Dolgozók ezrei folytattak/folytatnak munkavégzést mikrovállalkozásként, nem pedig munkaszerződéssel, hogy kevesebbet adózzanak.

Nagy nemtetszést váltott ki a versenyszférában, hogy január 1-től a kormány szigorította a mikrovállalkozások működési feltételeit. 600 ezer eurót meghaladó éves árbevételig 1 százalék forgalmi adót kötelesek fizetni, afölött pedig 3 százalékot, egyes tevékenységi területekre pedig, köztük az informatikára, árbevételtől függetlenül a 3 százalékos adókulcs vonatkozik.

A kormány arra hivatkozva hozta ezeket az intézkedéseket, hogy a mikrovállalkozások sok esetben az adóoptimalizálást szolgálják, a leplük alatt lényegében olyan jellegű munkavégzés folyik, amit munkaszerződés alapján kellene végezni. Az adatok azt mutatják, hogy a kormány álláspontja nem légből kapott.

Romániában 2022-ben közel 392 ezer mikrovállalkozás működött, írja az economedia.ro. Ezek összesített árbevétele 250,8 milliárd lej volt, a bruttó nyereségük pedig 62,9 milliárd lej. Ez 25,1 százalékos átlagos jövedelmezőségi rátát jelent. Ez többszöröse a nyereség után adózó cégek rentabilitási rátájának.

Az Országos Cégnyilvántartó (ONRC) adatai szerint 2022-ben közel 103 ezer nyereséges cég fizetett társasági adót Romániában. Ezeknek a teljes árbevétele 2103,3 milliárd lej volt, a nyereségük pedig 179,6 milliárd lej, ami 9,7 százalékos profitrátának felel meg. A mikrovállalatok jövedelmezősége ennek több mint két és félszerese.

Egy részletesebb elemzés azt mutatja, hogy minél kisebb volt egy mikrovállalkozás árbevétele, annál nagyobb eséllyel ért el kiemelkedő jövedelmezőségi rátát. Az 500 ezer - 1 millió eurós árbevételi tartományban 22,2 százalék volt az átlagos profitráta, 250 ezer és 500 ezer között 22,3 százalék, 250 ezer alatt azonban már 29 százalék.

A leginkább figyelemre méltó eredményekkel a legfeljebb 300 ezer lejes éves árbevételt elérő mikrovállalkozások büszkélkedhettek. Ebben a kategóriában 53 597 cég profitja haladta meg az árbevétel 30 százalékát, 28 651 cégé az 50 százalékát, 4881 pedig 90 százalékot meghaladó profitrátát ért el. Ez utóbbi eset azt jelenti, hogy 10 lej árbevételből, több mint 9 lej volt a nyereség, ami egyértelműen arra utal, hogy a mikrovállalkozás álcaként szolgált a munkaszerződés nélküli munkavégzés, tehát az adóoptimizálás számára. Minden bizonnyal ez volt a helyzet sok, 50 százaléknál nagyobb profitrátás mikrovállalkozás esetében is.

Tavaly sokkal kedvezőbb volt mikrovállalkozásként folytatni munkavégzést, mint munkaszerződés alapján, mivel ez esetben csak a minimálbér után kellett fizetni a 42 százaléknyi személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási hozzájárulást, mellette pedig a teljes összeg után 1 százalék forgalmi adót, a felvett osztalék után pedig további 8 százalékot.  

Ugyanakkor egyértelmű, hogy sok, valóban vállalkozói tevékenységet folytató mikrovállalkozást hátrányosan érintenek a január 1-én hatályba lépett adófizetési szabályok.