Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter bejelentette, hogy a 2022–2023-as iskolai évben ismét módosítanák az tanítási év szerkezetét: a tárcavezető elképzelése szerint az iskola szeptember 5-én kezdődhetne és június 16-án érhet véget. Az is elképzelhető, hogy újra bevezetnék a trimeszteres beosztást, ezáltal több vakáció jár majd a gyermekeknek, októberben és februárban is szünidőt tarthatnának a tanintézetek. Mindemellett a miniszteri elképzelés szerint 2023-ban a húsvéti szünetet április 7–18. között kapnák meg a diákok. FRISSÍTÉS: Szabó Ödön, az RMDSZ oktatási szakpolitikusa jó ötletnek tartja a tanügyminiszter elképzelését, de egyelőre csak a tárcavezető szándékát ismerik, tehát még semmi sem biztos. 

„Nálunk az egyik legrövidebb a tanév, ezért már most javaslatot tettünk arra, hogy a 2022–2023-as tanév szeptember 5-én kezdődjön és június 16-án érjen véget. Így közelebb kerülünk az európai átlaghoz a tanítási időszak napjainak számát tekintve” – jelentette ki az oktatási miniszter a romániai közszolgálati televíziónak (TVR) - írta meg az Edupedu.ro oktatási szakportál. 

„A 2022–2023-as tanévre azt javasoljuk, hogy a szünet december 22-től január 8-ig tartson, tehát kellően hosszú időtartamú legyen. És van egy második javaslatunk a húsvéti ünnepekre: az április 7–18. közötti időszak. Tehát már van két nagy ünnepünk, amely a tanévet három szakaszra osztja" – mondta Sorin Cîmpeanu.

Hozzátette, a pedagógiai szakértők szerint valóban előnyös, ha az oktatási időszakok 6–8 hetesek, több pihenővel. Ebből a szempontból lehetséges, hogy az Iskola másképp hetet a tanév első felében vezetnék be. Továbbá javasolják, hogy október végén legyen egy egyhetes szünet minden tanulónak, az általános és középiskolásoknak egyaránt.

A tanügyminiszter által felvázolt tervezet szerint az első félév december 22-én érne véget, aztán január 8-áig tartana a szünet. Ezt követően februárban bevezetnének még egy vakációt. A tanügyminiszter szerint ez a döntés elsősorban a tanulók érdekeit szolgálná.

Februártól a tanulók részt vehetnek sporttevékenységekben, majd az iskolai tevékenységek folytatódnának egészen húsvétig. „Abszolút újdonságnak számít a zöld hét, egy olyan hét, amikor a diákok az iskolán kívül is tanulhatnak a környezetvédelemről. Ezt május környékén tarthatnák meg az iskolákban” – tette hozzá Sorin Cîmpeanu.

Jó ötlet, de még gondolkodni kell rajta

Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ oktatási szakpolitikusa a Maszol megkeresésére emlékeztetett, az elmúlt időszak legnagyobb vitáját a tanügyminisztérium által korábban megszüntetett februári – úgynevezett téli – vakáció váltotta ki. Az oktatási minisztérium most visszavezetné a februári szünidőt. „Én támogatom az elképzelést, hiszen a szülők, akik szeretnének a gyerekeikkel elutazni, például téli sportokat űzni, azok a módosítás által megtalálhatják ennek módját, könnyebben kivitelezhetnék az utazást” – magyarázta a parlamenti képviselő.

Szabó Ödön szerint ugyanakkor a minisztérium számára megoldandó probléma, hogy hogyan egyeztessék össze a vakációkat az iskolában töltött napokkal. „Meg kell találni azt a módszert, amely lehetővé teszi, hogy a tanév szerkezetében az iskolában oktatással töltött napok száma ne csökkenjen. Az Európai Unió tagállamaihoz képest Romániában az egyik legrövidebb a tanév, pontosabban a tanítási időszak. Ebből a szempontból az ország az uniós átlag utolsó harmadában szerepel” – nyomatékosította az oktatási szakpolitikus.

Hozzátette, Romániában az oktatás minősége és a tanulmányi eredmények sem annyira megfelelőek, hogy megengedhessék a rövidebb aktív tanulási időszakot. Szabó Ödön kiemelte, egyelőre csak az oktatási miniszter szándéknyilatkozatát ismerik, tehát még semmi nem biztos.

Az oktatási szakpolitikus ugyanakkor hangsúlyozta, „a tanév túlságos széttördelése sem szerencsés. Nem megoldás, hogy a gyerek visszajön a szünidőről, de pár hét múlva pedig ismét vakációra küldik”. Szabó Ödön szerint ennek is van egy ritmusa, amíg újra bekapcsolódik a gyerek a tanulásba, megszokja azt. Tehát rövid időintervallumokban nem ajánlott változtatni a tanulással és pihenéssel töltött időszakokat.

„Úgy gondolom, hogy a minisztériumnak át kell gondolnia, hogyan oldja meg a problémát. Jó elképzelés, hogy a diákok hamarabb kezdjék az iskolát – ahogy a többi európai országban is –, például nem a megszokott időpontban, ami jelenleg szeptember 15-e, hanem szeptember elején, amikor már a nyaralási időszak is lassan a végéhez ér” – nyomatékosította a parlamenti képviselő.