Bérek az oktatásban: többet keres egy pénztáros a Lidlben, mint egy kezdő egyetemi tanársegéd

Egy pályakezdő tanár körülbelül ugyanannyi pénzt kap, mint egy kukásautón dolgozó köztisztasági alkalmazott.

Romániában az állami alkalmazottak jobban keresnek az átlagnál, ami alapján azt gondolhatnánk, hogy a pedagógus szakma is vonzó a javadalmazás tekintetében. Ez azonban távolról sincs így, mivel a közoktatásban dolgozók lényegében az állami szektor páriáinak tekinthetők. Annak, hogy a politikai döntéshozók szemében mekkora az oktatás presztízse, sokat elmond, hogy az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint a tanügyisek nettó átlagbére 3700 lej. A közigazgatásban dolgozók és a belügyisek ennél 38 százalékkal többet keresnek, átlagban 5100 lejt. A z egészségügyben is nagyobb az átlagfizetés, mint a tanügyben, 4200 lej kézbe.Nem attól fáj a fejük, hogy túl sokat keresnek | Fotó: AdobeStock

Messze a legrosszabb helyzetben a pályakezdők vannak. Az invatamantpreuniversitar.ro internetes oldal szerint egy kezdő tanító(nő) havi 2350 lejt visz haza, ha városi iskolában dolgozik. Ha vidéken, akkor a keresete 2500-2600 lej, a pontos összeg pedig attól függ, mennyire minősül elzárt településnek a falu, ahol dolgozik. A Nagyváradtól 33 kilométerre fekvő Bihardiószeg esetén ez a pótlék a bruttó bér 3 százaléka, tehát még az ingázás költségeit sem fedezi, a fáradtság ellentételezése pedig fel sem merülhet.

Nagyváradon a köztisztasági vállalat nettó 2500 lejt fizet a kukásautóba a szemetet ürítgető dolgozóinak, körülbelül ugyanannyit, mint az állam egy pályakezdő pedagógusnak. 2014-ben írtam egy cikket arról, hogy egy utcaseprő jobban keres egy kezdő pedagógusnál, azóta, bár a kormányok jöttek és mentek, a helyzet érdemben nem változott.

A tanárok valamivel jobban keresnek a tanítóknál, a friss diplomások városon 2500 lejnél valamivel többet, míg vidéken közel 2800 lejt kapnak.

Amennyiben megszerzik az I. fokozatot, s legalább 20 évük van a munka mezején, a tanítók nettó alapfizetése meghaladja a 3200 lejt, a tanároké pedig 3500 lej körül van. Ennyitől sem lehet a falnak menni, ezek az összegek még mindig bőven elmaradnak az országos nettó átlagbértől, ami májusban 3928 lej volt.

A Lidl jobban fizet

A pályakezdők a felsőfokú oktatásban sincsenek elkényeztetve. Az országos közalkalmazotti bértáblának megfelelően egy tanársegédnek az első évben bruttó 5574 lej jár, mondja Soós Anna, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese. Ez nettóban alig valamivel haladja meg a 3 ezer lejt. Kutatási projektekben való részvételért és kiemelkedő színvonalú publikációkért pluszpénz jár, teszi hozzá a rektorhelyettes. A régiséggel a fizetés is nő, de nem látványosan, 5 év után is csak 3400 az alapfizetés.     

A kötelezően doktori címmel rendelkező adjunktusoknak sem okoz fejfájást, hogy nincs amire elkölteniük a fizetésüket. A kezdő adjunktusi alapbér 3500 lej, s 5 évnél nagyobb régiség esetén is csak 3800 lej körül van. „Nem túlságosan vonzó, de van benne perspektíva” – válaszolja Soós Anna arra a kérdésre, mennyire találja ösztönzőnek a pályakezdő bért a hazai felsőoktatásban. Ezzel arra utal, hogy a huzamosabb ideje oktató docenseket és professzorokat tisztességesen fizetik, utóbbiak fizetése megközelíti a 2 ezer eurót. Elmondása szerint az oktatói gárda utánpótlásával csak az informatikán és a közgazdasági karon vannak gondok, mivel ezen szakterületeken a versenyszférában jobbak a bérek.

Az amerikai Popeyes éppen munkatársakat toboroz a romániai gyorséttermeibe, 3000 lejt, egy kezdő tanársegédi fizetést ajánlva a pénztárosoknak és a konyhai alkalmazottaknak. A túrafőnökök már a kezdő egyetemi adjunktusok szintjén kereshetnek a Popeyes éttermeiben, nettó 3500 lejt, ráadásul doktorátust sem kérnek tőlük. A bérezés terén az egyik vezető hazai kiskereskedelmi vállalat, a Lidl is felveszi a versenyt a közoktatással, a bérek nettó 2900 lejnél kezdődnek, a pénztárosok pedig 3500 lejnél többet visznek haza.

Azt, hogy Romániában mekkora különbség van az oktatás deklaratív és valós presztízse között, legjobban a 2011-ben elfogadott Oktatási Törvény példázza. Ennek értelmében az oktatásra a GDP 6 százalékát kellene szánni, azonban az előírásnak a végrehajtása fel van függesztve. Az elmúlt évtizedben az oktatás költségvetése soha még csak meg sem közelítette a 6 százalékot, idén 2,5 százalék körül van.  

Kapcsolódók

Kimaradt?