Gyorsan zárkóztunk fel a kontinens nyugati feléhez, azonban véget érhet a két évtizedes diadalmenet.

Románia az elmúlt években jobban élt, mint azt, a gazdaság teljesítménye alapján, megengedhette volna magának. „Románia nem csak egy ideiglenes gazdasági lassulással/technikai recesszióval küzd, hanem egy sokkal mélyebb, a versenyképességgel kapcsolatos strukturális problémával” – véli Ionuț Dumitru, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza, Ilie Bolojan kormányfő tiszteletbeli gazdasági tanácsadója.

Az elmúlt években a hazai gazdaság a viszonylag olcsó munkaerőre és energiára, valamint az európai iparba való integrációjára támaszkodott. Ez a modell kimerülőben van, s nincs olyan, magas termelékenységen, innováción és nagy hozzáadott értéken alapuló modell, ami a helyébe léphetne.

Az elmúlt mintegy két évtizedben Románia gyorsan zárkózott fel az EU gazdagabb országaihoz. A vásárlóerő-paritáson számolt egy főre eső GDP a 2000-es évek elején az uniós átlagnak még csak kb. a 30 százalékát tette ki, 2025-ben azonban már a 78,2 százalékát, írja a cursdeguvernare.ro. A vásárlóerő-paritáson számolt lakossági fogyasztás tekintetében már elérhető közelségbe került az uniós átlag, tavaly 93,6 százalékon állt a mutató.

A statisztikai adatok azt mutatják, hogy 2015 és 2025 között a nominális bérek átlagban évi 12,3 százalékkal nőttek. Ez az elképesztő iramú bérfejlesztés nem a termelékenység javulásán alapult, az ugyanis csak évi 3,2 százalékkal emelkedett. Az eltérés akkor is hatalmas, ha figyelembe vesszük az inflációt is, a bérek reálértéke ugyanis évi átlagban 7,2 százalékkal nőtt a vizsgált időszakban.

Az egészségtelen fejlődés abból is kitűnik, hogy 2024-ben az uniós tagállamok közül nálunk volt a legnagyobb, 46 százalékos eltérés a közalkalmazotti bérek és az országos átlagfizetés között. A gazdaságilag leginkább fejlett nyugat-európai államokban a közalkalmazottak legfeljebb ugyanannyit keresnek, mint a versenyszférában dolgozók, de inkább kevesebbet, az egyetlen kivételt Luxemburg jelentette.

Az utóbbi években a hatalmas költségvetési hiányok ellenére a gazdasági növekedés gyenge volt, pedig normális esetben a deficitnek gerjesztenie kellene a növekedést.

„Az utóbbi években a gazdasági növekedést a fogyasztás és a költségvetési hiány serkentette, elkendőzve a versenyképesség alapproblémáját. Ez a stratégia ideiglenesen működhet, azonban középtávon egyensúlyhiányt okoz” – mondja Ionuț Dumitru.

„Románia a gazdasági modellváltás állapotában van. Reformok, termelékeny beruházások és az ipari versenyképesség újjáépítése nélkül a gyors felzárkózás lassulását kockáztatjuk” – figyelmeztet a szakember.