Három hét alatt az igénylések 3 százalékát dolgozta fel a gazdasági minisztérium.

A várakozásoknak megfelelően, azaz csigalassúsággal halad a vendéglátóipar és az idegenforgalom terén működő cégek kártalanítását célzó kormányprogram. Az igényléseket július 20-ig lehetett leadni, amit 10 ezernél több cég tett meg.

A Gazdasági, Vállalkozásügyi és Idegenforgalmi Minisztérium azt ígérte, hogy az igényléseket két hónap alatt fogják elbírálni, vagyis szeptember végéig. Az már most látszik, hogy ebből semmi sem lesz, augusztus 13-ig ugyanis mindössze 338 igényléssel végeztek a tárca munkatársai. Ezek közül 335 zöld utat kapott, hármat pedig visszautasítottak. A kérelmek feldolgozási aránya tehát, három hét után, körülbelül 3 százalékos.

Ha a minisztérium a továbbiakban is ilyen ritmusban dolgozik, akkor az év végéig sem végeznek a kártérítési igénylések feldolgozásával. Ahhoz, hogy tartani tudja a kéthónapos határidőt, augusztus 13-ig a minisztériumnak az igénylések körülbelül 35 százalékát kellett volna elbírálnia.

A tárca által közzétett listán, a legnagyobb összegű kártérítésre jogosult cégek között az első hatban öt erdélyi van. A legtöbb pénz, 3 millió lej, a több szállodát és egy autóbusz pályaudvart működtető marosvásárhelyi Voiajor kft.-nek jár. Az igénylők egyelőre egy lejt sem kaptak, a minisztérium egyelőre nem közölte, hogy mikor kezdődnek a kifizetések.

A kártalanítási program keretében a cégek a 2019-es és a tavalyi árbevételük különbözetének 20 százalékára jogosultak, maximum 800 ezer euróra. Ezt az összeget egyetlen haszonélvező sem fogja megkapni, mivel a program keretösszege 2,5 milliárd lej, míg a koronavírus járvány miatt kárt szenvedett cégek 3,3 milliárd lejt igényeltek.

A szaktárca 30 ezer igénylésre számított, a valós szám ennek alig valamivel több, mint a harmada. Ennek egyik oka az, hogy csak a működési engedéllyel rendelkező vendéglátóipari egységeket és szálláshelyeket működtető cégek pályázhattak. Ez rengeteg céget fosztott meg a pályázás lehetőségétől.

A bukaresti Colectiv-tragédiát követően bevett gyakorlattá vált, hogy az önkormányzatok nem bocsátják ki az igényelt működési engedélyt, hogy egy esetleges hasonló tragédia esetében jogilag támadhatatlanok legyenek. „2019 és 2021 között a polgármesteri hivatalok 15 millió lejt szedtek be a működési engedélyek díjából. 77 millió lejt kellett volna beszedjenek” – nyilatkozta Ion Biriș, a szálloda- és étteremtulajdonosok érdekvédelmi szervezete, a HORA elnöke.

(Nyitókép: AdobeStock)