A bérek tekintetében Románia már megelőzte Magyarországot, Lengyelországot is utolérjük és rövidesen a romániaiak lesznek a térség legjobban fizetett alkalmazottai, jelentette be a napokban diadalmasan Marcel Ciolacu miniszterelnök. Közben a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar (KGTK) Romanian Economic Monitor (RoEM) kutatócsoportjának elemzése arra mutat rá, hogy 2023-ban a bérek gyorsabb ütemben nőttek, mint amit a munkatermelékenység javulása lehetővé tett volna, és 2024-ben várhatóan folytatódik ez a tendencia.

Az elemzést annak kapcsán is készítették a kutatók, hogy az Európai Unió arra figyelmeztette Romániát, hogy a bérek és a munkatermelékenység eltérő növekedése hatással lehet az ország versenyképességére. Dr.Szász Levente, a BBTE magyar tagozatának rektorhelyettese, a kutatócsoport vezetője a Maszolnak kifejtette, a hosszú távon fenntartható bérnövekedés a termelékenység alakulásától függ.

Az Európai Bizottság nemrég arra figyelmeztetett, hogy Romániában a reálbérek gyorsabban nőnek, mint a termelékenység, a minimálbér 2023-ban 32 százalékkal emelkedett, és 15 százalékkal járult hozzá az átlagbérek növekedéséhez. A kutatók arra számítanak, idén, a választási esztendőben ez a tendencia folytatódik, becsléseik szerint a nettó bérek átlagosan további 12,5 százalékkal nőhetnek, ami nagy valószínűséggel meghaladja a termelékenység növekedésének dinamikáját.

Ha visszatekintünk az Európai Unióhoz való csatlakozás utáni időszakra, vagy akár csak a 2010 utánira, a romániai nettó bérek folyamatosan növekedtek, sőt ha Magyarországgal vetjük össze az adatokat, apró lépésekkel ugyan, de folyamatosan közelítettünk az ottani nettó átlagbérekhez, és 2023-ban jött el annak az ideje, hogy egy kevéssel ugyan, de sikerült megelőzni e tekintetben Magyarországot, foglalta össze megkeresésünkre Szász Levente. Hozzátette, a gazdaság teljesítőképessége, az egy főre számolt GDP is meghaladta tavaly a magyarországi értéket.„Ez az irány jó, de nagyon lassú. Ha visszanézzük az idősoros adatokat, apró lépésekben közelítettünk Magyarországhoz, sokáig tartott, amíg az előzés megtörtént” – értékelt a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának oktatója.

A tanulmányukban arra keresték a választ, hogy a tavalyi erőteljes bérnövekedés mennyire fenntartható, annál is inkább, hogy2024-re is 12,5 százalékos bérnövekedést jeleztek előre.

A béremelés csak abban az esetben fenntartható, ha a gazdaságban a hatékonyság, amit a termelékenységben mérnek, azzal egy ütemben növekedik, húzta alá a kolozsvári közgazdász. Jellemzően a magasabb termelékenységgel rendelkező EU-s tagállamok tudnak magasabb fizetéseket biztosítani az alkalmazottaknak. A 2022-es EU-s adatok alapján Romániaegyébként mindkét mutató szempontjából az EU utolsó három tagállama között található. A bérnövekedés üteme viszont 2023-ban meghaladta a termelékenység növekedésének ütemét, várhatóan 2024-ben is ez fog történni, ami egy választási esztendőben még csak nem is meglepő. Viszont 2025-re már nem lehet ilyen optimista várakozásokkal előretekinteni, hiszen előbb-utóbb „kibújik a szög zsákból”, és ha a gazdaság hatékonysága, teljesítőképessége nem tudja tartani a ritmust, a bérek sem növekedhetnek folyamatosan, figyelmeztet a rektorhelyettes.

Az átlagbér növekedés nem csapódik le minden háztartásban

Az országok összevetése során a nettó átlagbért veszik figyelembe, az átlaggal pedig az a gond, hogy statisztikai adat, és Romániában különösen érvényes, hogy a bérek tekintetében nagyok az egyenlőtlenségek: az országon belül a régiók között, a különböző társadalmi csoportok, szakmák, a közszféra és a magánszféra között is, hívta fel a figyelmet Szász Levente.Hozzátette, az egyén, a háztartások nem egyformán érzik a növekedést. Sokan olvassák a bejelentést, hogy megelőztük nettó átlagbér terén Magyarországot, és amikor ránéznek a havi egyenlegükre, és azt látják, hogy nem talál a hír és az általuk megtapasztalt valóság. „Ez azért van, mert a jelentésekben az átlagok szerepelnek, van akire ez érvényes, előfordul az is, hogy átlag felett érvényes, de sajnos, sokan vannak, akik bőven az átlag alatt maradnak ebben a tekintetben. Nagyon fontos lenne ezeket az országon belüli egyenlőtlenségeket legalább megpróbálni mérsékelni” – taglalta a közgazdász.

Arra is kitért, a kirívóan magas bérek, nyugdíjak jóval nagyobb mértékben felfele torzítják az átlagot, míg lefele ugyanez a hatás nem érvényesül, mert a minimálbér alá nem lehet menni a statisztikákban.

Régiós viszonylatban is az Eurostat adatai alapján Románia nemcsak Magyarországot, hanem Szlovákiát és Bulgáriát is megelőzi az átlagbért tekintve, viszont Lengyelországtól nagyon távol állunk, azt mondani, hogy hamarosan utolérjük, mindenképpen túlzás. Előfordulhat, éppen ez éppen azért nem fog bekövetkezni egyhamar, mert a 2023-as és a 2024-es évek bérnövekedés üteme már jelentősen fölötte van annak, mint amit a termelékenység alakulásában mért gazdasági fejlődés indokolna, szögezte le Szász Levente.