Attól függően, hogyan változnának az adósávok és az adókulcsok, 5,73 és 20 milliárd lej közti összeggel nőnének a költségvetés bevételei. Lehet, hogy az adófizetők nagy része nem járna jól vele.

Az utóbbi időben felerősödtek a progresszív adózás hazai bevezetését sürgető hangok, s főleg a PSD-n belül vannak hívei annak, hogy a nagy jövedelműek százalékosan is többet fizessenek be az államkasszába. A német Friedrich Ebert Alapítvány közelmúltban bemutatott tanulmánya azt sugallja, hogy a progresszív adórendszer révén számottevően nőnének a költségvetési bevételek. A tanulmányt az a Victoria Stoiciu mutatta be, aki egyike Marcel Ciolacu pénzügyi-gazdasági tanácsadóinak. A kormányfő azok közé tartozik, akik kívánatosnak tartanák a progresszív adózásra való áttérést.

A tanulmány négy forgatókönyvet tartalmaz. Az első bruttó 11 500 lejig megtartaná a jelenlegi 10 százalékos személyi jövedelemadót, ezen küszöb fölött pedig 16 százalékos adókulcsot alkalmazna. A szerzők szerint ezt a módosítást lehetne legkönnyebben elfogadtatni a közvéleménnyel, a költségvetésnek pedig 5,73 milliárd lej pluszbevételt hozna.

A második forgatókönyv annyiban különbözik az elsőtől, hogy a 11 500 lejes bruttó jövedelemhatár fölött 19 százalékos adókulcsot javasol, aminek hatására 7,5 milliárd lejjel nőnének az állam bevételei.

A másik két forgatókönyv három adósávval számol. Az első a minimálbérnél megtartaná a 10 százalékos adókulcsot, 3 ezer és 11 500 lej között 16, azon felül pedig 19 százalékos adókulcsot alkalmazna. A másik változatban bruttó 11 500 lej fölött nem 19, hanem 21 százalékos adó terhelné a jövedelmet. A legtöbb pluszpénzt, 15 milliárd lejt, ez utóbbi forgatókönyv hozná a költségvetésbe.

Paracetamol és ragtapasz

A tanulmány szerzői nem csupán a progresszív adórendszer bevezetését javasolják. Véleményük szerint indokolt lenne a profit után fizetendő társasági adó emelése, az informatika, a mezőgazdaság, az élelmiszer- és az építőipar adómentességének a megszüntetése, valamint az árbevételi küszöbnek, ameddig 1 százalék adót fizetnek a cégek 250 ezer euróra való csökkentése. A tanulmány javasolja, hogy a kormány vessen ki egy, az árbevétel 1,2 százalékával megegyező adót a teljes szerencsejáték ágazatra, valamint azon energetikai és kiskereskedelmi vállalatokra, melyeknek éves bevételei meghaladják az 1 milliárd, illetve a 100 millió lejt. A szerzők számításai szerint ezen lépések együttesen 38 milliárd lej pluszbevételt eredményeznének.

A tanulmány kizárólag a fizetések progresszív adóztatását javasolja, a más jellegű jövedelmeket (osztalék, bérleti díjak stb.) nem vonja be ebbe a körbe, tehát nem egy teljes körű adóreformról van benne szó, s nincs benne szó az adóbehajtás hatékonyságának a növeléséről sem.

Amit a tanulmány javasol, az „paracetamol és ragtapasz, (…) sürgősségi ellátás, nem pedig reform”, idézi az economedia.ro Cornel Bant, a tanulmány egyik szerzőjét. A szakember hangsúlyozza, hogy egy progresszív adórendszer, bármekkorák is lennének az adókulcsok, maximum 20 milliárd lej pluszbevételt eredményezhetne. „Kizárólag a fizetések progresszív adóztatásának megvannak a maga határai. Mások lennének a számok egy globális adózás esetén” – mondta Cornel Ban.

Nem biztos, hogy működne

Az adórendszer tekintetében két fő szempont van, mondja Nagy Bálint Zsolt, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem közgazdász docense. „Az egyik a hatékonyság, vagyis, hogy minél több adóbevételt generáljon anélkül, hogy visszafogná a gazdasági növekedést. A másik a méltányosság” – mondja a szakember.

A progresszív adózás inkább a szociáldemokrata értékrendszerbe illeszkedik, s jellemzően a fejlett nyugati országok alkalmazzák. „A fejlődő országokat, a feltörekvő gazdaságokat, amilyen Románia is, inkább az egykulcsos adórendszer teszi versenyképesebbé” – nyilatkozta Nagy Bálint Zsolt.

Elmondása szerint a progresszív adózás egy olyan pénzügyi kultúrát feltételez, ami nálunk nem létezik, ugyanis nem csak különböző adókulcsokról szól, hanem arról is, hogy adójóváírásokat lehet eszközölni általa, ami az adóbevallást fölöttébb bonyolulttá teszi. Ezen okból kifolyólag Romániában fölöttébb kétséges, hogy érdemes-e megpróbálkozni az összjövedelemre kivetett progresszív adóval kísérletezni.

Nagy Bálint Zsolt ugyanakkor elismeri, hogy Romániában már rég nem egykulcsos adórendszer van, a kivételezések miatt sérül a méltányosság elve. „Csökkenteni kellene az adókedvezményeket. Nem tartom korrektnek, hogy bizonyos kategóriák esetében 0 százalék legyen a jövedelemadó. Ez azt jelenti, hogy nem kell hozzájárulniuk semmilyen közkiadáshoz, aminek nagyon rossz üzenete van. Biztos vagyok benne, hogy nem sínylené meg az informatika, ha nem lennének felmentve az informatikusok a jövedelemadó fizetése, másként is lehetne stimulálni az ágazatot” – véli a BBTE oktatója.

Az elmúlt években több egykori szocialista ország is az egykulcsos adórendszerről progresszívre váltott. Csehországban 2021-től az évi 78 ezer dollárt meghaladó jövedelmek után a korábbi 15 százalék helyett 23 százalékot kell fizetni. Lettország 2018-ban, míg Litvánia 2019-ben tért át a progresszív adózásra, előbbiben 31, utóbbiban 32 százalék a maximális adókulcs.

Európán belül Dániában a legmagasabb a felső adókulcs, a leggazdagabban a jövedelmük 55,89 százalékát kötelesek befizetni az államkasszába. Franciaország, Ausztria és Spanyolország is súlyos, 55,4, 55, illetve 54 százalékos adóval terheli a gazdagokat.

Romániában azt követően merült fel az átállás a progresszív adózásra, hogy az idei költségvetési hiány egyelőre jóval nagyobb a vártnál, hozzávetőleg 20 milliárd lej hiányzik az államkasszából.