Lezárultak a képességfelmérő vizsgák és véget ért az érettségi is. A megmérettetést szülői és pedagógusi szemszögből elemeztük ki a csütörtök esti Maszol #Fórum adásában Csíky Csengelével, a Magyar Szülők Szövetségének elnökével, valamint Ferencz–Salamon Alpárral, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének szakmai alelnökével.

Meghívottaink egyetértettek abban, hogy az idén érettségizőknek nehéz körülmények között kellett felkészülniük a vizsgákra. Mögöttük van két olyan év, amikor csak kisebb-nagyobb megszakításokkal vehettek részt a jelenléti oktatáson. A diákok mégis szerencsésnek érzik magukat, hiszen a felkészülési időszakban is személyesen találkozhattak a pedagógusokkal és diáktársaikkal, ami talán könnyebbé tette az érettségit, legalábbis az elmúlt két évben tapasztaltakhoz képest – véli Csíky Csengele. Ferencz-Salamon Alpár szerint elsősorban meg kell határozni, hogy mit is jelent érettnek lenni. A gyerekek sok mindent megéltek a világjárvány időszakában, ez alapján elmondható, hogy bizonyos területeken érettebbé váltak a világjárvány előtt érettségizettkhez képest.

„Feltevődik a kérdés, hogy milyen mértékben befolyásolta az online oktatás az érettségire való felkészülést, ez pedig az eredmények közzététele után derül ki. A felkészülésre mégis több lehetőség nyílt idén, hiszen az érettségizők több időt tölthettek az iskolában” – fejtette ki az RMPSZ szakmai alelnöke.

Fontos hangsúlyozni, hogy az elmúlt évek eredményeiből kiderül: a magyar diákok, akik magyarból is anyanyelvi szinten érettségiztek, jobban teljesítettek, mint a román diákok a román nyelv és irodalom vizsgán. Amennyiben ez a mutató idén csökken, az jele lehet annak, hogy nehezebb volt a tétel, de annak is, hogy a világjárványnak negatív hatása volt az oktatásra – magyarázta Ferencz-Salamon Alpár.

A vizsgák eredményéből az is kiderül,  hogy általában a magyar diákok gyengébben teljesítenek, viszont nem veszik figyelembe azt, hogy a magyar diákoknak  több tantárgyból kell számot adniuk, méghozzá anyanyelvi szinten. „A szülőket és a diákokat sem érdeklik a statisztikai adatok, ők azzal foglalkoznak, hogy megfelelő jegyet kapjanak, amely által továbbtanulhatnak, ha azt szeretnék” – tette hozzá Csíky Csengele. Ferencz-Salamon Alpár szerint azonban semmiféle összehasonlítás és rangsorolás nem helyes.

„Nem tudunk elvonatkoztatni a szociális háttértől, egy település gazdasági hátterétől, a nyelvi háttértől, ezek viszont befolyásolják az iskolai tanulást és tanítást. Máris hátrányból indulnak a székelyföldi magyar gyerekek, akik alig találkoznak román beszéddel, ez pedig társul azzal, hogy anyanyelvi szinten vizsgáztatják a diákokat. Nem igazságos a rangsorolás. A tanintézet szintjén történő értékelés lenne az egyetlen releváns módszer, amit ki lehetne használni. Megvizsgálhatják, hogy lépett-e előre az adott iskola, kielemezhetik, hogy mit tettek a diákok fejlődésének érdekében” – hangsúlyozta az RMPSZ szakmai alelnöke.

Bizalmat kell szavazni a diákoknak

Csíky Csengele elmondta, a felkészülés időszakában maximális bizalmat kell szavazni a gyermeknek és a pedagógusnak egyaránt. „Fontos, hogy egyfajta önállóságra neveljük a fiatalt: úgy tudjon felkészülni erre a megmérettetésre, hogy egyrészt egészségesen fogja fel a vizsgák súlyát, másrészt ne végső célnak tekintse, hanem egy ugródeszkának a későbbi célok eléréséhez” – magyarázta.

Kapcsolódó

Szaktanárok az érettségi tételekről: nem volt túl nehéz, de akadtak trükkös feladatok

Minden évben vannak elégedetlenkedők, könnyű vagy éppen nehéz tételek, éppen ezért megnéztük, hogy a különböző szaktanárok szerint mennyire volt teljesíthető az idei tételsor, voltak-e meglepetések és mit szóltak a diákok.

érettségi vizsga elemzés diákok

Hozzátette, a felkészülés nagyon sok pénzt igényel, rengeteg család mélyen a zsebébe nyúl, hogy pótolják a hiányosságokat. Nem biztos, hogy egy jól felkészült fiatal ugyanúgy értékelhető, mint az, akinek pluszban kell dolgoznia azért, hogy teljesítsen a megmérettetésen. Utóbbi esetben sokkal nagyobb a stressz, emellett befektetett energiát igényel az egész család részéről – nyomatékosította a Magyar Szülők Szövetségének elnöke.

Ferencz-Salamon Alpár szerint a jó pedagógus bátorítja és támogatja a diákot a felkészüléskor: megpróbálja tudatosítani a diákban az érettségi tétjét. „Az érettségi egy lehetőség, amellyel élni lehet. Társadalmunkban megfigyelhető egyfajta előítélet, miszerint nem vagy senki, ha nincs érettségid, ha nem mész egyetemre.” A szakember szerint ezt a nyomást odaadó pedagógiai munkával lehet csökkenteni.

„Fontos azonban megemlíteni azt is, hogy az elméleti líceumokban képesek nagyobb energiát fektetni az érettségire. Ehhez képest a szakközépiskolákban sokkal több szakirányú tevékenységet végeznek, ami elvesz az érettségire való felkészülés idejéből” – fejtette ki.

Kapcsolódó

Vizsgák után: ezt mondták a diákok az idei érettségiről

Befejeződött az idei érettségi nyári írásbeli szessziója. Csütörtökön a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok anyanyelv és irodalomból vizsgáztak.

érettségi Apáczai Csere János Líceum magyar nyelv és irodalom

Ferencz-Salamon Alpár kiemelte, az érettségin általános műveltséget és kompetenciákat kellene értékelni. A 90-es évekhez viszonyítva valóban megfigyelhető fejlődés a vizsgák lebonyolításában, hiszen elmozdultak a kompetenciák mérésének irányába, de kérdés, hogy ez elegendő-e.