Egy munkavállalási engedélyre átlagban fél évet kell várni.

Tízezer körül van a hazai vendéglátóiparban dolgozó, az Európai Unión kívüli országokból érkezett vendégmunkások száma. Ez soknak tűnhet, azonban még többre lenne szükség az ágazati szakemberek szerint.

„A szállodaláncok tagjai Bukarestben és a többi nagyvárosban élnek a munkaerő import lehetőségével. Ennek a feltételei azonban roppant nehézkesek, ezért az alkalmazottak száma alacsony, ahhoz a hatalmas deficithez képest, amit kompenzálni kellene” – nyilatkozta Ion Biriș, a szálloda- és vendéglátóipari munkáltatókat tömörítő HORA érdekvédelmi szervezet elnöke.

A vendégmunkások alkalmazása azért nehézkes, mivel a munkavállalási kérelmeket elbíráló Külügyminisztérium hivatali apparátusa nem birkózik meg a nagy munkamennyiséggel, ezért az engedélyre átlagban hat hónapot kell várni. Az óriási munkaerőhiány miatt jelenleg az ágazatban az állások kb. 80 százaléka betöltetlen. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy a járvány miatt a hazai munkavállalók bizalmatlanokká váltak, ódzkodnak munkát vállalni az ágazatban.

Az EU-n kívüli vendégmunkások hozzávetőleg ugyanannyit keresnek, mint a hazai dolgozók, 500-700 eurót. Előbbieknek a munkáltató szállást is biztosít, a munkába állításuk pedig, az utaztatás és az ügyintézés költségei miatt további párezer euróba kerül. Ion Biriș  elmondása szerint probléma, hogy amennyiben a vendégmunkás  munkahelyet vált, amire gyakran van példa, az első alkalmazóját, aki az engedélyét intézte és munkába állításának költségeit fedezte, senki sem kártalanítja. Véleménye szerint természetes lenne, hogy ezeket a kiadásokat be lehessen hajtani a dolgozót  elcsábító cégen.

A szállodákban és éttermekben dolgozó vendégmunkások legnagyobb része Vietnamból, Nepálból és Sri Lankáról érkezett. A hazai munkavállalók idén 50 ezer vendégmunkást fogadhatnak.

(Nyitókép: MTI)