Iktatta az RMDSZ parlamenti csoportja az oktatási törvényt számos pontban módosító javaslatcsomagját, amely a gyermekközpontú oktatásra fekteti a hangsúlyt, és az oktatási rendszer alulfinanszírozására nyújt megoldást. A tervezet többek között gyermekközpontú finanszírozást tesz lehetővé, képzési lehetőségeket biztosít a pedagógusok számára, rendezi a meleg ebéd programot a tanintézményekben, valamint szabályozza a délutáni oktatás rendszerét.

Szabó Ödön, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese elmondta, hogy a 2011-ben elfogadott tanügyi törvény számos pontján módosítottak az elmúlt években, azonban nem mindig a jó irányba. A szövetség komoly konzultációsorozatot indított, és ennek alapján dolgozta ki az átfogó javaslatcsomagot, amely nemcsak a kisebbségek nyelvén zajló oktatást szabályzó előírásokra koncentrál, hanem a teljes romániai oktatási rendszert tenné gyermekközpontúbbá – olvasható az RMDSZ keddi hírlevelében.

Az RMDSZ módosító javaslatcsomagját a parlament alsóháza vitatja meg első körben, majd a végső döntést a szenátus plénuma hozza meg.

Kétszintű érettségi bevezetése

Más európai uniós országok mintájára az RMDSZ módosító javaslata kétszintű érettségit vezetne be: lenne egy standard elvárásokra épülő, illetve egy emeltszintű érettségi. Szabó Ödön képviselő kifejtette: „Jelenleg csupán a diákok 50 százaléka szerepel sikeresen az érettségi vizsgákon, míg a másik fele nem teljesíti az elvárásokat. Amennyiben elfogadják módosító javaslatunkat, akkor megteremtenénk a kétszintes érettségit: a standard érettségin résztvevők egy átlagos, mondhatni, hogy könnyebb tételekből vizsgázhatnak, míg az emeltszintű érettségi nehezebb tételekből állna össze. Azok a diákok, akik az utóbbin vesznek részt, számos kedvezményben részesülnének majd egyetemi éveik alatt.”

A szakpolitikus elmondta: a kétszintes, differenciált érettségi bevezetéséről párbeszédet folytattak a szaktárcával is, és az új tanügyminiszter is elismerte, hogy szükség van egy ilyen vagy ehhez hasonló módosításra.

Kötelező délutáni oktatást és meleg ebédet

Az elmúlt időszakban – többek között az RMDSZ nyomására – kísérleti programot indított a kormány abból a célból, hogy bevezessék a meleg ebéd közétkeztetési programot a tanintézményekbe, emlékeztet a hírlevél. A programban részt vevő 50 tanintézményből, sajnos, csak 27-nek sikerült gyakorlatba ültetnie a közétkeztetést.

Az RMDSZ által kidolgozott módosító javaslatok egy új, közös keretbe helyezik a közétkeztetést és a délutáni oktatást, ugyanis 2030-ig minden tanintézménynek és önkormányzatnak kötelező lesz ennek a két programnak a gyakorlatba ültetése. Azok az önkormányzatok, amelyek beruháznak és megfelelnek a törvényi feltételeknek, a következő tanévtől részesévé válnak az országos költségvetésből finanszírozott programnak.

„Megadjuk a lehetőséget az önkormányzatoknak, hogy amennyiben a kötelező akkreditációk és engedélyek beszerzésével étkezdét működtetnek az iskolában, akkor azok ellátását, működési költségeit állami költségekből lehessen fedezni. Gyakorlatilag az önkormányzat egy kis befektetés után, hosszú távra a gyerekek minőségi étkeztetésének fektetheti le az alapjait” – fogalmazott Szabó Ödön.

Ugyanakkor kiemelte, hogy azokon a településeken, ahol már működik a délutáni oktatás és van közétkeztetés, jelentősen csökkent az iskolaelhagyás és nőtt a diákok tanulmányi teljesítménye. „A délutáni oktatás során gyakorlatilag szakmai irányítást nyújtanak a gyermekeknek, ahol valósan felzárkózhatnak azok, akik osztályátlag alatt teljesítenek, de ugyanakkor azok a gyermekek is fejlődhetnek, akik gyorsabban haladnak a tananyag elsajátításával, azonban magasabb szintű foglalkoztatást igényelnek. Ezáltal nemcsak a szülőről vesszük le a terhet, hanem a gyermeknek is segítünk” – mutatott rá a politikus.

Csökkentenék a minimum osztálylétszámot

A módosítások továbbá lehetőséget teremtenének arra, hogy létszámalatti osztályok is működhessenek. „Számos oktatási intézményt nyomorított meg az oktatási törvény osztálylétszámot szabályzó előírása, éppen ezért módosítani kell ezeken a számokon: csökkenteni kell az alsóhatáron és az átlagon is” – fogalmazott Szabó Ödön. Rámutatott, a normatív finanszírozáson is változtatnának a javaslatban: ott, ahol összevont osztályok működnek, kötelezővé tennék, hogy a normatív finanszírozás dupláját kapják ezek a tanintézmények. A szórványban működő anyanyelvű oktatásban részesülő összevont osztályok, ha a módosításokat elfogadják, a pedagógusok fizetését is rendezni tudják a normatívából.

Az RMDSZ javaslatában pontosít továbbá a finanszírozás rendszerén úgy, hogy az által a kisebbségi oktatás pénzügyi kerete stabilabbá és kiszámíthatóbbá válik. Az RMDSZ oktatásügyekért felelős szakpolitikusa továbbá rámutatott arra is, hogy a szakosztályok esetében lehetővé válna, hogy például egy művészeti osztályban kisebb számú csoportbontás történhessen: eddig például a fuvolán tanuló diákok minimum tízes létszámú csoportokba tömörülhettek, ezentúl már 4-6 fős csoportok is elegendők lesznek a szakirányú tananyag előadásához.

Ugyanakkor bevezeti az alternatív oktatás felső tagozatú pluszfinanszírozását, ezáltal a Step by Step, Waldorf módszerek problémái is megoldódnának, a tanügyminisztérium költségvetésben külön lenne kezelve ez a program és nemcsak elemi szinten.

Törvényes garanciát az anyanyelvhasználatra

Törvényi előírásba foglalná az RMDSZ azt, hogy az egyetemi felvételiket anyanyelven ejthessék meg a jelentkezők. Ezáltal minden egyes romániai állampolgár azon a nyelven felvételizhetne az egyetemre, amely nyelven tanult addig, ez megoldaná a negatív diszkriminációt.

Azokban a szórványközösségekben, amelyek földrajzilag elszigetelt helyeken vannak, megteremtjük a megoldást arra, hogy önálló jogi személyként szervezhessék meg magukat. Ott, ahol több kistelepülésen működik anyanyelvű oktatás, de nincsenek elegen ahhoz, hogy önálló jogi személyként szervezhessék meg magukat, a módosításunk értelmében megtehetik: „amennyiben egy szórványkörnyezetben például két vagy három különböző községben, de egymáshoz közelálló településen működik magyar nyelvű oktatás, akkor a tanintézményeknek lehetőségük lesz arra, hogy egy jogi személybe rendezzék magukat. Ezen rendelkezés keretében a nagyvárosi szórványban működő, magyar tannyelvű tagozatos iskoláknak is lehetőségük lesz egy közös jogi keret megteremtésére, sőt, akár arra is, hogy saját iskolabusz-hálózatot működtessenek” – taglalta Szabó Ödön képviselő.

„Pontosítottunk azon a kitételen is, amely feltételes módba teremtette meg a lehetőséget és a jogot arra, hogy arányos képviseletet biztosítsanak a tanfelügyelőségeken, iskolaszékekben és más oktatási intézményekben a kisebbségeknek. A módosítás kötelezővé tenné a kisebbségek arányos jelenlét ezen oktatási intézményekben. Egy másik módosítással pontosítanák azt is, hogy a kisebbségi felsőoktatás normatív finanszírozása minimum duplája legyen a román nyelvű oktatásnak” – részletezte Szabó Ödön a módosító javaslatokat.

Rámutatott: kötelezővé tennék azt, hogy a vegyes tannyelvű tanintézményekben az iskolán belüli környezeti nyelvként ne csak a románt, hanem az adott iskolában zajló oktatási nyelvek mindegyikét használják, így kötelező lenne a pannókat, hirdetéseket a kisebbségi nyelveken is kifüggeszteni. 

Kevesebb tananyagot, gyermekorientált oktatási tantervet

„Ahogyan az RMDSZ választási programjában is szerepel, a szövetség a parlamentben is azon dolgozik, hogy olyan törvényes keretet alkosson, amely a gyermekek fejlődését és nevelését hosszú távon segíti: ezért vállaltuk, hogy csökkentjük a tananyagot, hiszen jelen pillanatban diákjaink túl vannak terhelve. Egy olyan elvet vezetnénk be az oktatási törvénybe, amely ezt szem előtt tartja, így a tanterveknek is kötelező lesz ezen elvre alapozni” – mutatott rá Szabó Ödön, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese.

Az oktatási szakpolitikus hangsúlyozta, hogy szintén ezen módosító javaslatban szögezik le azt is, hogy a tananyagot az iskolában kell elsajátítani. A gyermekeknek kevesebb házi feladatot adhatnak a tanárok, illetve ezen kiegészítő feladatokra is csak minden második órát követően kerülhet sor. A tanügyi törvény módosításaival nagyobb mozgásteret biztosítanának a tanároknak az órán belüli oktatás megszervezésében, flexibilissé, alakíthatóvá tennék a tananyag átadását. 

Gyakorlatorientált képzési lehetőségeket az egyetemeken is

A javaslatcsomag továbbá a tanügyi törvénybe foglalná a duális oktatás lehetőségét az egyetemek számára is, így hatékonyabb, a vállalkozói szférával összekötött, gyakorlati képzéssel társítanák az oktatást. „A vállalkozói szféra kérésére bevezetjük ezen lehetőséget az oktatási törvény felsőoktatási részébe. Ezen gyakorlatorientált képzések szakmai tapasztalatnak számítanának, és bevallásuk szerint a vállalkozók készek komoly befektetéseket eszközölni erre az oktatási formára” – fogalmazott a képviselő.

Óvodai előkészítő csoportokat hoznánk létre

A tervezet értelmében óvodai előkészítő csoportokat hoznának létre annak érdekében, hogy a 2-3 éves gyermekek helyzetét rendezzék, hiszen jelen pillanatban a 3 éves gyermekeket nehezen fogadják be az óvodai oktatásba, ebből adódóan számos probléma keletkezett. „Úgy, ahogyan azt már az iskolai előkészítő csoportokkal megejtettük, az óvodai nevelés esetében is rendeznénk: úgynevezett óvodai előkészítő csoportokat hoznánk létre a 2-3 éves gyermekeknek. Ez a rendelkezés nagy segítséget nyújtana a gyermeknevelési szabadságról visszatérő szülőknek” – mutatott rá Szabó Ödön képviselő, majd elmondta, hogy mindemellett szabályoznák a dada munkakörét is: „ez a szakma nem volt benne a tanügyi törvényben, ezért nem is szerepeltek a nem didaktikus személyek listáján. Azok, akik dadaképzésen vettek részt, nem tudtak a végzésüknek megfelelő besorolásba kerülni a korai oktatás intézményrendszerében. Ezt is korrigáltuk”.

A közlemény emlékeztet: tavaly egy módosító csomaggal a bölcsődék helyzetén is javítottak, az idén beterjesztett módosítások azt a célt szolgálják, hogy lehetőség nyíljon minél több bölcsődei hely létrehozására, finanszírozására, akár önkormányzati, akár központi költségvetésből. A Bihar megyei elöljáró továbbá rámutatott arra is, hogy a tervezet értelmében az önkormányzat bölcsődei értékjegyekkel serkentheti a szülők munkahelyre történő visszatérését.