Miközben az online oktatás a szaktárca szerint is annyira rossz, hogy a járvány újabb kicsúcsosodásakor a minisztérium inkább tanítási szünetet rendelt el, a diákok osztályzatai jelentősen javultak a világjárvány alatt. Valójában a teljesítménynövekedés mindössze látszólagos – szakértők és az oktatási szereplői szerint is.

A tanulók több mint fele 8,50 fölötti általánossal zárta az elmúlt tanévet, így érdemösztöndíjra lenne jogosult. Az információt többször is kiemelte nyilatkozataiban Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter, mégpedig annak kapcsán, hogy az ösztöndíjak foghíjas kifizetése jogalkotási feladat elé állította a szaktárcát.

A tanügyi törvény vonatkozó rendelkezései értelmében az ösztöndíjakat az önkormányzatok folyósítják az általános forgalmi adóból (áfa) befolyó, a költségvetésükben külön erre a célra elkülönített összegekből. Azonban a szegényebb önkormányzatok büdzséjéből nem jut erre is, ezért a települések egy részében – amint arra a Számvevőszék tavalyi jelentése is rámutatott – érdemösztöndíjat csak akkor folyósítottak, ha sikerült kilobbizni, hogy a központi költségvetésből erre a célra kiutaljon összegeket a kormány. Ilyen körülmények között „nem beszélhetünk a minőségi oktatást célzó pénzeszközök méltányos elosztásáról” – állapította meg a Számvevőszék. A dokumentum hozzáteszi: fennáll a veszélye annak, hogy azonos teljesítményt nyújtó diákok eltérő elbírálásban részesüljenek az ösztöndíjak odaítélésekor, aszerint, hogy éppen milyen közigazgatási egységben található az iskolájuk.

Az oktatási tárcának tehát két problémát kell megoldania: biztosítani az oktatási törvény egységes alkalmazását és kiküszöbölni a méltánytalanságokat. A minisztérium azt a megoldást találta, hogy a január 3-án kezdődő második félévtől megemeli az ösztöndíjak összegét, de egyúttal korlátozza a jogosultak számát. A teljesítmény-ösztöndíj minimális összege a jelenlegi 100 lejről 500 lejre nő, az érdemösztöndíjé pedig 100 lejről 200 lejre emelkedik. Ugyanakkor érdemösztöndíjat ezentúl csak a 9,50-nél nagyobb félévi átlagot elért tanulók kapják meg, miközben eddig a 8,50-es átlag volt az alsó határ.

A határozat azért szól „minimális összegről”, mert a helyi hatóságok megszabhatnak magasabb ösztöndíjakat is, ha a költségvetésük engedi. A szegény és gazdag települések közötti különbségek tehát megmaradnak.

A határozat indoklásában viszont több fontos adatot is megoszt az oktatási tárca. Ezek szerint a 2021 júniusában véget ért félévben a középiskolás diákok 53 százaléka ért el 8,50-nél nagyobb átlagot, az V–XIII. osztályosok mintegy negyedének – 346 698 diáknak – pedig 9,50 fölötti átlagot sikerült összehoznia. A dokumentum ugyanakkor rámutat, hogy 2020 végéhez képest 152 360-nal nőtt az érdemösztöndíjra jogosultak száma, ennyivel több diák átlaga haladta meg a 8,50-et.

A jegyek által mutatott nagyarányú teljesítménynövekedés már csak azért is furcsa, mert az elmúlt másfél évben valamennyi oktatási szereplő – hatóság, szülői és diákszövetségek, civil szervezetek –a világjárvány által kikényszerített online oktatás hiányosságaira panaszkodott. Maga a miniszter is elismerte, hogy „az online oktatás, illetve a félévi dolgozatok elmaradása miatt az eredmények nagymértékben torzultak”.

A torzulásnak más okai is vannak. Egyesek rendszerszintűek, és gyökereik jóval a járvány előtti időszakra nyúlnak vissza. Az egyik probléma az, hogy a IX. osztályba való felvételi jegy 75 százalékát a képességvizsgán szerzett átlag adja, a fennmaradó 25 százalékot viszont a diák V–VIII. osztályban elért eredményei. Pár éve az arány még 50–50 százalék volt, de még így is óriási nyomás nehezedik a szülők részéről a gimnáziumi tanárokra, akik nem ritkán verbális vagy akár fizikai erőszakkal szembesülnek, ha „nem értékelik kellőképpen” egy-egy diák tudását.

Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter nemrégiben egy videokonferencián elismerte, hogy a pandémia csak növelte az osztályzatok és a diákok valós teljesítménye közötti szakadékot. A torzulásokat azzal magyarázta, hogy nem létezik egy internetes platform, amelyet kimondottan erre a célra hoztak volna létre. Következésképp semmi garancia nincs arra, hogy valóban a diák válaszol a tanár kérdéseire, és a sötét képernyő mögött – vagy bekapcsolt kamera esetén a felvevő látószögén kívül – nem a papa-mama, egy nagyobb testvér vagy a szomszéd egyetemista felel.