Nem az a kérdés, hogy ki hogyan korrepetálhat, hanem az, hogy a diákoknak egyáltalán szükségük van iskolán kívüli felkészítőkre – hangsúlyozza a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke annak kapcsán, hogy az oktatási minisztérium megtiltaná az állami iskolákban oktató tanároknak saját diákjaik korrepetálását. Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő kiemelte: jelenleg az oktatási rendszerben sem rendszerszintű felzárkóztatásra, sem tehetséggondozásra nem futja.

Koherens stratégia helyett az oktatási minisztérium jelenlegi vezetése folyamatosan belenget potenciális változtatásokat, ezzel pedig fölösleges vitákat gerjeszt, összezavarja a szülőket és diákokat – kifogásolja Szabó Ödön képviselő, az alsóház oktatási bizottságának alelnöke. A legfrissebb példa erre Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter vasárnapi nyilatkozata, miszerint a jövőben nem számítana bele a középiskolai felvételi jegybe az általános iskolai évek átlaga.

Az RMDSZ szakpolitikusa – eredeti foglalkozását nézve tanár – szerint önmagában nem értelmetlen a felvetés. „Az értékelések kérdésköre nagyon régóta foglalkoztatja a szakmát. Egy nagyon erős iskolában kapott nyolcas jegy egy másik településen, valamivel másabb környezetben, valószínűleg minden esetben tízest jelentene, akár négy éven keresztül is. Ha két ilyen diák ugyanabba az iskolába felvételizik kilencedik osztályba, akkor egyikük a nem egységes értékelésből adódóan helyzetelőnybe kerülhet. Tehát erről vannak beszélgetések, nyilván vannak elégedetlenségek is. Ami nagyon fontos viszont, hogy a diákokat ne hozzuk folyamatosan stresszhelyzetbe, nem kell olyanokat mondani, hogy ez vagy az nem fog számítani idén stb.” – hangsúlyozta a képviselő.

Emlékeztetett, hogy voltak időszakok, amikor a gimnáziumi jegyeket egyáltalán nem vették figyelembe a felvételin, minden egyes középiskola maga határozta meg a saját kritériumait. Ennek is megvolt a hátránya: azokban a középiskolákban, ahol működött alsó tagozat, úgy alakították a feladatokat, hogy lehetőleg a saját diákjaikat megtartsák. „Ezért egy országos felmérés, amiben mindenki ugyanazt a tételt kapja, és egy egységes tanrend alapján mérik a tudást, valószínűleg objektívebb” – mutatott rá Szabó, aki szerint az is fontos lehet, hogy „ne keverjük a rendszereket”.

Arra a kérdésre, hogy a pedagógusokra vonatkozó szabályozásokkal, képzésekkel nem lehetne-e csökkenteni az értékelésbeli eltéréseket, a politikus úgy vélte: ha őszinték vagyunk, belátjuk, hogy több tízezer vagy százezer tanárnak az egységes értékelését kialakítani lehetetlen feladat. „Ráadásul – tette hozzá –, amikor a tanár az órán osztályoz, akkor óhatatlanul nemcsak a tananyaghoz méri a tudást, hanem az osztályközösséghez is. Az osztályzat egyfajta motiváló tényező is: ha azt látja, hogy valaki elkezd javulni, akkor könnyebben ad magasabb jegyet egyfajta biztatásként, ha pedig valaki egy bizonyos szakaszban rosszabbul teljesít, akkor egyfajta ébresztőként is becsúszik egy gyengébb jegy. Ezért nagyon nehéz standardizálni.”

Szabó Ödön szerint a fentieket figyelembe véve „nem feltétlenül rossz” az általános iskolai jegyátlagok figyelmen kívül hagyása a középiskolai felvételin. „Amit én rossznak tartok, és nem tudom, miért vált ez jellemzőjévé az oktatási minisztérium jelenlegi vezetőségének, hogy úgy érzik, szinte heti rendszerességgel, hogy valamivel be kell kerülniük az újságokba” – kifogásolta.

Egy hete szintén az értékelések irrelevanciájára hivatkozva vetette fel a tárcát irányító Sorin Cîmpeanu az iskolán kívüli korrepetálás szigorúbb szabályozását. Javaslata megtiltaná az állami iskolákban oktató tanároknak, hogy délután vagy hétvégén a saját diákjaiknak, pénzért különórákat adjanak.

Kapcsolódó

Rossz hír a tanároknak: törvénnyel szabályoznák a különórákat

Az oktatási minisztérium törvénnyel tiltaná, hogy az a tanár korrepetálja a diákot, aki az iskolában is tanítja.

iskola tanóra tanár diákok Sorin Cîmpeanu

A miniszter nyilatkozatában azt sugalmazta, hogy egyfelől olyan diákokat is korrepetálásra „ösztönözhetnek”, akiknek nem volna rá szükségük, másfelől egyik-másik szülő nem feltétlenül tudást vásárol a korrepetáló tanártól, hanem csupán jobb osztályzatot. „Szeretnénk, ha az osztályzatok relevánsak lennének, és ha az oktatási rendszerben tiszteletben tartanák az etikai feltételeket” – fogalmazott a miniszter. Az elvvel Szabó Ödön is egyetért, ugyanakkor kérdésünkre hangsúlyozta, hogy az állami iskolákban oktató tanárok jelenleg sem korrepetálhatnák délután vagy hétvégén a saját diákjaikat.

„A pedagógusok magatartási kódexe szerint ez ma sem lehetséges hivatalosan” – mutatott rá, hozzátéve, hogy a szubjektivitás egyébként is nehezen zárható ki. „Ha a feleségem tartja az órát az én diákomnak, akkor van szubjektivitás vagy nincs?” – fejtegette. A kérdés felmerülhet abban az esetben is, ha a korrepetitor barátja vagy egyetemi évfolyamtársa az iskolai tanárnak.

„Nyilvánvalóan a fő probléma az, hogy miért van egyáltalán szükség az iskolán kívüli korrepetálásra. Ez azt jelenti, hogy valamit nem jól végzünk az iskolában. A tananyagot olyan mértékben és olyan ütemben próbálják adagolni, ami nem alkalmas arra, hogy a diák az óra keretében el tudja sajátítani” – magyarázta az RMDSZ szakpolitikusa, hangsúlyozva: „a korrepetálás csupán következmény”. Hozzátette: rendszerszintű problémáról van szó, amit a szülők a saját pénzükön próbálnak megoldani, erre pedig „ezt is elkezdi szabályozni az állam”.

Szabó Ödön kiemelte, hogy jelen pillanatban nemcsak felzárkóztatás, de tehetséggondozás sincs szervezett, intézményi formában, ezért „a szülők vagyonokat áldoznak a gyerekük tehetségének a kibontakoztatására”, persze, ha van miből. Úgy vélte, a megoldás a délutáni oktatás: a diákok részesüljenek „egy meleg ebéddel kiegészített, szervezett, állami feladatként ellátott felkészítőben”.

Emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ 2018-ban előterjesztett egy törvénytervezetet, amely szerint 2030-ig minden iskolára ki kell terjeszteni az ingyenes after school- és melegebéd-programot. A javaslat – az alkotmánybíróságnál tett kitérő után – a szenátus „süllyesztőjében” vesztegel. Közben délutáni foglalkozás csak a korai – bölcsődei vagy óvodai – oktatásban van. Az after school már az elemi iskolában is fizetős, ha egyáltalán elérhető, miközben Szabó Ödön szerint a nyugati társadalmak többségében ez közszolgáltatásnak számít. „A tehetséggondozásnak és a felzárkóztatásnak végig kell futnia a teljes oktatási rendszert a középiskolai szinttel bezárólag” – nyomatékosította.