A fenntarthatóság és klímaadaptációs kihívások témakörét járták körbe a 32. Közgazdász Vándorgyűlés második napján. Balogh Bálint, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója a fenntartható pénzügyekről, illetve greenwashingról beszélt, míg Mátyus Enikő, az Enterprise Europe Network erdélyi fenntarthatósági tanácsadója betekintést nyújtott abba, hogy mi az ESG. Dr. Hetesi Zsolt fizikus, egyetemi docens pedig felvázolta a Föld nem túl pozitív jövőképét. A szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy minél kisebb kortól meg kell kezdeni a fenntartható irányba való nevelést, mert a fiatal generáció kezében van a jövő.

Mátyus Enikő Fenntarthatóság és nyereség újraértelmezés - mit hoz az ESG? című előadásában elmondta, három pillére van a fenntarthatóságnak: környezeti, pénzügyi és társadalmi. Ugyanakkor ismertette, mit is jelent az ESG fogalma, amely az Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási) angol szavak rövidítése, ugyanakkor társadalmilag felelős pénzügyek vagy zöld pénzügyek néven is említik. Az ESG egy olyan keretrendszerre utal, amelyet vállalatok és befektetők használnak a társadalmi felelősségvállalás és fenntarthatóság értékelésére és elemzésére, az ESG szempontok felhasználása lehetővé teszi a fenntartható, társadalmilag felelős és hosszú távú gazdasági teljesítményre való összpontosítást. A közgazdász elmondta, a fenntartható fejlődés azt jelenti, hogy „ma úgy cselekszünk, hogy a következő generációnak is legyen jövője”.

Mátyus Enikő felvázolta, hogy egy cégnek, amely az ESG-irányelveket alkalmazza, milyen szempontoknak kell megfelelnie. Mint elmondta, környezeti szempontból a széndioxid-kibocsátás és a klímaváltozás elleni intézkedések a legfontosabbak, ugyanakkor energiahatékonyságra és erőforrás-megtakarításra kell törekednie, megőrizve a biodiverzitást és természeti erőforrásokat használva. Társadalmi szempontból a munkavállalók jóléte, valamint az emberi jogok és ellátási lánc menedzsmentje a fontos. Irányítási szempontból pedig a pénzügyi információk átláthatóságára és közzétételére kell törekednie a cégnek.

Mint a közgazdász elmondta, 2023-ban lépett életbe a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive), amely egy uniós jogszabályjavaslat, és a fenntarthatósági jelentések kötelezővé tételét célozza meg a vállalatok esetében az Európai Unió területén. Mátyus Enikő szerint ez hozott Európába egy olyan összetett keretrendszert, ami standardizálja és átláthatóbbá teszi a jelentéseket, így eliminálva a greenwashingot (zöldre festést). „Így transzparens, ellenőrizhető, összehasonlítható adatokat kaphatunk, és lassan oda jutunk, hogy ha nem újrahasznosítható, újraértékesíthető vagy komposztálható egy termék, akkor korlátozni kell vagy ki kell vonni a termelésből. Ez lesz az irányelv a jövőben” – hívta fel a figyelmet Mátyus Enikő.

A zöld átálláshoz évi 9200 milliárd dollár kellene

Balogh Bálint, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója előadásában a fenntartható pénzügyekről, illetve greenwashingról beszélt. Mint hangsúlyozta, a fenntartható pénzügyekről azért kell beszélni, mert „már a saját bőrünkön érezzük a környezetváltozást”. „Ebben az évben néhány nap alatt egyévnyi eső zúdult le az amerikai Halál-völgyben, rengetegen elhunytak a hawaii erdőtűzben, az északi és a déli félteken sorra dőlnek meg a melegrekordok, Pakisztán területének harmada pedig víz alá került az ország történetének legpusztítóbb áradáshullámában” – hangsúlyozta.

Mint elmondta, a zöld átálláshoz és az ESG-rendszer kialakításhoz „nagyon komoly összegekre” van szükség, a McKinsey tanulmánya szerint évi 9200 milliárd dollárra, amit az állami szféra nem lesz képes kifizetni. Balogh Bálint ugyanakkor felhívta a figyelmet a greenwashing jelenségére is, amely egy olyan gyakorlat, amely során egy vállalat félrevezető állításokat tesz a fenntarthatóság vagy környezetvédelem területén, annak érdekében, hogy jobb megítélést kapjon fogyasztóitól. „A greenwashingra jelenleg nincsen univerzálisan elfogadott definíció, így nem egyértelmű, hogy mi számít annak, hiszen van szándékos és nem szándékos greenwashing is. Ami azonban jó hír, hogy ahogy halad a szabályozás, egyre letisztultabb kezd lenni, hogy mi számít annak, így könnyebb lesz a megelőzése is” – mondta.

Nyolcszorosan túlméretezett rendszer

Dr. Hetesi Zsolt fizikus, egyetemi docens a néhány héttel ezelőtt megjelent stockholmi Reziliencia Intézetnek a legújabb bolygókorlátait érintő kutatását mutatta be, amely míg 2009-ben három területen mutatott visszafordíthatatlan károkat, 2015-ben már négy területen, 2023-ban pedig hat terület esetén mutatott visszafordíthatatlan változás. „Nem tudom, lesz-e még diagram, amit mutogatni néhány év múlva. A fenntarthatóságért folytatott küzdelem pedig szélmalomharc, izolált problémák megoldására képesek vagyunk, de csak ezek nagyon kis változást idéznek elő” – mondta.

Hozzátette, az egész rendszerük nyolcszorosan túlméretezett a földi bioszféra teljesítőképességéhez képest, ami ezáltal nem fenntartható. A fizikus Jared Diamond Háborúk, járványok, technikák könyvét idézve elmondta, körülbelül 50 millió embert tud a Föld „elviselni”, mi pedig 8 milliárdan vagyunk, 2050-re pedig 11 milliárdot jósolnak, „ha még leszünk”. Dr. Hetesi Zsolt szerint, ha nem építünk ki körforgásos gazdasági rendszert, „esélyünk sincs a fennmaradásra”.

Ugyanakkor hozzátette, számára fölfoghatatlan az a pazarlás, ami ma zajlik, a reklámok mesterséges keresletet gerjesztenek, ami miatt olyan dolgokat vásárolunk, amelyekre valójában nincsen szükségünk. „A fogyasztást kell újragondolni, és át kell tervezni az egész rendszert, amiben élünk, másképp nem lesz változás. Ha most mindent abbahagyunk, és nullára csökkentjük a karbonsemlegességet, akkor is 70-80 évig egy megbolondult éghajlatunk lenne, hiszen ki kellene vonni azt az 1800 milliárd tonna emberi eredetű szén-dioxidot, ami a levegőben van. De pillanatnyilag erről szó sincsen” – mondta.