A magánórákra járó végzősök száma évről évre nő. A jelenség megértéséhez a közoktatás hiányosságaiban kell keresni a választ – vélik a Maszol által megkeresett diákok, tanárok és szülők.

 A romániai diákok országos tanácsa (CNE) nemrégiben felhívást intézett az oktatási, pénzügyi, belügyi és igazságügyi minisztériumhoz, amelyben a tanulóknak adott magánórák megadóztatását, és azoknak a tanároknak a megbírságolását sürgetik, akik a korrepetálásból származó jövedelmüket elhallgatják. „Nem hunyhatunk szemet az oktatási rendszerben jelen lévő korrupció felett. A be nem vallott jövedelem: adócsalás” – közölte a diáktanács.

Közleményében a szervezet azt állítja, hogy az utóbbi időben valóságos iparággá nőtte ki magát a magánórák piaca, a végzős diákok csaknem fele vesz magánórát, ám a tanárok elenyésző része számol csak be erről. 2019-ben a romániai közoktatásban dolgozó 172 ezer tanár közül alig 4135 (2,4 százalékuk) tüntette fel adóbevallásában, hogy magánórákból is van jövedelme. Az oktatási minisztérium tavaly szeptemberi kimutatása szerint a nyolcadikosok 47, a tizenkettedikesek 42 százaléka jár korrepetálásra.

Kapcsolódó

Havi 1500 eurót is kereshet egy hazai tanár magánórákból

Nyolcvan ezer lej bevétele volt magánórákból tavaly egy Dolj megyei tanárnak.

pedagógus magánóra Dolj megye

A CNE szerint azzal is gond van, hogy sok pedagógus nem tartja be a 2018-ban miniszteri rendeletbe foglalt közoktatási etikai kódexet, amely tiltja a tanároknak, hogy pénzért korrepetálják azoknak az osztályoknak a diákjait, amelyekben tanítanak. „Ha a diáknemzedékek sora elé erkölcsi példaképként állított pedagógusok folyamodnak ilyesmihez, semmi remény nincs egy értékorientált, hatékony oktatási rendszerre, törvénytisztelő, kötelességtudó nemzedékek nevelésére” - olvasható a közleményben.

A Magyar Szülők Szövetségét, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét és a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségét (MAKOSZ) kérdeztük a korrepetálásról.

Csíky Csengele: csak tanügyi reformokkal küszöbölhető ki a jelenség   

A Magyar Szülők Szövetségének elnöke, Csíki Csengele úgy véli: a tanárok éppúgy adókötelesek, mint bármilyen más munkavállaló, ezért nem érti, miért háborodtak fel a pedagógusok a a diáktanács közleményének megjelenésekor. „Nem mondják ki, hogy nem akarnak adót fizetni, mégis felhördültek, és nem értjük, hogy miért” – jelentette ki.

Csíki Csengele kifejtette: a szülői szövetség álláspontja szerint a tanügyi reformokkal kiküszöbölhetőek a „feketén” tartott magánórák. Mint fogalmazott, korrepetáláskor a pedagógusok azt a munkát végzik el, amit a tanteremben kellene elvégezniük, és ez nincsen rendben. Szerinte a magánóráknak azért van most „óriási divatja”, mert a tantermi órákon a diákok nagy többsége nem tudja elsajátítani és elmélyíteni azt a tudást, amire szüksége lenne ahhoz, hogy a képességeihez mérten eredményeket tudjon elérni.

A szülői szövetség elnöke úgy látja, hogy ez egy olyan állapot, "amikor egyik fél sem tudja elengedni a másikat", és mindaddig, amíg ez így van, a tanügyi rendszer megreformálhatatlan marad. Elmondta: nem tudják rávenni az oktatási minisztériumot arra, hogy változtassanak a tanterveken, óraszámokon, módszertanokon, és amíg ez nem történik meg, a magánórák piaca szerinte csak növekedni fog.

„Mindaddig, amíg a döntéshozók, a rendszerben dolgozó szakemberek nem tudnak közös nevezőre jutni, és kidolgozni egy olyan kerettantervet, amely a gyermekeinket szolgálja, addig nem tudunk tanügyi reformról beszélni” – jelentette ki, hozzátéve: kulcsfontosságú, hogy a rendszerben dolgozók elkezdjenek a rendszeren belülről reformokat hozni.

A megoldás szerinte az lenne, ha a tanárok a tanintézményen belül érnének el olyan eredményeket a diákokkal, mint a magánórák segítségével, ehhez viszont három tényezőre egyformán szükség van: oda kell állnia a pedagógusnak, mivel ő irányítja az egész folyamatot, oda kell állnia a diáknak is, és „teljes vállszélességgel” oda kell állnia a szülőnek is úgy, hogy a gyermekét erre neveli.   

A szövetség elnöke szerint a probléma azért is robbant ki most ilyen erővel, mert hihetetlenül sok pénzbe kerülnek a magánórák, miközben gazdasági válság és szegénység van. Emellett az elmúlt egy évben nem volt lehetőségük a diákoknak a tanintézményen belül találkozni a tanárokkal. Országos szinten sok olyan pedagógusról hallottak, aki elutasította a tantermi oktatást, mondván, hogy fél a vírustól, ugyanakkor délután magánórát vállalt – jegyezte meg.

MAKOSZ: a diákokat jobban meg kéne tanítani tanulni

Vass Péter, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének elnöke úgy véli: a diákok számára azért fontosak a magánórák, mert egy fajta biztonságot ad azoknak, akik úgy érzik, hogy nem tudnak az iskolában felkészülni különböző vizsgákra. Abban egyetértett a CNE-val, hogy valamilyen szintű ellenőrzésre szükség van, legyen átlátható a magánórák rendszere, viszont szerinte meg kell teremteni a lehetőséget, hogy a diákok az iskolában fel tudjanak készülni, ne kényszerüljenek korrepetálásra.  

„Ha minden osztályból 1-2 diák járna csak magánórára, az elfogadható lenne, mivel azt jelentené, hogy a többség fel tud készülni az iskolában is a vizsgákra. Viszont az arányok ennél jóval nagyobbak, a végzősök 42-47 százaléka korrepetálást igényel, tehát látható, hogy valamilyen szintű változásra van szükség” – jelentette ki. Szerinte a tantervmódosítás mellett a diákokat is jobban meg kellene tanítani tanulni.

„Azért esik nehezükre a diákoknak az iskolákban felkészülni különböző vizsgákra, mert nincs meg a módszertana annak, hogy miként tanuljanak. Valószínűleg a rendszeresség (házi feladatot kell írni, felmérőkre kell tanulni) segít, de csak az 1-4. osztályban fektetnek hangsúlyt ennek a készségnek az elsajátítására, utána a diák mintha egy kicsit magára lenne hagyva” – magyarázta a MAKOSZ elnöke.

Ferenc-Salamon Alpár: nem ez a legégetőbb problémája a közoktatásnak

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének szakmai alelnöke, Ferenc-Salamon Alpár szerint ahogyan közeledik a vizsgaidőszak, a korrepetálás témája minden évben előkerül. Ezt sajnálatosnak tartja, mivel szerinte nem ez a közoktatás legégetőbb gondja. „Nyilván elítélendő, ha etikai és szakmai elveket átlépve tevékenykedik valaki a pedagógusi pályán. Az ilyen esetektől a szakma is el tud határolódni, de azt elutasítom, hogy általánosítva ítéljenek meg egy olyan pedagógusi közösséget, amelynek a munkája még mindig nagyon sok szempontból mentőövet jelent a közoktatási rendszernek” – jelentette ki.

Ferenc-Salamon Alpár elmondta: az RMPSZ álláspontja szerint minden pedagógiai tevékenységnek meg kell felelnie a szakmához köthető etikai szabályoknak. Úgy gondolják, nem marasztalható el az a tanár, aki törvényes keretek között és az etikai értékrendnek megfelelően külön foglalkozásokat tart a diákoknak. A szakmai alelnök emlékeztetett: akárcsak a más ágazatokban tevékenykedőknek, a pedagógusoknak is joguk van a vállalkozáshoz, a plusz tevékenységhez, éppen ezért nem helyeslik azt, ha valaki általánosító kijelentésekkel „igyekszik magára hívni a figyelmet”.

Ferenc-Salamon Alpár szerint a magánórák elterjedése elsősorban a közoktatási rendszer hiányosságait mutatja, ezért mélyrehatóan kellene foglalkozni a jelenség okaival. Ha tartalmilag, oktatásszervezésileg, a kerettantervek szemszögéből és a kompetenciafejlesztés 21. századi elvei szerint működne a közoktatási rendszer, akkor a magánórák száma is jelentősen csökkenne – vélekedett.

„Ehhez talán mindenen kellene változtatni: a vizsgarendszeren, a pedagógusi szemléletmódon, a társadalom értékrendjén. Azt se felejtsük el, hogy nem csak a pedagógusok éltetik a magánórák piacát” – magyarázta.

Elmondta azt is: az RMPSZ korábban is többször hangoztatta, hogy a közoktatási rendszer megváltoztatásához egy „teljes, átfogó és holisztikus szemléletű reformra” van szükség. Ha olyan tananyagot tanítanának, ami emészthető a diákoknak, hasznosul a későbbiekben, és kellő óraszámban lehetőséget biztosítanának a pedagógusoknak is, hogy azt megtanítsák az intézményen belül, akkor a magánórák száma is visszaszorulna – állapította meg Ferenc-Salamon Alpár.

(Címlapfotó forrása: freepik.com)