A hazai mezőgazdasági termelők, értékesítők és az élelmiszeripar fizetheti meg az élelmiszerárstop árát. A témával kapcsolatosan Nyárádi Imre-István, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Karának dékánhelyettesét, a Kertészmérnöki Tanszék oktatóját kérdeztük. Az általa elmondottakat támasztja alá a Romalimenta élelmiszeripari munkáltatói szövetség is, amely keddi közleményében ugyanerre a problémára hívta fel a figyelmet.

Nyárádi Imre-István a Maszolnak nyilatkozva elmondta, Románia lakosságának átlagos fizetőképessége elmarad a nyugat-európai szinttől. Az utóbbi egy évben az árak nagyot emelkedtek annak ellenére, hogy ez gazdaságilag nem volt alátámasztott. Hangsúlyozta, ha megmaradnak a bevételi szintek, de a kiadások továbbnövekednek, a mezőgazdasággal foglalkozók, a kistermelők, értékesítők nagyon nehéz anyagi helyzetbe kerülnek – nyomatékosított Nyárádi Imre-István.

Jónak tűnik, de rosszul végződhet

„Az élelmiszerárstop szociális rációt követ: országos viszonylatban tágabb réteget érint pozitívan, ugyanakkor gyakorlatilag maga után vonja azt is, hogy a mezőgazdasági termelők, feldolgozók, értékesítők kisebb profittal vagy profit nélkül dolgozzanak, és ez negatívan hat majd ki tevékenységükre. A jelenlegi helyzetben, első körben nagyon sok kistermelő csődbe juthat. Az élelmiszerárstop bevezetése az összes többi hozzájárulásos költség figyelembe vétele nélkül nem fogja meghozni a várt eredményt”– hívta fel a figyelmünket a szakember.

Kapcsolódó

Közgazdász az élelmiszerek árának hatósági szabályozásáról: nagyobb lesz a böjtje, mint a haszna

A hatósági árak magyarországi mintára történő bevezetése bizonyos alapvető élelmiszerekre rövid távon kedvez a rászoruló fogyasztóknak, de csak késlelteti az inflációs nyomást.

árszabályozás hatósági felügyelet infláció Rácz Béla Gergely gazdaság

Az egyetemi oktató szerint egy ilyen döntés az ágazat megbénulását is okozhatja.  Ehhez az árstophoz olyan objektív támogatási rendszernek kellene feltétlenül társulnia, amivel az állam átvállalja az esetleges veszteségeket a termelőktől – ismertette véleményét az oktató.

Rámutatott: az államnak többek között kompenzálnia kellene a termelési költségeket. Példaként a műtrágya, az üzemanyag, a növényvédő szerek, az energiaárak költségeit hozta fel. Ha a termelési árak növekednek, a megtermelt mezőgazdasági termékek minősége romlik, hiszen a termelő nem tudja a termék színvonalát tartani és megfelelően értékesíteni termékét – tette hozzá a szakember. Közölte, egy ilyen döntés meghozatalakor szükség lenne a józan gondolkodásra, és az illetékeseknek a jelenlegi gazdasági helyzetet mindenképpen figyelembe kéne venniük. Összegzésében úgy fogalmazott, nem lehet ezt az állapotot hosszú távon fenntartani, mert ez akár azzal is járhat, hogy egy adott pillanatban a nagy élelmiszerláncok ellátásában is problémák jelentkeznek.

Mivel ebben az ágazatban is a gazdasági szereplők egymástól függnek, egy kiegyensúlyozatlan rendszer dominószerűen felboríthatja ennek működését, komoly veszteségeket okozhat, ami direkt módon és nagyon gyorsan hat a lakosságra – zárta nyilatkozatát Nyárádi Imre-István.

A munkáltatói szövetség is meghúzta a vészharangot

Ugyanerre a problémára hívta fel a figyelmet Romalimenta élelmiszeripari munkáltatói szövetség is kedden. Meglátásuk szerint az élelmiszerek árának hatósági szabályozása veszélyeztetné a lakosság élelmiszer-ellátását, és ösztönözné a spekulációt – írta az Agerpres hírügynökség.

Keddi közleményükben leszögezik, az árstop bevezetése veszélybe sodorná a lakosság élelmiszerellátását, bizonyos termékek piaci hiányához vezetne, ami ösztönzőleg hatna a spekulációkra és fellendítené a feketegazdaságot.

„Több ezer munkahely kerül veszélybe, mivel a vállalatok kénytelenek lesznek költségcsökkentő intézkedéseket hozni. Így nőnek majd az állam munkanélküliséggel kapcsolatos kiadásai” – olvasható a közleményben.

A Romalimenta szövetség úgy véli, hogy egy esetleges árstop átmenetileg látszólag mérsékeli az árakat, de egy sor negatív hatása lenne a teljes élelmiszer-ellátási láncra. „A romániai élelmiszer-termelőknek stabilitásra, kiszámíthatóságra és a döntéshozók folyamatos támogatására van szükségük ahhoz, hogy a jelenlegi nehéz helyzetben folytatni tudják tevékenységüket, márpedig az árak hatósági szabályozása csak veszélyeztetné fennmaradásukat. Egy ilyen intézkedés súlyos élelmiszerválsághoz vezethet, mivel az ipar nem bírná el a veszteségeket, sok vállalat megszűnne, és ez azonnali és közvetlen hatással lenne a lakosság élelmiszer-ellátására” – nyomatékosították a közleményben.

Rámutattak arra is, hogy a sérülékeny ágazatok védelmét szolgáló intézkedésekről a termelőkkel konzultálva kellene döntenie a kormánynak, ellenkező esetben egy-egy ilyen intézkedés negatív hatásai messze meghaladják az előnyöket.