Ősztől 300 iskolára terjesztik ki a Meleg ebéd-programot – jelentette be Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter még júniusban. Eddig 150 iskola vett részt a projektben. A kezdeményezés még 2016-ban indult el kísérleti jelleggel, amelyet  azóta sem terjesztettek ki országos szintre. Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselőt, oktatási szakpolitikust kérdeztük arról, hogy miért tart még mindig kísérleti fázisban az iskolai lemorzsolódás csökkentését is elősegítő projekt.

Az oktatási miniszter korábban közölte, a program hat éve (!) kísérleti fázisban van, viszont a következő tanévtől 300 iskolára bővítik ki. Ez azt jelenti, hogy 140 ezer tanuló részesülhet naponta meleg ebédben. Az étkeztetés költségvetése több mint 354 millió lej, ez tízszer nagyobb a 2016-ban meghatározott összegnél. A Meleg ebéd-projektet a Cioloş-kormány idején indították el, kezdetben 50 iskolában tesztelték.

Szabó Ödön parlamenti képviselő a Maszolnak elmondta, egyszerű oka van annak, hogy a programot nem terjesztették ki országos szinten, mégpedig a források hozzárendelése. Ez azt jelenti, hogy a projektet abban az esetben lehet szélesebb körben is bővíteni, ha pénzt rendelnek mellé. Amennyiben nincs elég forrás, kénytelenek kísérleti programként működtetni a projektet – magyarázta az oktatási szakpolitikus.

Hozzátette, ősztől valóban 300 iskolában kapnak meleg ételt a diákok. Tudni kell azt is, hogy azok az iskolák, amelyek az Országos Helyreállítási Terven (PNRR) keresztül jutnak forrásokhoz,  a költségvetésük egy részét a Meleg ebéd-programra kell szánniuk. „Ha ezek a szerződések valóban megköttetnek, akkor több mint ezer iskolában sikerülne bevezetni a meleg étkeztetést” – fejtette ki Szabó Ödön.

„Nyilván az iskolán belüli infrastruktúra is gondot jelent az országos kiterjesztésben, azonban a programban már korábban is résztvevő 150 iskola sem rendelkezett saját étkezdével, hanem ételszállító cégek segítségével juttatták el a tanintézetekhez az ebédet. Csomagolva érkezett az étel, a diákok pedig elfogyaszthatták azt az osztályteremben” – mondta. Hozzáfűzte: az lenne az ideális, ha az iskoláknak saját konyhájuk és étkezdéjük lenne, de ez általában azokban az iskolákban elérhető, ahol bentlakás is van, hiszen mellé általában étkezde is társul. Mégis jellemzőbb az, hogy kifőzdékből szállították az ételt az iskolákba.

Egy meleg ebéd kevés az iskolaelhagyás csökkentésére

Szabó Ödön kiemelte, hogy nagyon fontosnak tartja a Meleg ebéd-programot, hiszen az adatok is azt mutatják, hogy csökkent az iskolaelhagyás aránya ott, ahol bevezették azt. „Főleg olyan gyerekeket sikerült behívni, akik szegénységben élnek, hiszen vonzó kezdeményezés, ha a diák naponta ehet meleg ebédet az iskolákban” – véli.

Mégis úgy gondolja, az iskolaelhagyás csökkentésére nem elegendő csupán a Meleg ebéd-program országos bevezetése. „A gyerekkel foglalkozni is kell. Mindig is hangoztattuk azt, hogy szükség van felzárkóztató programokra. Szükség van a délutáni oktatásra is, arra, hogy foglalkozzanak a gyerekekkel. A Meleg ebéd-program tehát a mi elképzelésünk szerint önmagában nem elégséges” – hangsúlyozta a parlamenti képviselő.

Szerinte ezt egy felzárkóztató délutáni oktatási programmal kell kiegészíteni, ami nem feltétlenül csak a szegénységben élő gyerekeknek szól, ugyanis előnyt jelenthet azoknak is, akiknek a szülei esetleg külföldön dolgoznak, vagy szükségük van több felkészülésre. „A délutáni oktatás kiváló lehetőség lehet a tehetséggondozásra is” – vélte. Szabó Ödön ugyanakkor kiemelte, „a nagy kérdés az, hogy az EU-s források ilyen irányú felhasználását nem fogja-e a túlzott terhelni a bürokrácia”.

„Sajnos a koronavírus-járvány után, amikor EU-s forrásból lehetőség volt felzárkóztató programok szervezésére, a bürokrácia megnehezítette a lebonyolítást. A pedagógusok bent maradhattak délutánonként az iskolákban és juttatást kaptak azért, mert részt vettek a programban, segítették a gyerekek fejlődését. A probléma azonban az, hogy ezek a programok olyan plusz ügyintézéssel jártak, amelyek sok esetben elvették a kedvét az intézmények vezetőinek és a pedagógusoknak attól, hogy végigjárják az utat” – magyarázta Szabó Ödön. Hozzátette: az oktatási minisztériumnak újra kéne gondolnia a bürokratikus rendszerét, hiszen a délutáni foglalkozások kulcsfontosságú intézkedések lennének az iskolaelhagyás csökkentésének érdekében.