Nagyon hideg tél esetén Románia abba az extrém helyzetbe kerülhet, hogy kénytelen lesz lekapcsolni a villanyhálózatról egyes fogyasztókat, véli Bende Sándor RMDSZ-es képviselő, az energiaárak növekedésének okait vizsgáló különbizottság tagja.

Várhatóan december elején készül el annak a különbizottságnak a jelentése, amelyet az elszabaduló energiaárak mögött meghúzódó okok feltárására hoztak létre. A testület eddig meghallgatta a hatóságok – a versenytanács, valamint az energiahatóság (ANRE) – vezetését, és a következő napokban, hetekben sorra veszi a termelőket. „Próbálunk egy képet összerakni arról, hogy mi is vezetett ehhez a helyzethez, azon túl, hogy világszintű energiaár-válság van” – nyilatkozta kérdésünkre Bende Sándor RMDSZ-képviselő, a különbizottság tagja.

Ahelyett, hogy a meghívottakra és a mondanivalójukra figyelne, a bizottság tagjai fontosabbnak tartják, hogy végeérhetetlennek tűnő politikai nyilatkozatokban a saját jártasságukat villogtassák. Ennek ellenére az RMDSZ szakpolitikusa – aki a képviselőház ipari és szolgáltatási bizottságának elnöke is egyben – reméli, hogy a testület munkája és készülő jelentése gyakorlati eredményeket is hoz majd.

„A nagy, iparosított országok – Kína, India, az Egyesült Államok – energiaproblémákkal küszködnek, és ennek kezdjük érezni a gazdasági hatásait. Románia a világpiaci kérdésekbe kevésbé tud beleszólni, viszont nem tette meg azt sem, ami rajta múlott” – értékelte Bende Sándor.

Románia pontosan betartotta a széndioxid-kibocsátás csökkentésére uniós szinten előirányzott határidőket, így nem fenyegeti kötelezettségszegési eljárás, ami pozitívum, viszont a bezárt szennyező termelőegységek helyébe nem sokat tett, ami viszont probléma. Csak a Mintia hőerőmű bezárásával 1200 megawattóra (MWh) termelőkapacitás esett ki. „Ott szénalapú energiatermelés folyt, de nem került a helyébe sem atomenergia, sem napelem- vagy szélmalompark, ami meg is látszik azon, hogy tartósan ezer megawatt fölött van – időnként az 1800-at is eléri – az importált villamos energia mennyisége" – emelte ki a képviselő. Rámutatott: ez azt jelenti, hogy a napi villamosenergia-szükséglet mintegy ötödét Románia külföldről vásárolja.

Ez már rövidtávon is gond lehet, hogyha nagyon hideg tél lesz, és nagyon megugrik a villanyfogyasztás. „Sajnos az importkapacitásunk is véges. Románia nem képes 2500–3000 MWh-nál többet importálni, mert a Transeletrica szállítóhálózata nem tud ennél több energiát szállítani, egyik irányban sem egyébként” – fejtegette. Emiatt annak a veszélye is fennállhat, hogy adott pillanatban fogyasztókat kell majd lekapcsolni a hálózatról. „Adja az Isten, hogy ne kerüljön erre sor, de nem állunk túlságosan messze” – értékelte Bende Sándor. Kérdésünkre a szakember pontosította: a háztartási fogyasztóknak nincs mitől tartaniuk, az ilyen alkalmakra fenntartott vészforgatókönyvek értelmében soha sem a lakosságot, hanem ipari fogyasztókat kapcsolnak le a villanyhálózatról.

A képviselő kifejtette: miután Románia az elmúlt évek során felszámolta szénerőműveinek a jelentős részét, jelen pillanatban a termelés zömét – a villamosenergia-szükséglet 20–28 százalékát – a vízi erőművek állítják elő. A cernavodai atomerőmű a fogyasztás mintegy 20 százalékát fedezi, ahogy a szén- és a földgázerőművek is. Három évtizede húzódik a cernavodai atomerőmű 3-as és 4-es blokkjának a befejezése – ami megduplázná a létesítmény kapacitását –, számos félbehagyott vízi erőmű vár befejezésre, és az alternatív energiatermeléssel – napelem- és szélmalomparkokkal – szintén nem áll jól Románia.

Kapcsolódó

Támogatással vagy anélkül, a villanyszámlát mi fizetjük

A termelés jóformán teljes egészében állami kézben, a forgalmazás viszont magán – elsősorban külföldi – többségi tulajdonban van.

energiaárak

„A lényeg az, hogy európai piac ide vagy oda, nekünk termelőegységeket kellett volna létrehozni a leállított szennyező erőművek helyett. Egész Európa jajgat, nehéz lesz a közelgő tél. Egyes országok kezdik újraindítani a bezárt szénerőműveket, már nem számít a széndioxid-kibocsátás. Mi sajnos valószínűleg nem tudjuk újraindítani a Mintia erőművet, ha lesz is egy ilyen döntés, mivel csődeljárás indult a működtető céggel szemben. Bízzunk abban, hogy az import energia ára nem ugrik meg annyira, hogy fogyasztókat kelljen lekapcsolni” – vázolta a helyzetet a képviselő.

A Maszol kérdésére, hogy kinek kellett volna befektetnie új termelőkapacitásokba, rámutatott: a kérdést az állam teljesen a piac privát szereplőire hagyta, viszont a magánvállalatok különféle, nem befektetőbarát törvényi szabályozásra és a túlzott bürokráciára – például az építkezési engedélyek nehézkes kibocsátására – hivatkoznak. Panaszaiknak sajnos van alapja a politikus szerint. Példaként említette, hogy szinte lehetetlen befejezni egy harminc éve megkezdett, 80–90 százalékban elkészült vízi erőművet. „Ahhoz, hogy egy ilyen erőművet működtetni lehessen, szükség van egy gyűjtőtóra. Van egy bizonyos terület, amit el kell árasztani, és ezzel sokszor gond van, mert az illető területet törölni kell az erdős területek közül, a fát ki kell termelni, és a mai törvények ezt nagyon megnehezítik” – részletezte a képviselő, hozzátéve, hogy tudatában van a környezetvédelem fontosságának, de abszurdnak tartja, hogy több százmillió eurós beruházások kihasználatlanok, miközben további néhány milliós befektetéssel egy-két év alatt be lehetnek azokat kapcsolni az országos villamosenergia-hálózatba.

Kapcsolódó

Megszavazta a szenátus: a támogatásra szoruló fogyasztók hat hónappal elhalaszthatják az energiaszámláik kifizetését

A tervezetet döntő házként a képviselőház vitatja majd meg.

energiaárak

Bende Sándor reméli, hogy a különbizottság munkája ráirányítja az illetékes intézmények figyelmét a jelzett problémákra, és hozzájárul majd a megoldásukhoz is. A testület jelentése várhatóan december elején elkészül, akkora lejár ugyanis a különbizottság 90 napos mandátuma.

(Nyitókép forrása: Pixabay)