Az elmúlt két vasárnapon, úgy tűnik, szavazók ezrei fejeltették el, milyen szinten állt Románia, amikor belépett az Európai Unióba, s hová jutott el.

Meglepetésjelölt nyerte az államelnök-választás első fordulóját a hangsúlyosan eurószkeptikus és befektetőellenes, nyíltan Putyin-szimpatizáns Călin Georgescu személyében. A tulajdonképpen a semmiből felbukkant politikus nem rejti véka alá, hogy nem rokonszenvez a piacgazdasággal és a szabadpiaccal, meglovagolja a szocializmus iránti nosztalgiát, amit demagóg hazafiaskodással spékel meg.

Mindez nem lenne túlságosan meglepő, ha egy krízis kellős közepén járnánk, azonban ilyesmiről szó sincs. Bár tény, hogy vannak gondok az államháztartással, hatalmas a költségvetési hiány és gyors ütemben nő az államadósság, ezek az átlagember számára eléggé elvont dolgok, ami ellenben nagyon is kézzelfogható, az életszínvonal, az az elmúlt időszakban vitathatatlanul emelkedett.

2006-ban, az Európai Unióhoz való csatlakozás előtti évbe, a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre eső bruttó hazai termék tekintetében Románia az uniós átlag 39 százalékán állt. 2023-ra a mutató 78 százalékra emelkedett. Mivel ezen gazdasági mutató esetében a tagországokban levő fogyasztói árakat is figyelembe veszik, az alakulása az utóbbi 17 évben egyértelműen az életszínvonal növekedését tükrözi.

Ugyanezen időszakban az euróban számolt országos átlagbér hozzávetőleg a hatszorosára nőtt. Természetesen nőttek az árak is, de messze nem ilyen gyorsasággal. Az első elnökválasztási forduló és a szélsőséges, populista előretörését hozó parlamenti választások mellbevágó tanulsága az, hogy az emberek elfelejtették hogyan éltek két évtizeddel korábban, honnan indulva jutottak el a jelenlegi színvonalra.

„Sajnálatos, hogy Románia történelmének legprosperálóbb pillanatában a közfelfogás az, hogy nem működnek a dolgok. Ma, gazdaságilag és az életszínvonal tekintetében közelebb vagyunk a Nyugathoz, mint bármikor a történelem folyamán. Az irány pedig világos: a lemaradások csökkennek. Románia egyre jobban integrálódik Európába a munkaerőpiac, az ellátási láncok terén és sok más tekintetben” – nyilatkozta a Hotnewsnak Cristian Popa, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja.

Az utóbbi közel két évtizedben bekövetkezett fejlődésben óriási szerepe volt az ország uniós tagságának. 2007 óta az Európai Uniótól 65,9 milliárd euróval több pénzt kaptunk annál, amennyit befizettünk a közös kasszába.

Az uniós tagság pozitív jelzés a befektetők irányába, aminek hatására a csatlakozásunk óta hatalmas pénzek áramlottak az országba. A tavalyi év végén a közvetlen külföldi befektetések értéke 118 milliárd euró volt, időközben pedig 123 milliárdra nőtt. Ez több mint háromszorosa a 2006-os értéknek. Sok szavazót ezek a tények is teljesen hidegen hagytak.

„Érthetetlen, hogy olyan ágazatokban, mint például a mezőgazdaság, mely oly sokat profitált, az emberek hátat fordítanak a Nyugatnak. Furcsa és szomorú, hogy százezer eurós, uniós pénzen vásárolt traktorokat vezető gazdák, akik eurómilliókat vettek fel szubvenciók formájában, azt mondják, hogy Európa nem jó” – idézi a Hotnews a banki szakembert.

Cristian Popa hangsúlyozza, hogy „a felzárkózás nem egyirányú út, előre, de visszafelé is lehet haladni rajta”. Elismeri, hogy az Európai Unió nem tökéletes, de a részének lenni összehasonlíthatatlanul jobb, mint olyan államok sorsára jutni, mint Fehéroroszország és Ukrajna.

„Romániának előre kell haladnia az európai úton, nem pedig visszafelé, a múlt sötét árnyai felé” – sommázza a pénzügyi szakember.