banner_sMBIsrBw_GOOGLE_970x250_2.gif
banner_5A50eRU8_GOOGLE_300x250.gif

Szemfényvesztés Viorica Dăncilă kormányfő gazdasági sikerpropagandája

Kozmetikázott és szelektív adatokkal tájékoztatta félre a közvéleményt a kormányfő, amikor bemutatta féléves munkájának mérlegét. Egy könyvelési trükkel a kormány duplájára tornászta fel a költségvetési bevételek növekedésének abszolút összegét és mértékét.

Kisebbfajta gazdasági csoda ment végbe Romániában az elmúlt hat hónapban, mármint ha komolyan vesszük Viorica Dăncilă beszámolóját, aki kormányzásának első félévét értékelte hétfőn. A szavak értelmével nem mindig tisztában lévő miniszterelnök szép eredményekből és csodás megvalósításokból kötött illúziócsokrot nyújtott át a közvéleménynek, ügyelve rá, hogy beszámolójának diadalittas hangvételét ne zavarja meg egyetlen disszonáns adat sem.

Ennek szellemében hangsúlyozta, hogy az első félévben a költségvetés bevételei 12 százalékkal nőttek 2017 azonos időszakához képest, 117,2 milliárdról 132 milliárd lejre. A kormányfő kijelentette, hogy a plusz bevételeket a kormány béremelésekre és beruházásokra fordítja.

Dăncilă arról mélyen hallgatott, hogy az adóbevételek az elvártnál lényegesen kisebb mértékben, csupán 0,5 százalékkal nőttek, s az áfabevétel is mindössze 4 százalékkal volt nagyobb a tavalyinál, bár a fogyasztás növekedése meghaladta a 6 százalékot. A bevételek növekedését a kormány nem megfontolt gazdasági intézkedésekkel, hanem lényegében egy olcsó trükk révén érte el, ideszámolta ugyanis az Európai Uniótól érkező, 1,6 milliárd eurós mezőgazdasági támogatást. Ha ezt az összeget levonjuk a látszólagos, 15 milliárd lejes többletbevételből, akkor csak 7,5 milliárd plusz marad, a növekedés mértéke pedig a hivatalos értéknek szinte a felére, 6,2 százalékra apad.

A kormányfő eldicsekedett azzal is, hogy 2018 első félévében a lehívott uniós pénzek összege 19 százalékkal nőtt a tavalyi évhez képest. Ez a szép látszateredmény azonban szintén az agrártámogatások korai kifizetésének tudható be. A strukturális alapokból mindössze 188 millió eurót hívtunk le, a rendelkezésre álló összeg kevesebb mint 1 százalékát, és ezzel az eredménnyel igazán nem verhetjük a mellünket.

Ki sínylette meg az adóreformot? 

Az elmúlt félév diadalainak felsorolásából nem maradt ki az a 12,3 milliárd lejes pluszbevétel, amit az eredményezett, hogy a társadalombiztosítási hozzájárulást teljes egészében a munkavállalókra hárította a kormány adóreformja. Arról ellenben mélyen hallgatott a miniszterelnök, hogy a szakszervezetek adatai szerint az adóreform miatt a magánszektorban dolgozók negyedének január 1-től csökkent a nettó jövedelme.

Az egészségügyben, a közoktatásban és a közigazgatásban végrehajtott béremelés szintén szerepelt a sikerlistán, arról ellenben már nem szólt a fáma, hogy az infláció időközben meghaladta az 5 százalékot, tetemes mértékben erodálva a reáljövedelmeket. Dăncilă azt sem verte nagydobra, hogy főleg a közalkalmazotti bérfejlesztések miatt az év első öt hónapjában a folyó költségvetési hiány a tavalyi összeg négyszeresére, 8,14 milliárd lejre duzzadt, s egyre nagyobb a valószínűsége, hogy idén nem sikerül a kitűzött 3 százalék alatt tartani a deficitet.

Kapcsolódók

Kimaradt?