A leggazdagabb európai országok zöme élen jár az oktatásnak GDP-arányosan jutatott pénzek terén is. Románia idén a GDP 3,2 százalékát költi az oktatásra, miközben az Európai Unió átlaga 4,7 százalék.

Nagyon sokat elmond a Romániában uralkodó mentalitásról az oktatás finanszírozásának a helyzete az elmúlt 12 évben. A 2011-ben elfogadott Tanügyi Törvény előírja, hogy a közoktatásra a bruttó hazai termék (GDP) 6 százalékát kell fordítani. Nem tudni, hogy a jogszabályt kezdeményező, illetve megszavazó politikusok között volt-e valaki, aki a 6 százalékos küszöböt komolyan vette, de tény, hogy az elmúlt 12 évben egyetlen alkalommal sem fordult elő, hogy az oktatásra fordított összeg akár csak megközelített volna ezt az értéket.

Törvények a hülyéknek

A politikai osztály már a törvény megszavazásának az évében színt vallott, ugyanis, a Pénzügyminisztérium adatai szerint a 2012-es központi költségvetésben kereken 3 százalékot különített el az oktatásra, pont a felét annak a küszöbértéknek, amit korábban maga szabott meg. Ennek, a romániai valóságot nem ismerő külső szemlélő számára abszurdnak tűnő helyzetnek egyszerű a magyarázata. „Nálunk a törvények a hülyéknek szólnak, nem a politikusoknak. (…) Az oktatás iránti tisztelet sosem létezett. Az úgynevezett Képzett Románia (Klaus Iohannis által kezdeményezett hosszú távú oktatási projekt – szerk. megj.) iránti tisztelet a kezdeményezője és a parlamenti képviselők részéről egyaránt zéró” – nyilatkozta a Szabad Európának Dragoș Cabat pénzügyi elemző.

Teljesen mindegy, hogy éppen mely pártok voltak kormányon, az oktatás finanszírozása sosem számított valós prioritásnak, legfeljebb a retorika szintjén. A parlament nagyvonalúságának a tetőfoka az volt, amikor 2015-ben az Oktatási Minisztérium költségvetése a GDP 3,2 százalékát tette ki. A mélypontot az idei év jelenti, a szaktárca számára elkülönített 32,5 milliárd lej ugyanis GDP-arányosan mindössze 2,1 százalékot jelent.

Mivel az oktatási rendszer finanszírozása nem kizárólag az Oktatási Minisztériumon keresztül történik, így aztán az erre szánt pénz is valamivel több, összesen 49,5 milliárd lej, ami a GDP 3,2 százalékának felel meg.

Mivel a GDP gyarapodik, az évek során az Oktatási Minisztériumnak juttatott összeg is nőtt, a 2011-es 17,6 milliárd lejről az idei 32,5 milliárdra. Időközben azonban emelkedtek a bérek, az infláció miatt pedig más költségek is nőttek, így aztán a megnövekedett költségvetés nem okozhatott számottevő minőségi javulást az oktatásban.

A hazai oktatás alulfinanszírozása azért probléma, mert a világ több országában készült tanulmányok egybehangzóan arra jutottak, hogy minél magasabb szintű oktatás, annál gyorsabban fog fejlődni a gazdaság, nőni az életszínvonal. Természetesen az oktatás a gazdasági növekedést befolyásoló tényezőknek csupán az egyike, azonban egyértelmű, hogy a képzettebb munkaerő komplexebb feladatok elvégzésére képes, ami ösztönzőleg hat a modern technológiák bevezetésére, a nagyobb hozzáadott értéket termelő ágazatok fejlődésére.

Minőségi oktatás, erős gazdaság

Közkeletű vélekedés, hogy a gazdag nyugati országok jólétét a gyarmatosítás időszaka alapozta meg, amikor más kontinensek népeit kizsigerelve harácsolták össze a jelenleg is kamatoztatott tőkét. Ezzel az egysíkú, s ezáltal primitív elmélettel az a baj, hogy megvizsgálva Európa leggazdagabb államainak rangsorát, az élbolyban főleg olyanokat találunk, melyek sosem rendelkeztek gyarmatbirodalommal, de még csak agresszív, hódító külpolitikát sem folytattak.

Az Európai Unió és a Statista 2022-es adatai szerint a kontinens tizenkét leggazdagabb állama, az egy főre eső GDP alapján Luxemburg, Írország, Norvégia, Svájc, Dánia, Hollandia, Izland, Ausztria, Svédország, Belgium, Finnország és Németország. Ezekben az országokban az egy főre eső bruttó hazai termék 120 ezer euró és 46 ezer euró között változik.

Az oktatás finanszírozására szánt GDP-arányos kiadások tekintetében Izland áll az élen több mint 7,5 százalékkal, majd Svédország, Belgium, Dánia, Észtország, Málta, Svájc, Finnország, Szlovénia, Észtország, Ciprus és Hollandia következik. Nem véletlen, hogy hét ország mindkét toplistán szerepel, ahogy az sem, hogy a két leggazdagabb egykori szocialista állam épp Szlovénia (27 980 euró/fő) és Észtország (27 170 euró/fő).

Az EU-tagállamok átlagban a GDP 4,7 százalékát fordítják az oktatásra, a maga 3,2 százalékával Románia az utolsó előtti helyen áll. Az utolsó Írország 3 százalékkal, azonban a szigetország esetében, tekintettel az óriási, 98 260 eurós, egy főre eső GDP-re, ez hatalmas összeget jelent. Az EU legszegényebb állama Bulgária, mely az oktatásra költött pénzek tekintetében hátulról a negyedik helyet foglalja el.

(Nyitókép: Adobe Stock)