Érettségi: következetesen alábecsüli a „sikertelenségi rátát” az oktatási minisztérium
Miközben idén valóban nőtt a sikeresen vizsgázók aránya, a teljes korosztály sikerrátája meg sem közelíti az oktatási tárca által közölt 78 százalékot. A 18 éve született mai végzősök alig 57 százaléka jutott el az érettségiig, és mindössze 41,6 százaléka szerzett érettségi oklevelet.
Pénteken teszik közzé az idei érettségi végleges eredményeit, viszont az oktatási miniszter már az óvások előtti adatok birtokában jókora hírverést tartott akörül, hogy jelentősen, 5,5 százalékkal emelkedett – a tavalyi, 5 százalékos javulás után –, és ezzel az utóbbi évtized legjobb sikerrátája született.
Konkrétan a számok azt mutatják, hogy a 2022 júniusában végzett tizenkettedikesek közül 111 327 diák iratkozott be az érettségire, 108 450 jelent meg a vizsgákon, és 84 880 kapott átmenő jegyet, illetve ért el legalább 6-os átlagot. Az oktatási minisztérium által közölt sikerráta 78,3 százalék (nem számítva a korábbi években végzettek eredményeit).
Ez valóban a legmagasabb arány azóta, hogy egy évtizede Daniel Funeriu akkori demokrata-liberális oktatás miniszter utasítására bekamerázták a vizsgatermeket, ellehetetlenítve a korábban széles körben elterjedt másolást. Az óvások még hátravannak ugyan, de a korábbi évek tapasztalata szerint a végeredmény már nem változhat számottevően.
Mindazonáltal a 78,3 százalékos sikerráta nem ad teljes képet az iskolát 2010-ben elkezdett generációról. A teljes korosztály arányában számolva – osztályt az oktatási minisztérium adatai szerint 12 éve 203 926 diák kezdte el az I. osztályt – azt látjuk, hogy mindössze 41,6 százalékuk érettségizett le. Már a középiskolát is csak 57 százaléka végezte el a 2010-es iskolakezdőknek, illetve a júniusi érettségire 54,6 százalékuk iratkozott be, és 53,2 százalékuk jelent meg a vizsgákon.
Összességében a tizenkét évvel ezelőtti közel 204 ezer iskolakezdő közül 119 ezer elbukta az érettségit, vagy nem is vizsgáz(hat)ott, mert már korábban „kihullott” az oktatási rendszerből.
A lemorzsolódás már az elemi iskolában elkezdődik. Noha Romániában a kötelező oktatás elvileg tíz év, a 2010-es generáció tagjai közül mindössze 170 528 végezte el a VIII. osztályt. Ez több mint harmincezres – 16,4 százalékos – korai iskolaelhagyást jelent egyetlen generáció esetében, az elemi és az általános iskola nyolc éve alatt.
A fenti kalkulus klappol az Eurostat májusban nyilvánosságra hozott statisztikájával, amely szerint a mai 18–24 éves korosztály 15,3 százaléka legfeljebb az általános iskolát végezte el, és semmilyen utólagos képzésben nem vett részt. (A jelentésben szereplő „lower secondary school”-t szó szerint középiskolának kellene fordítani, viszont a romániai oktatási rendszerben ez az V–VIII. osztálynak felel meg.) Ezzel Románia magasan vezet az Európai Unióban.
Az oktatási tárca adatai szerint a VIII. osztályos „kisérettségire” már csak 150 ezren iratkoztak be, és még kevesebben, 143 ezren vettek részt a vizsgákon, illetve mindössze 105 ezren kaptak átmenő jegyet. Ugyanakkor a sikeresen vizsgázóknál valamivel többen, mintegy 115 ezren iratkoztak középiskolába – ahova 5-ösnél kisebb átlaggal is felvesznek diákokat, ha nincs elég jelentkező –, több mint hatezren osztályt ismételtek, néhány ezren pedig valamilyen szakiskolát választottak. Így is elmondható, hogy a korábbi 30 ezer után további mintegy 50 ezren hagyták abba a tanulást 13-14 évesen – összesen a 2010-es iskolakezdő generáció mintegy 43 százaléka.
Tavaly a 12 évvel korábbi elsősök 40,98 százaléka szerzett érettségi oklevelet, miközben a szaktárca által közölt sikerráta meghaladta a 75 százalékot. Ehhez képest idén tényleg jobban az eredmények, de a valós elmozdulás – 41,6 százalékig – alig több mint félszázalékos.
CSAK SAJÁT