A mezőgazdaságban egyre inkább érezni a klímaváltozás hatásait, szárazabbak, melegebbek az esztendők, és megjelentek a térségre eddig nem jellemző növényi kártevők – hívja fel a figyelmet Könczei Csaba. A Kovászna megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője szerint a gazdáknak folyamatosan alkalmazkodniuk kell a klímaváltozáshoz, ezért szükség van az agrárszakemberek és a gazdák szorosabb együttműködésére és az agrárintézmények tanácsadási tevékenységének megerősítésére.

A háromszéki agráradminisztráció vezetője szerint a megváltozott időjárási körülményekhez igazodva két dolgot tehet a gazdaember: egyrészt követniük kell a vetőmag-kereskedők újdonságait, használjanak szárazságtűrő szaporítóanyagokat, de növényvédelmi szempontból is alkalmazkodniuk kell, mert a térségben eddig nem ismert kártevők jelentek meg.

Másrészt a gazdák olyan talajmunkálatokat kell hogy végezzenek, amelyek nem engedik kiszáradni a talajt. Könczei Csaba elmondta, ilyen fontos munkálat a mély altalajlazítás, amelyet azért hanyagolják el a gazdák, mert jelentős üzemanyagköltséggel jár. A művelet lényege, hogy néhány évente 40 –50 centiméter mélyen fellazítják a talajt, összezúzzák az eketalppal képzett réteget, amely megakadályozza az esővíz leszivárgását, illetve a talajvíz felfele való terjedését és a talaj levegőzését.

Egyre inkább fontossá válik az öntözhető területek növelése is – mondta Könczei Csaba, aki szerint az öntözés nemcsak a szárazság kivédését, hanem a minőségi és mennyiségi termés stabil biztosítását szolgálja. Rámutatott, hogy a kormány 2020-ig a jelenlegi 1,2 millió hektárról 2 millióra szeretné növelni az öntözhető területek számát. Ezt három lépésben valósítják meg, elsőként a szárazságnak leginkább kitett dél-romániai területeken fejlesztik az öntözőrendszereket. Székelyföldön várhatóan 2019-2020-ban lesz lehetőség az öntözőrendszerek bővítésére.

Kevés az öntözhető terület

Kovászna megyében jelenleg a 83 ezer hektár szántóterület csak 4,3 százaléka öntözhető, ezt kívánják 12 százalékra bővíteni. Megalakultak a Maksa-Lécfalvi, illetve az Uzon-Szentivánlaborfalvi vízfelhasználók egyesülete, amely az altalaj-feljavító intézettől átveszi a térségbeli öntöző-rendszereket, és azok korszerűsítésére pályáz majd. Emellett Felsőháromszéken szeretnék kibővíteni a felszíni vizek felhasználásával az öntözhető területeket.

A mezőgazdasági igazgatóság vezetője szerint idén az áprilisi szárazság miatt egyes növényi kultúrák nem fejlődtek egyenletesen, bár a májusi-júniusi esőzések sokat segítettek, viszont a termésátlagok tekintetében nem lesz kiemelkedő az esztendő. A Kovászna megyei cukorrépa-termesztőket aggasztja, hogy nem tudják teljesíteni a hektáronkénti 26,4 tonnát, ahogyan a támogatási kritériumban szerepel. 200 háromszéki répatermesztő igényelt kárfelmérést. Az ellenőrzések jövő héten kezdődnek, és jegyzőkönyvbe veszik azokat a parcellákat, amelyeken szemmel láthatólag nem terem meg a szükséges mennyiség. Ezt a jegyzőkönyvet a gazdák 15 napon belül le kell hogy adják az APIA-hoz, így mentesülhetnek a támogatási kritérium teljesítésétől – mondta Könczei Csaba.