Sepsiszentgyörgyön, a step by step alternatív oktatási módszer felsőbb tagozatra való kiterjesztéséről több hónapja tartó viták után némileg közeledtek az álláspontok, ám még korántsem világos, mi lesz a végkifejlet.

Romániában 25 éve, a sepsiszentgyörgyi Váradi József Általános Iskolában 22 éve működik a step by step (lépésről lépésre) nevű oktatási forma az elemi osztályokban, amely ez idő alatt bizonyította létjogosultságát, hiszen az ott tanuló diákok ötödik osztálytól a hagyományos osztályokban is megállták a helyüket, tanulmányi átlagaik alapján rendre évfolyamelsők vagy -másodikak, a step-es tanulók sokoldalúan tájékozottnak, kreatívnak, kezdeményezőnek bizonyultak.

A hagyományos oktatással szemben a gyerek szükségleteire és életkori sajátosságaira épülő step by step oktatási módszer felsőbb tagozatra – V–VIII. osztályra – való kiterjesztéséről időről időre, országszerte megfogalmazódik az igény a szülők részéről, de egyelőre kevés helyen sikerült megvalósítani. Működik ez egy bukaresti magániskolában, a közoktatási rendszerben pedig Aradon és a következő tanévtől a Hunyad megyei Szászvárosban (Orăstie) hagyták jóvá a gimnáziumi step by step típusú oktatás kiterjesztését. Sepsiszentgyörgyön sem lenne előzmény nélküli, hiszen 2001-től – amikor az első elemi osztályosok mentek ötödikbe – sikerült beindítani a step típusú gimnáziumi osztályt, ám annak nem lett folytatása. Romániában jelenleg 35 megyében 681 step by step osztály működik elemiben, és az ott tanuló több mint tízezer diák jelentős része ötödiktől hagyományos osztályokban folytatja tanulmányait.   

A változtatni kívánó szülők és a hagyományoshoz ragaszkodó igazgató  

Sepsiszentgyörgyön alulról jövő kezdeményezésként, a szülők részéről fogalmazódott meg az igény, hogy a Váradi József Általános Iskolában indítsanak „step típusú” gimnáziumi osztályt. A következő iskolai év beiskolázási tervének elkészítését megelőzően mintegy 150 szülő írta alá erre vonatkozó kérését, illetve a step by step oktatás sepsiszentgyörgyi meghonosítója, Balázs Réka tanítónő vállalta, hogy elkészíti és benyújtja a szükséges módszertani leírást, illetve egyeztet a tanárokkal, hogy vállalják a step típusú osztályban való tanítást és az ehhez szükséges képzés elvégzését is.    

Balázs Réka hangsúlyozta, az új kerettantervben amúgy is elvárás az interdiszciplinaritás, a tantárgyak közti átjárhatóság. Ez a módszer más felkészülést igényel a tanárok részéről, de a step típus jó keretet biztosít arra, hogy megvalósítsák, ami különben is elvárás, hogy legyen érdekes és interaktív az iskolai tevékenység. Rámutatott, a step módszer sok eleme ma már a hagyományos oktatásban is követelmény, az északi országokban pedig éppen ez a módszer számít „hagyományosnak”.   

A feltételeknek eleget téve, tavaly novemberben benyújtották a szükséges dokumentációt, illetve azon tanárok listáját, akik vállalták, hogy elvégzik a szükséges képzést és tanítanak a step típusú ötödik osztályban. Ezt el is fogadta az iskola vezetőtanácsa, ám Fekécs Károly iskolaigazgató egyrészt a megfelelő gyereklétszám hiányára hivatkozva, másrészt az általa hiányosnak tartott tanári lista miatt a beiskolázási tervet nem úgy nyújtotta be a tanfelügyelőségre, hogy abban szerepelne a step típusú ötödik osztály létesítése.

Az ismeretlentől való félelem akadályozza a rendszer megváltoztatását

A hónapok óta húzódó viták rendezése és a helyzet tisztázása érdekében, Kiss Imre háromszéki főtanfelügyelő által összehívott sajtótájékoztatón Fekécs Károly iskolaigazgató kifejtette: ötödikben 28 fős osztályok létesítése kötelező, illetve a fejkvóta alapú finanszírozás miatt ez a diáklétszám az optimális. Ahhoz, hogy ötödikben kijöjjön a szükséges diáklétszám, a jelenleg végzős négy magyar elemi osztály helyett ötödikben csak hármat szeretnének indítani, ezért a legkisebb létszámú osztályt felszámolják, a gyerekeket elosztják a többi osztály között, magyarázta Fekécs Károly. Hozzátette: minden jel arra mutat, hogy a jelenlegi 91 negyedikes gyerekből 8-an elmennek az iskolából, így a negyedikes step by step osztályban 17 diák marad, tehát ez az osztály lesz a legkisebb létszámú, ezeket a gyerekeket osztanák szét az induló három hagyományos osztály között.

Az igazgató állítása szerint a másik probléma, hogy a novemberben neki bemutatott tanári listán 18 tanár nyilatkozott arról, hogy vállalja a step típusú osztályban való tanításhoz szükséges képzést, ám nem volt közöttük romántanár. Rámutatott: az volt a feltétel, hogy a főtantárgyakból – román, magyar, matematika – legyenek tanárok, akik vállalják a step-es diákok oktatását, de ez nem valósult meg. Mivel sem a diáklétszám sem a szükséges tanárok nem állnak rendelkezésre, az igazgató, nem vette figyelembe a step típusú gimnáziumi osztály létesítésére való igényt és vezetőtanácsi döntést, enélkül nyújtotta be a beiskolázási tervet a tanfelügyelőségre.

Az iskolaigazgató állítását cáfolva, a szülők kezdeményezését felvállaló Balázs Réka tanítónő rámutatott: minden tantárgyhoz megvan a szükséges tanár, hiszen az általuk benyújtott listán, a képesítés rovatban is szerepel, hogy egyik tanárnak kettős képesítése van és vállalná a román nyelv és irodalom tanítását a step-es osztályban. Másrészt a tanügyi törvényben az szerepel, hogy speciális esetekben az iskola vezetőtanácsának jóváhagyásával létrehozhatóak kisebb létszámú – minimum 12 fős – gimnáziumi osztályok, mutatott rá Balázs Réka, aki szerint az iskola vezetőtanácsa többséggel jóváhagyta. Az igazgató ezt felülbírálva, egy másik beiskolázási tervet nyújtott be a tanfelügyelőségre.

Értesülésünk szerint a step-es szülők vállalták azt is, hogy népszerűsítik a lehetőséget, így próbálnak még néhány diákot az induló ötödikes, step típusú osztályba csábítani, másrészt a szülők azt is vállalták, kifizetik a tanárok képzésének, illetve a step típusú oktatás többletköltségeit, például a tanárok normán felüli óraszámából adódó különbséget.

Megoldáskeresés kérdőjelekkel?

Kiss Imre háromszéki főtanfelügyelő igyekszik megoldást találni a kialakult vitás helyzetre, elmondta, hogy részéről nincs akadálya annak, hogy a Váradi József Általános Iskolában kísérleti jelleggel elinduljon egy step típusú ötödik osztály, de vannak kétségei ennek kapcsán. Szerinte a gimnáziumi step típusú oktatásban sok az ismeretlen, az elmúlt 25 évben valamiért nem tudott meghonosodni az országban. Kiss Imre szerint az elemi osztályokkal ellentétben ennek a fajta gimnáziumi oktatásnak nincs kidolgozott módszertana, ilyent kérésére a step by step tagozatok működését koordináló bukaresti központ sem tudott felmutatni.

Homályos, hogy miként lehet összeegyeztetni a step by step oktatási módszert a gimnáziumi tantervvel, hiszen le kell mondani arról az alapelvről, hogy a diákokat nem osztályozzák, nem adnak jegyeket, mutatott rá Kiss Imre, aki szerint a gimnáziumi oktatási formákat jegyző platformon nincs olyan, hogy „step típusú osztály”. Másrészt a fejkvóta alapú finanszírozás miatt nem költséghatékony a létszám alatti osztályok indítása. Ezt a városi iskolákban nem szokták támogatni, ott el kellene érni a 28-as létszámot, ezért lenne indokolt, hogy a jelenlegi négy magyar elemi osztályból három gimnáziumi osztály létesüljön.            

Kiss Imre kompromisszumos megoldást javasolt: azt szorgalmazta, hogy a Váradi József iskola hirdesse meg mihamarabb a következő tanévre való beiratkozást, hogy derüljön ki egyrészt, hogy a jelenlegi hagyományos módszerrel tanuló negyedikesek közül lenne-e, aki ötödiktől egy step típusú osztályban folytatná tanulmányait, másrészt, hogy kerülne-e olyan diák, aki más iskolából iratkozna a Váradi-ban induló step-es osztályba, így megoldva a létszámhiányt.

Bár a javaslatot látszólag támogatta Fekécs Károly iskolaigazgató, ám ellenezte azt, hogy lehetőséget adjanak a más osztályokban tanulóknak az átiratkozásra, mert ezzel hátrányos helyzetbe kerülnének a hagyományos osztályok, illetve nem támogatta, hogy más iskolából érkező diákok számára is meghirdessék az iratkozási lehetőséget.    

A patthelyzetet feloldva Kiss Imre azt javasolta, hogy Fekécs Károly iskolaigazgató ezen a héten hívja össze az iskola vezetőtanácsát, az óriási szülői igényre hivatkozva módosítsák a beiskolázási tervet, három helyett kérjék négy gimnáziumi osztály indítását, amelyből egy step típusú lenne. A beiskolázási terv módosítására vonatkozó kérést juttassák el a tanfelügyelőségre, amely felterjeszti azt Bukarestbe.