Mint arról korábban beszámoltunk, márciusban döntenek a tanév három részre osztásáról. A tanítási évhez öt vakációt csatolnának, amelyek közül három egyértelműen meghatározott: a téli, a húsvéti és a nyári szünet. Emellett októberben és februárban minden diák kapna még egy hét vakációt. Az elképzelés szerint a tanév szeptember 5-én kezdődne, és június 16-án érne véget.

Kallós Zoltán oktatási államtitkár a Maszolnak korábban elmondta: fontos, hogy még márciusban döntsenek a tanév szerkezetének változtatásáról, hiszen addigra kell megjelennie a miniszteri rendeletnek, amely a következő (2023–2024-es) tanév menetét szabályozza.

A Maszol megkeresésére Popa Márta, a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium igazgatója kijelentette: „Támogatom a tanév szerkezetének megváltoztatását, úgy érzem, a gyerekek könnyebben felkészülhetnének a felmérőkre, nem kéne nagy anyagrészekből félévi dolgozatokat írniuk, ezáltal a kevesebb tananyagot sokkal alaposabban elmélyíthetnek.”

Az iskolaigazgató hozzátette, hogy egyszerűbben fel lehetne osztani az évet három egyenlő részre, mint két nem egyenlő félévre. Jelenleg ugyanis a második félév nagyon hosszú, a félévi dolgozatok túl sok tananyagot követelnek, ami megterhelő a diákok számára.

„A tanulók részéről nem érkezett visszajelzés, ugyanis nem éreztük szükségét, hogy felmérést készítsünk. Sajnos már megszoktuk azt, hogy soha nem kérik ki az iskolaigazgatók, a pedagógusok és a diákok véleményét sem egy-egy döntés meghozatala előtt. Mi csak értesülünk az elképzelésről, ezért nem látjuk értelmét, hogy vitát indítsunk, hiszen a véleményünk nem számít” – legyintett Popa Márta.

Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő a Maszolnak kifejtette: az emberek hamar alkalmazkodtak a két féléves rendszer bevezetéséhez 1998 után, ezért talán ismét könnyen hozzászoknának az évharmadokra való osztáshoz, a diákok és tanárok egyaránt. Ugyanakkor szerinte mindig is probléma volt az, hogy a karácsonyi vakáció és a félévet lezáró téli vakáció között csupán néhány hét telt el. A szünidők előtti és a visszatérés utáni napokat mindig „tehetetlenségi időszak kíséri”, ezalatt a diákok visszaszoknak a tanuláshoz, vagy éppen a vakációra való készülődés vonja el a figyelmüket.

A főtanfelügyelő szerint „lassan mindenhol a két féléves tanév a trend, az európai országok is megmaradtak ennél a formánál. Továbbá könnyebb tervezni, valamint kiküszöbölhetők a több vakációból adódó, kevésbé hatékony napok az iskolában. Én a két féléves szerkezettel folytatnám”. Ugyanakkor Kiss Imre kiemelte, szükséges „szellősebbé” tenni a tananyagot, hiszen ez jelenleg túlságosan zsúfolt, megterhelő a diákoknak. Szerinte megoldás lehet az, ha egy héttel hamarabb kezdődik az iskola szeptemberben.

Elképzelése szerint a februári téli vakáció idején az iskolák is szervezhetnének programot az osztályoknak, akár síversenyeket, táborokat, kirándulásokat. „Idén több osztály is közös kiránduláson vett részt. Ezek az események közösségkovácsoló erővel bírnak, a mozgás miatt hasznosak is, tehát a februári vakációra is mindenképp szükség van” – nyomatékosította a főtanfelügyelő.

Kapcsolódó

Három részre osztanák a tanévet, még márciusban döntenek a módosításokról

Kallós Zoltán oktatási államtitkár a Maszol kérdésére elmondta, a tanügyminiszter elképzelése szerint két nagyobb vakáció, a húsvéti és a karácsonyi osztaná három részre a tanévet.

tanév szerkezet változás Oktatási Minisztérium

Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint több szempontból vizsgálható a téma. Egyrészt a tanévben a két félév hossza nincs egyenlő részekre felosztva, a második félév jóval hosszabb. Ez nem jó – mondta –, ugyanis a félévi dolgozatok követelményei sem egyformák, ahogy az értékelés időszaka sem. Hozzátette, pont emiatt hosszabbították mega az első félévet, amely így január végéig tart.

Ezzel ellentétben azt sem látja megfelelő megoldásnak, ha az évharmados rendszerben a karácsony előtti hétre esik a lezárások időszaka, vagy áprilisban a húsvét előtti hétre. „Ezek az időszakok is túlzsúfolttá válhatnak, a lényeg, hogy a tanévet egyenlő részekre osszák fel. Fontos megtalálni azokat az időpontokat, amikor a lezárások megtörténhetnek” – véli.

A trimeszteres rendszerben két hosszabb vakáció, a karácsonyi és húsvéti szünidő három részre osztaná a tanévet. Ugyanakkor újdonság lenne az is, hogy a megszokott október végi vakációt az összes iskolás megkapná, valamint minden diáknak járna egy hét vakáció februárban. A tanévszerkezet módosításának tervei között szerepel az Iskola másképp hét időpontjának módosítása, ugyanis ez egy őszi dátumra kerülne át, valamint tavaszra időzítenék a Zöld hét megtartását, amely keretén belül környezettudatos életmódra nevelnék a gyerekeket.