Sok értelme nem volt, mely tavaly GDP-arányosan kevesebb adó folyt be az államkasszába, mint 2016-ban.

Az új Adótörvénykönyv módosításai: leltár és hatás (2015-2023) címmel készített tanulmányt a The Tax Institute, melyet szeptember 15-én mutattak be a Román Nemzeti Bank (BNR) székhelyén.

A jelenleg hatályos Adótörvénykönyv 2016 január 1-én lépett érvénybe. Bár a hatályba lépése óta még nyolc év sem telt el, a jogszabálynak csupán 47,6 százaléka maradt meg eredeti formájában, írja az economedia.ro.

Az Adótörvénykönyvet 107 törvénnyel, kormányrendelettel és sürgősségi rendelettel módosították, egy évre átlagban 14,4 módosító jogszabály jutott. Összesen 554 pontban eszközöltek változtatásokat, ami a korábbi Adótörvénykönyvben tíz év alatt végrehajtott módosítások számának több mint triplája.

Az éves adóbevételek elemzése azt mutatja, hogy a rengeteg módosításnak sok értelme nem volt. 2016-ban az állam adóbevételei a GDP 25,995 százalékát tették ki, tavaly azonban már csak a 25,466 százalékát, ami 0,53 százalékpontos visszaesésnek felel meg. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált időszakban az adórendszer és az adóbehajtás hatékonysága nemhogy nőtt volna, de egyenesen csökkent. A csúcsot 2021 jelentette, a GDP 26,709 százalékával.

A tanulmány szerzői egyenként elemezték a bevezetett változásokat is, a hatásuk alapján értékelve azokat. Arra jutottak, hogy a módosítások 42,2 százaléka, vagyis 234 darab, volt jó és nagyon jó, azonban ezek jelentős része csak korábbi, rossz és nagyon rossz változtatásokat korrigált. Ez utóbbiakból 177 született, a teljes mennyiség 31,9 százaléka. 25,8 százaléknak, vagyis 145 módosításnak semmiféle érdemi hatása nem volt, sem az adófizetőkre, sem pedig az államkasszára, a bevezetésük feleslegesnek bizonyult.