Átfogó oktatásügyi törvénycsomagot fogadott el döntő házként hétfőn a szenátus, az óvodai és bölcsődei oktatástól a felsőoktatásig terjedő módosítások Klaus Johannis államfő kihirdetésére várnak. Összeszedtük a legfontosabb – a romániai magyar oktatást is érintő – változásokat, Novák Csaba Zoltán szenátort, a felsőház oktatásügyi bizottságának alelnökét pedig arról kérdeztük, hogy mi indokolja a hozott intézkedéseket.

Elöljáróban az RMDSZ szenátora elmondta, céljuk az volt, hogy „az oktatási rendszer néhány alappilléréhez jobbító szándékkal hozzányúljanak”. A módosítások az oktatási rendszer egészét érintik, a magyar oktatásra vonatkozó részekkel pedig a már létező előírásokat kívánták még egyértelműbbé tenni. A törvénycsomagot az RMDSZ nyújtotta be, a tervezet kidolgozója Szabó Ödön Bihar megyei képviselő és Novák Csaba Zoltán Maros megyei szenátor.

Novák elmondta, egyedül a duális oktatás és az érettségi kapcsán hozott javaslatok elfogadására nem mutatott hajlandóságot a tanügyi bizottság, de úgy látja, más kérdésekben sikerült előrébb jutni. Mutatjuk a legfontosabb módosításokat.

Meleg étel és afterschool

Állami támogatást biztosítanak a gyerekek étkeztetésének fedezésére, a délutáni oktatás megvalósítására pedig több lehetőséget nyújtanak – tudatta a meleg ételre és afterschoolra vonatkozó módosítások lényegét Novák Csaba Zoltán szenátor. Ha a törvényt az államelnök kihirdeti, már a 2020/2021-es tanévtől támogatni fogja a tanügyminisztérium a meleg ebéd program megvalósítását azokban az iskolákban, amelyek kellő infrastruktúrával, tehát étkezdével rendelkeznek. Azokban az iskolákban, ahol nincs erre lehetőség, hideg élelmiszercsomagot kapnak a diákok. Az erre fordított költség legalább 7 lej/fő, a pénzt a szaktárca az önkormányzatnak utalja át.

Az afterschool programok – nemcsak magyar, hanem a román iskolákban is – ezidáig a bonyolult törvénykezés miatt nem működtek megfelelően, és gondot okozott a gyerekek délutáni oktatásáért felelős pedagógus jutattásának kifizetése is. Erre vonatkozó kérdésünkre a szenátor elmondta, a rendszer nem fog egyik napról a másikra átalakulni – a módosítás szerint az afterschool és meleg étel programot 2030-ig kell minden iskolára kiterjeszteni –, viszont szerinte fontos, hogy lehetővé tették azt is, hogy az önkormányzatok lehetőségeikhez mérten kipótolják a minisztériumtól kapott támogatást. Ugyanakkor a szülők egyesületeket hozhatnak létre, amelyek délutáni oktatást bonyolítanak le.

Az oktatásügyi politikus úgy értékelt: a törvénnyel több lehetőséget adnak az afterschool programok bővítésére, és amennyiben a helyi közösségek és az önkormányzatok élnek ezekkel, 2030-ig a jelenleginél több gyermek részesülhet ezekben a programokban.

Alacsonyabb létszámmal indulhat osztály

A szórvány- és a vidéki iskolákat segíti az a rendelkezés, miszerint a jelenleginél alacsonyabb létszámmal is indulhatnak osztályok. Így van esély arra, hogy falvakban, kis településeken is megmaradjanak a magyar tannyelvű osztályok, értékelt a szenátor.

• Bölcsődei csoport legkevesebb 3, legtöbb 8 gyermekkel indulhat;
• Óvodai csoport legkevesebb 6, legtöbb 17 gyermekkel;
• Elemi osztály legkevesebb 10, legtöbb 22 gyermekkel;
• Gimnáziumi osztály legkevesebb 10, legtöbb 26 gyermekkel;
• Középiskolai és szakközépiskolai osztály legkevesebb 12, legtöbb 26 gyermekkel.   

Az érvelés szerint az osztályok maximális létszáma azért csökken, hogy a tanár kevesebb diákkal, hatékonyabban dolgozhasson.

Tanárok, iskolapszichológusok

Ugyanakkor míg a tanügyi kerettörvény jelenleg azt írja elő, hogy a nyelvi kisebbségeknek joguk van a számarányos jelenlétre az oktatási intézmények vezetőségében, addig a hétfőn megszavazott törvényben ez kötelező érvényűvé vált. Novák Csaba Zoltán szenátor felhívta a figyelmet arra is, hogy a tanárok számára lehetővé tették, hogy a tanórákon belül több időt fordíthassanak a felzárkóztatásra, a gyerekek képességeinek fejlesztésére (a törvény szövege szerint a tanórák 35 százalékát használhatják erre, korábban 25 százalék volt).

Továbbá rendezték az iskolapszichológusok helyzetét is: az eddigi 800 diákhoz képest minden 500 diák után alkalmaznak egy iskolapszichológust.

Bölcsőde és óvodai oktatás

Sok család számára gondot jelentett, ha a szülőnek két év után vissza kellett mennie dolgozni, és nem volt bölcsőde, ahová beadja a gyermekét, óvodába pedig csak három éves kortól fogadták, ismertette a szenátor. A törvény lehetővé teszi, hogy kérés alapján két éves gyermeket is be lehessen iratni az óvodába. Ennek részleteiről majd a törvény metodológiája rendelkezik, tette hozzá Novák Csaba Zoltán. Emlékeztetett: az RMDSZ egy korábbi törvénymódosítása szerint fokozatosan kötelezővé teszik az óvodai oktatást, és a jelenlegi jogszabály ezt a törvényes keretet pontosítja. Rendezték a dadák helyzetét is: „a dadát elismerik kisegítő személyzetként, és az ezzel kapcsolatos költségeket beleszámolhatják az óvoda költségvetésébe, megoldva ezzel a dadák fizetésének gondját”.

A gyermekeiket egyedül nevelő szülők, és a szociálisan hátrányos helyzetű családok előnyben részesülhetnek a bölcsődei beiratkozáskor. Különleges esetekben, a helyek függvényében az önkormányzat is módosíthat a beiratkozási kritériumokon úgy, hogy a munkába visszaálló egyedülálló szülő előnyben részesül majd a bölcsődei beiratkozásnál, amennyiben a helyek száma korlátozott. Továbbá a havi 50 lejes bölcsődei és óvodai beiratkozáskor kiutalt értékjegy-rendszerhez is hozzájárulhatnak a helyi önkormányzatok. Az értékjegyeket a hátrányos helyzetű családok a szükséges ruházat, tanfelszerelés és élelmiszer beszerzésére költhetik.

Ingyenesen utazhatnak a diákok

A felsőházi szakbizottságokan hozott kiegészítések szerint az eddigi 50 százalékos kedvezményhez képest az iskolások ezután ingyenesen utazhatnak a településen belüli tömegközlekedésben, illetve a megyén belül és a megyék között szállító, államilag működtetett autóbuszokon és vonatokon. Az ingázó diákoknak évi 52 menettérti utazásra biztosít finanszírozást a szaktárca amennyiben bentlakásban, vagy albérletben laknak. Ugyanakkor ingyenes múzeumi, színház- és operabelépőket, kulturális rendezvényekhez való ingyenes hozzáférést is biztosít az elfogadott törvénymódosítás.

Anyanyelvi felvételi az egyetemen

Újdonság, hogy a törvénymódosítás lehetőséget teremt arra is, hogy minden diák anyanyelvén felvételizhessen az egyetemre. Például ha egy magyar fiatal román tannyelvű szakra jelentezik, kérheti, hogy esetében anyanyelvén folyjon a felvételi. Novák Csaba Zoltán szerint ez a román nyelvre való átállást segíti. Kérdésünkre kifejtette: egy magyar diák számára könnyebb, ha a megmérettetés anyanyelvén történik, mert az elmúlt években magyarul tanult. Így ugyanolyan esélyekkel indul a felvételi vizsgán, mint a román diákok, és az is lehet, hogy ezen múlik, kap-e ösztöndíjat az első félévben vagy sem, részletezte.

A rektorok nem csak két mandátumot vállalhatnak

Módosulnak a rektori mandátumokra vonatkozó előírások is. Míg ezidáig a törvény szabályozta, hogy egy személy legtöbb két, négyéves mandátumot tölthet be egy felsőoktatási intézmény élén, a jelenlegi törvénymódosításban már csak az szerepel, hogy egy rektori mandátum négy évet tart, így gyakorlatilag bármeddig ugyanaz a rektor vezethet egy egyetemet. A mandátumok számát szabályozó cikkely eltörlését a Szociáldemokrata Párt (PSD) eszközölte.

Kérdésünkre, hogy mi indokolja, és hogyan is válhat bármely egyetem előnyére a módosítás, Novák Csaba Zoltán szenátor úgy fogalmazott: a magyar közösséget közvetlenül nem érinti ez a kérdés, mert egyetlen állami egyetemnek sincs magyar rektora. „Minden egyetemnek van egy sajátos jelölési procedúrája, és mi bízunk abban, hogy mindegyik egyetemen érvényesül a belső demokrácia, és tényleg a megfelelő embert, a megfelelő legitimitással és vezetői képességgel bíró embert válasszák majd meg” – mondta.