Több külső tényező együttes hatására ugrottak meg világszerte az energiaárak, de az Expert Forum egyik szakértője szerint az Országos Energiaszabályozó Hatóságnak (ANRE) is megvan a felelőssége abban, hogy a hazai fogyasztókat felkészületlenül érték a drágulások. Az ANRE alelnöke, Nagy-Bege Zoltán szerint a hatóságnak meg volt kötve a keze, nem volt idő a piaci árak fokozatos bevezetésére.

Véletlenek összejátszása is kellett ahhoz, hogy mára már az EU döntéshozói és a tagállamok vezetői számára az energiadrágulások jelentsék az egyik legfontosobb kihívást – véli az Expert Forum energetikai közpolitikákra szakosodott elemzője. Otilia Nuțu szerint mindenekelőtt a világgazdaságnak a pandémia első hullámai utáni újjáéledése vezetett a földgáz és az elektromos áram iránti kereslet jelentős megnövekedéséhez és az árak emelkedéséhez.

Az elemző emlékeztetett arra, hogy tavaly az európai gazdaság nagy része leállt, az alkalmazottak közül sokan otthonról dolgoztak. Alacsony volt az energiaigény, emiatt részben a földgáztermelés is szünetelt, annál is inkább, mert úgy tűnt, hogy bőven van földgáz raktáron. A gazdaság felélénkülése miatt hirtelen megnövekedett keresletet a kínálat nem tudta követni, mert a földgáztermelés újraindítása többletköltségekkel járt, és a földgázkínálat amúgy is nehézkesebben igazodik a piaci igényekhez.

A gondokat tetézte, hogy a 2020 tele nem volt ugyan fagyos, viszont 2021 tavaszán szokatlanul alacsonyak voltak a hőmérsékletek Izlandtól a mediterrán térségig. Németországban például 40 éve nem volt olyan hideg áprilisban, mint idén. Az Egyesült Államokban -16 fokot is mutattak a hőmérők, így világszerte a megszokottnál több energiát használt el a lakosság, és a raktáron lévő földgázkészlet vészesen megfogyatkozott. Az elemző szerint a földgáz árának növekedéséhez hozzájárultak az Egyesült Államokon és Mexikón végigsöprő hurrikánok is, amelyek hatására 80 százalékkal csökkent az amerikai kőolaj-kitermelés. Ez utóbb „mellékterméke” a földgáz, aminek a kitermelése emiatt szintén csökkent.

Romániában Otilia Nuțu szerint mindehhez hozzájárult, hogy a lakosságot felkészületlenül érte az energiaárak idén lezáruló liberalizációja. Az elemző úgy véli, hogy ezért teljes egészében az Országos Energiaszabályozó Hatóságot (ANRE) terheli a felelősség. Szerinte az intézmény nem elsősorban azzal vétett, hogy nem tájékoztatta időben a lakosságot a várható drágulásokról és a teendőikről, hanem azzal, hogy lemondott a piacszabályozó szerepéről. Emlékeztetett arra, hogy a romániai energiaárak 2013-ben elkezdődött liberalizálásakor az ANRE gondoskodott arról, hogy fokozatosan vezesse ki a szabályozott árakat a piacról, most azonban a drágulások „figyelmeztetés nélkül”, egyik napról a másikra következtek be, ami sokként érte a lakossági fogyasztókat.

Nagy-Bege Zoltán: meg volt kötve a kezünk

Az ANRE alelnöke, Nagy-Bege Zoltán ezt másképp látja. Kérdésünkre emlékeztetett arra, hogy a földgázpiac romániai liberalizációjának utolsó lépése eredetileg megtörtént már 2017. április elsején, az árampiac liberalizációja pedig 2018. január elsején zárult le. Ám 2018 decemberében az akkori szociáldemokrata kormány egy sürgősségi rendelettel 2019. március elsejétől visszavezette a szabályozott elektromosenergia-árakat, 2019. március elsejétől pedig a szabályozott földgázárakat. Ekkor vezették be azt, hogy a termelők megawattoóránként legtöbb 68 lejért árulhatták a földgázat a szolgáltatóknak, ráadásul arra kötelezte őket ez a sürgősségi rendelet, hogy a lakossági fogyasztókkal rendelkező szolgáltatóknak adják el a földgázt. Ez a piac jelentős korlátozását jelentette, ezért az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Románia ellen.

Nagy-Bege Zoltán elmondta, az ANRE mozgásterét a kormány döntései szabják meg. Emlékeztetett arra, hogy a 2013-2018 közötti liberalizáció ütemtervét is a kormány szabta meg az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásai alapján. Akkor rendelkezésre állt egy hosszabb időszak, ami alatt az ANRE fokozatosan kivezethette a szabályozott árakat. Ez azt jelentette, hogy a hatóság lépcsőzetesen emelte a földgáz árát addig a szintig, hogy ne legyen különbség a Romániában termelt, illetve az importból származó földgáz ára között. Az elektromos energia esetében pedig az történt, hogy félévente tíz százalékkal csökkentették azt az árammennyiséget, amit szabályozott körülmények között vettek át a szolgáltatók a termelőktől.

Nagy-Bege Zoltán szerint az energiadrágulás alapja az, hogy a ugrásszerűen megnőtt a kereslet a világon mindenhol a földgáz és az áram iránt, és a kínálat képtelen volt követni az igényeket. Ehhez az Expert Forum szakértője által említett tényezők mellett az ANRE alelnöke szerint hozzájárult a széndioxid-kibocsátási bizonylatok árának folyamatos növekedése is. Ez a fosszilis energiaforrásokat felhasználó erőművek költségeinek jelentős emelkedéséhez vezetett. Nagy-Bege Zoltán egyetért azokkal az elemzőkkel, akik szerint az Északi-Áramlat-2 vezeték beindítása a földgáz árának mérséklődéséhez vezethet, mert jelentősen megnöveli a földgázkínálatot Európában.

„Ez akkor valóban egy jól előkészített ütemterv volt, amibe azonban az ANRE-nak nem volt beleszólása, csupán végrehajtotta. A hatóság szerepe az volt, hogy megszabja a konkrét energiamennyiségeket az előre leegyeztetett százalékok alapján” – magyarázta az ANRE alelnöke. Hozzátette: emellett a hatóság kötelezte a szolgáltatókat arra, hogy folyamatosan tájékoztassák a fogyasztókat a jogaikról, és már 2015-ben elindította a honlapján a piaci szereplők árainak összehasonlítását lehetővé tévő alkalmazást.

Nagy-Bege Zoltán elmondta, az energiaárak idei – újabb – teljes liberalizációja az Európai Bizottsággal született egyezség eredménye. Ennek alapján hozta meg az Orban-kormány 2020 januárjában azt a sürgősségi rendeletet, amely szerint még abban az évben július elsején megtörténik a földgáz árának, 2021. január elsejétől pedig a villamos energia árának a teljes liberalizációja.

„Tehát ezúttal egyszerűen nem volt idő a liberalizáció fokozatos bevezetésére, és ezt az ütemtervet szintén nem mi döntöttük el. Azt azonban bátran ki merem jelenteni, hogy a fogyasztók tájékoztatása szempontjából megfelelően elő volt készítve ez a folyamat. Ebben az időszakban a fogyasztók jóval több információt kaptak a várható energiaárakról, a jogaikról és a szolgáltatók kötelezettségeiről, mint az első liberalizáció négy éves időszaka alatt” – hangsúlyozta az ANRE alelnöke.

Nagy-Bege Zoltán megemlítette azt is, hogy a villamos energia január elsejei árliberalizációjának előkészítésére eredetileg egy éve lett volna a hatóságnak, és tervezték is azt, hogy tavaly júliustól „beszúrnak egy lépcsőfokot” ebbe a folyamatba, hogy elviselhetőbbé tegyék a lakosság számára a drágulást, de a kormány májusban egy újabb sürgősségi rendelettel ezt gyakorlatilag megtiltotta. „Így elkerülhetetlen volt a mintegy húsz százalékos január elsejei áremelkedés olyan körülmények között, hogy a lakosság 2019-2020 között a lehető legolcsóbb villamos energiát kapták meg a piacról, egy olyan áron, aminek semmi köze nem volt a piaci versenyhez” – részletezte a hatóság alelnöke.