A román kormány július 15-én hagyta jóvá az adótörvénykönyv módosítását, melyen még az utolsó pillanatban is változtatott. A korábban bejelentett leglényegesebb módosítások azonban benne maradtak. Összeszedtük, melyek azok a legfontosabb változások, amelyek hétfőtől érvényesek.

Korábban arról is szó volt, hogy a mikro vállalkozásoknak kötelező lesz alkalmazniuk legalább egy teljes munkaidős munkatársat, ez a kitétel végül kikerült a módosító javaslatból. Így is jó pár olyan változás, amelyet meg kell szoknunk, de legalább is el kell fogadnunk: ezeknek egy része augusztus 1-jétől lé életbe, míg mások a költségvetési év kezdetén, majd csak január 1-jétől.

Az 1000 szál cigarettára kivetett kötelező minimális jövedéki adó 563,97 lejről 594,97 lejre emelkedik augusztus 1-jétől. Ennek következtében dohánytermékek drágulni fognak.

Hétfőtől emelkedik az alkohol jövedéki adója, így idén nyáron a söré is. A romániai sörfőzőkkel folytatott megbeszélésen elmondták, hogy augusztus 1-jétől 20%-os jövedékiadó-emelésről beszélnek, ami minden bizonnyal az árban is tükröződni fog.

Ugyancsak augusztus első napjától a részmunkaidős munkaszerződések esetén, ha a munkavállaló egy vagy több részmunkaidős munkaszerződés alapján szerez jövedelmet, de az összesített bér kevesebb, mint a bruttó minimálbér, a társadalombiztosítási járulékokat a garantált minimálbér szintjén kell kiszámítani és befizetni.

Ez utóbbi alól számos kivétel létezik, például 26 éves korukig a tanulók és gyakornokok, 18 éves korig a tanoncok/inasok, illetve korhatáros nyugdíjasok, vagy ha egy hónapban két vagy több szerződés meghaladja a bruttó minimálbért.

Ugyanezek a szabályok vonatkoznak az egészségbiztosítási járulékokra is. A rendelet hatályba lépése óta egyes munkáltatók már megkezdték a részmunkaidős szerződések megszüntetését – közölte a HotNews hírportál. A leginkább érintettek a takarítók, a karbantartók, a dajkák és az anyák, akik megpróbálnak visszamenni dolgozni, miközben a gyerekeket óvodába küldik.

Szakértő egybehangzó véleménye szerint a feketemunka növekedni fog.

Növelik a szerencsejátékból származó jövedelmek adóját, mégpedig a következőképpen:

• 10 000 lejig bezárólag – 3%;
• 10 000–66 750 lej felett – 300 + 20% a 10 000 lej feletti összegre;
• 66 750 lej felett – 11 650 lej + 40% a 66 750 lej feletti összeg után.

Az élelmiszer-, az építőiparban, illetve a mezőgazdaságban létezik az ágazati minimálbér, illetve ezekben a szektorokban a munkavállalók nem fizetnek adót és egészségügyi biztosítást a fizetésükből. Ezen némileg változtat az új adótörvény, amely plafonértéket vezet be azért, hogy ne lehessen korlátlanul adómentes jövedelemre szert tenni egyik kedvezményezett ágazatban sem.

Eddig a személyi jövedelemadó és az egészségügyi biztosítás kifizetése alóli mentesség bruttó 30 ezer lejes jövedelemhatárig járt, ezt a küszöbértéket mérsékelik 10 ezer lejre. E szerint, például ha egy élelmiszeripari mérnöknek van egy bruttó 15 ezer lejes fizetése, akkor 10 ezer lejig adó- és egészségügyijárulék-mentes, viszont ami meghaladja a 10 ezer lejt, arra már kell adót és egészségbiztosítást is fizetnie. Hasonlóképpen az építőiparban és a mezőgazdaságban is.

Kapcsolódó

Adómódosítások: az építőipar, az élelmiszeripar és a mezőgazdaság a normalitás irányába mozdultak el

Augusztustól csak bruttó 10 ezer lejig jár adókedvezmény a mostani 30 ezer helyett.

adótörvénykönyv adókedvezmény adómentesség

Ezt a módosítást egy másik, július 18-án hatályba lépett módosítással együtt kell értelmezni, vagyis a forgalmi kritériumot a folyó teljes évre veszik figyelembe. Így egyes hónapokban a munkáltatók alkalmazhatják a könnyítéseket, míg más hónapokban nem. Tehát ugyanazért a bruttó összegért egyik hónapról a másikra egyszer több, másszor kevesebb pénz marad a kezében.

Augusztus elsejétől megszűnik továbbá a különadó-köteles adóalany és egy magánszemély vagy bármely más szervezet közötti jogi személyiséggel nem rendelkező társulás lehetősége.