Az áfaemelést, ha csak részben is, a cégek kénytelenek lesznek áthárítani a vendégekre.

Alig lábaltunk ki a koronavírus járványból, amit a vendéglátóipar nagyon megsínylett, s a kormány máris bejelentett egy sor, az ágazatot érintő adóemelést. Augusztus 1-től emelkedik a szeszes italok jövedéki adója, 2023. január 1-jétől pedig megszűnik az ágazati adó, s helyette az árbevételük 1 százalékát vagy társasági adót fognak fizetni a cégek, a vendéglátóipari áfa pedig 5 százalékról 9 százalékra nő, míg a cukrozott italoké 9 százalékról 19 százalékra.

„Nem jókor jönnek ezek a változtatások, még a pandémiának sincs véve. Amikor a gazdaságnak jól megy, olyankor a vendéglátóiparnak is, jelenleg azonban nem dübörög a gazdaság. Ezeket az adóemeléseket a tulajdonosok és a vendégek is meg fogják érezni” – nyilatkozta a Maszolnak Daragus Attila, háromszéki idegenforgalmi és vendéglátóipari vállalkozó.

A bejelentett változtatások áremelkedéshez vezetnek a vendéglátóiparban, véli Mostis Gergő, egy népszerű kolozsvári lokál tulajdonosa. Ez nem azt jelenti, hogy az adómódosítások teljesen elhibázottak, amire példaként a cukrozott italok áfájának a megemelését hozza fel. „Egészségügyi szempontból egyetértek ezzel, azonban inflációs szempontból nincs rendben, áremeléssel fog járni” – fejti ki Mostis Gergő. Az áfa 19 százalékra való emelése érinti a legtöbb népszerű üdítőitalt és az alkoholmentes sört is.

Az ágazati adó megszüntetéséről azt gondolja, sok vállalkozó ügyeskedni kezd majd, hogy elkerülje a profitadó fizetését. „Társcégeket hoznak létre, amelyek egymás között számláznak majd, hogy az árbevételük ne haladja meg az 500 ezer eurót” – mondja. A kormány tesz lépéseket ennek a megakadályozására, Mostis Gergő azonban kétli, hogy az adóhatóság rendelkezne elegendő kapacitással, hogy leleplezze az ügyeskedőket.

Fűnyíró helyett körültekintés kellene

Hátrányosan érinti az ágazatot az is, hogy a részmunkaidős alkalmazottak után, augusztus 1-től az országos minimálbérnek megfelelő jövedelemadót és társadalombiztosítási hozzájárulást kell fizetni. „Értem a kormány logikáját, a részmunkaidővel foglalkoztatottak egy részét feketén fizetik a munkáltatóik. A vendéglátóiparban azonban a kisegítő személyzetnek – a takarítóknak, a konyhai személyzetnek – vagy a rendezvényeken foglalkoztatott biztonságiaknak nem jön ki a teljes normájuk, kénytelenek vagyunk őket részmunkaidővel alkalmazni. Körültekintőbben kellett volna eljárnia a kormánynak ahelyett, hogy fűnyíróval megy neki a piacnak” – nyilatkozta a kolozsvári vendéglátós.

Elmondása szerint nem kívánja az adómódosítások miatt megnövekvő költségeket teljesen áthárítani a vendégekre, inkább a forgalom, a vásárlók számának a növelésével kompenzálná a pluszkiadásokat. Elismeri ugyanakkor, hogy a maximális kihasználtsággal működő vendéglátóipari egységek számára ez az út nem járható.

Kapcsolódó

FRISSÍTVE – Elfogadta a kormány az adótörvénykönyvet módosító sürgősségi rendeletet

Jóváhagyja pénteki ülésén a kormány az adóügyi módosításokról szóló jogszabálytervezetet. A miniszterelnök szerint a módosítások célja „a stabilitás és a kiszámíthatóság biztosítása” az üzleti szféra számára, valamint „bizonyos kivételek” megszüntetése.

kormányülés adóemelés adótörvénykönyv módosítás sürgősségi rendelet

Annak ellenére, hogy elkerülhetetlennek látja az áremeléseket az ágazatban, nem tart a forgalom visszaesésétől. „Az első vállalkozásomat a 2008/2009-es válság idején indítottam, s a krízis idején szépen fejlődött. A sokéves tapasztom azt mutatja, hogy válság idején az emberek nem vesznek új tévét, az olcsóbb nyaralást választják, azonban alapvető szükségletekre, amilyen a kenyér és a társas együttlét, költenek” – nyilatkozta Mostis Gergő.

A járvány első évében a hazai vendéglátóipar árbevétele 39 százalékkal csökkent 2019-hez képest. Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) adatai szerint tavaly az ágazat bevételei 47 százalékkal nőttek, azonban még mindig kb. 10 százalékkal elmaradtak a 2019-es értéktől.