya.
A Nagyvárad melletti Borson élő Kakócz Attila 2020 márciusában, kényszerszabadságának kezdetén elgondolkodott azon, mit is kezdhetne a nyakába szakadt temérdek szabadidővel. „A neten nézelődtem, olyan terményt kerestem, ami újdonságnak számít, amit nem unnak az emberek” – idézte fel a kezdeteket. Így fedezte fel az édesburgonyát, s vágott bele a termesztésébe. A palántákat egy magyarországi termelőtől vásárolta, aki kikísérletezett egy, az itteni viszonynak jobban megfelelő, viszonylag szárazságtűrő hibridet.
„500 tővel kezdtük el, hogy ha belebukunk, ne bukjunk túl nagyot” – mondta a bihari gazda. Szerencsére nem bukás, hanem siker lett a vége, tavaly már ezer tövet ültettek el. „Az édesburgonya a homokos, laza földet szereti, a borsi pedig nem pont ilyen, de azért ebben is jól megvan” – magyarázta Kakócz Attila.
CSAK SAJÁT
A batáta melegkedvelő növény, 15 Celsius-fok alatt elpusztul, ezért a palántákat csak május végén ültetik ki, a gumókat pedig 100-120 nap elteltével, szeptemberben takarítják be. A Kakóczék által termesztett édesburgonyának lila a héja, a belseje pedig narancssárgás. Egy tőről 2-4 kg gumót takarítanak be. A termést a helyi piacon és az interneten keresztül értékesítik.
A levele is ehető
„A neve megtévesztő, semmi köze nincs a burgonyához. Nem csak a gumója ehető, hanem a levelei is, salátaként. Mi nem tároljuk a termést, frissen adjuk el. Ami bejön külföldről, azt hőkezelik, 30-35 fokon tárolják, kimegy belőlük minden, ami értékes” – mondta a borsi batátatermesztő.
Annak ellenére, hogy a krumplinak csak névrokona, szinte minden ételben helyettesítheti azt. El lehet készíteni püré formájában, sütve, töltve, helyettesítheti a burgonyát a brassói pecsenyében, de desszertek alapanyagaként is szolgálhat.
Az édesburgonya romániai termesztésével elsőször 10 évvel ezelőtt, a görögdinnyéjéről híres olténiai falu, Dăbuleni növénytermesztési kísérleti állomásán próbálkoztak. Napjainkban egyre több mezőgazdasági vállalkozó próbálkozik édesburgonyával, főleg a Regát déli részén, ahol a leginkább kedvezők a környezeti viszonyok. A hazai édesburgonya-ültetvények jellemzően kis területűek, nem érik el a 10 hektárt.
„Nagyon ellenálló, gyorsan növő, sokat termő, a piacon nagyon keresett növény” – nyilatkozta a Ziarul Financiar gazdasági napilapnak Tudor Stanciu, a Călărași megyei Amfora Natura ökofarm tulajdonosa. Négy éve termeszt édesburgonyát. Elmondása szerint a csomagolva értékesített batáta termelési költségei hektáronként 10 ezer eurót tesznek ki, azonban kifizetődő a termesztése. A biogazdálkodás feltételeinek megfelelő termesztés esetén hektáronként 15 tonnát lehet betakarítani. Nagyüzemi termelésben 60 tonna is lehet a hektáronkénti hozam.
Kapcsolódó
A hazai édesburgonya-termelőknek erős spanyol és portugál konkurenciával kell megküzdeniük, ha áruházláncokban szeretnék értékesíteni a terményüket, tavaly pedig egyiptomi áru árasztotta el a romániai piacot.
A spárgabab lesz a következő?
A közeljövőben minden bizonnyal más, korábban nem termesztett haszonnövények is megjelennek majd a hazai gazdaságokban. „A gyümölcsfák közül három éve kísérletezünk a kiwivel, a kakival, a pisztáciával és a kínai datolyával, a mandulával jóval régebb óta, a zöldségfélék közül pedig az édesburgonyával, a spárgababbal és az okrával” – nyilatkozta Aurelia Diaconu, a dăbuleni-i kísérleti állomás igazgatója.
A zöldségfélék közül az édesburgonya mellett a spárgabab tűnik kifejezetten ígéretesnek, mivel jól bírja a szárazságot, amivel valószínűleg egyre gyakrabban kell majd szembenézniük a gazdáknak, s a talaj menti, akár 60 Celsius-fokos hőmérsékletet is elviseli.
