Dominóhatás: a termelők, az értékesítők és a lakosság fizetheti meg az élelmiszerárstop árát

A hazai mezőgazdasági termelők, értékesítők és az élelmiszeripar fizetheti meg az élelmiszerárstop árát. A témával kapcsolatosan Nyárádi Imre-István, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Karának dékánhelyettesét, a Kertészmérnöki Tanszék oktatóját kérdeztük. Az általa elmondottakat támasztja alá a Romalimenta élelmiszeripari munkáltatói szövetség is, amely keddi közleményében ugyanerre a problémára hívta fel a figyelmet.

Nyárádi Imre-István a Maszolnak nyilatkozva elmondta, Románia lakosságának átlagos fizetőképessége elmarad a nyugat-európai szinttől. Az utóbbi egy évben az árak nagyot emelkedtek annak ellenére, hogy ez gazdaságilag nem volt alátámasztott. Hangsúlyozta, ha megmaradnak a bevételi szintek, de a kiadások továbbnövekednek, a mezőgazdasággal foglalkozók, a kistermelők, értékesítők nagyon nehéz anyagi helyzetbe kerülnek – nyomatékosított Nyárádi Imre-István.

Jónak tűnik, de rosszul végződhet

„Az élelmiszerárstop szociális rációt követ: országos viszonylatban tágabb réteget érint pozitívan, ugyanakkor gyakorlatilag maga után vonja azt is, hogy a mezőgazdasági termelők, feldolgozók, értékesítők kisebb profittal vagy profit nélkül dolgozzanak, és ez negatívan hat majd ki tevékenységükre. A jelenlegi helyzetben, első körben nagyon sok kistermelő csődbe juthat. Az élelmiszerárstop bevezetése az összes többi hozzájárulásos költség figyelembe vétele nélkül nem fogja meghozni a várt eredményt”– hívta fel a figyelmünket a szakember.

Az egyetemi oktató szerint egy ilyen döntés az ágazat megbénulását is okozhatja.  Ehhez az árstophoz olyan objektív támogatási rendszernek kellene feltétlenül társulnia, amivel az állam átvállalja az esetleges veszteségeket a termelőktől – ismertette véleményét az oktató.

Nyárádi Imre-István dékánhelyettes | Fotó: Benedek Huszár Botond

Rámutatott: az államnak többek között kompenzálnia kellene a termelési költségeket. Példaként a műtrágya, az üzemanyag, a növényvédő szerek, az energiaárak költségeit hozta fel. Ha a termelési árak növekednek, a megtermelt mezőgazdasági termékek minősége romlik, hiszen a termelő nem tudja a termék színvonalát tartani és megfelelően értékesíteni termékét – tette hozzá a szakember. Közölte, egy ilyen döntés meghozatalakor szükség lenne a józan gondolkodásra, és az illetékeseknek a jelenlegi gazdasági helyzetet mindenképpen figyelembe kéne venniük. Összegzésében úgy fogalmazott, nem lehet ezt az állapotot hosszú távon fenntartani, mert ez akár azzal is járhat, hogy egy adott pillanatban a nagy élelmiszerláncok ellátásában is problémák jelentkeznek.

Mivel ebben az ágazatban is a gazdasági szereplők egymástól függnek, egy kiegyensúlyozatlan rendszer dominószerűen felboríthatja ennek működését, komoly veszteségeket okozhat, ami direkt módon és nagyon gyorsan hat a lakosságra – zárta nyilatkozatát Nyárádi Imre-István.

A munkáltatói szövetség is meghúzta a vészharangot

Ugyanerre a problémára hívta fel a figyelmet Romalimenta élelmiszeripari munkáltatói szövetség is kedden. Meglátásuk szerint az élelmiszerek árának hatósági szabályozása veszélyeztetné a lakosság élelmiszer-ellátását, és ösztönözné a spekulációt – írta az Agerpres hírügynökség.

Keddi közleményükben leszögezik, az árstop bevezetése veszélybe sodorná a lakosság élelmiszerellátását, bizonyos termékek piaci hiányához vezetne, ami ösztönzőleg hatna a spekulációkra és fellendítené a feketegazdaságot.

„Több ezer munkahely kerül veszélybe, mivel a vállalatok kénytelenek lesznek költségcsökkentő intézkedéseket hozni. Így nőnek majd az állam munkanélküliséggel kapcsolatos kiadásai” – olvasható a közleményben.Fotó: Agerpres

A Romalimenta szövetség úgy véli, hogy egy esetleges árstop átmenetileg látszólag mérsékeli az árakat, de egy sor negatív hatása lenne a teljes élelmiszer-ellátási láncra. „A romániai élelmiszer-termelőknek stabilitásra, kiszámíthatóságra és a döntéshozók folyamatos támogatására van szükségük ahhoz, hogy a jelenlegi nehéz helyzetben folytatni tudják tevékenységüket, márpedig az árak hatósági szabályozása csak veszélyeztetné fennmaradásukat. Egy ilyen intézkedés súlyos élelmiszerválsághoz vezethet, mivel az ipar nem bírná el a veszteségeket, sok vállalat megszűnne, és ez azonnali és közvetlen hatással lenne a lakosság élelmiszer-ellátására” – nyomatékosították a közleményben.

Rámutattak arra is, hogy a sérülékeny ágazatok védelmét szolgáló intézkedésekről a termelőkkel konzultálva kellene döntenie a kormánynak, ellenkező esetben egy-egy ilyen intézkedés negatív hatásai messze meghaladják az előnyöket.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?