Totális kudarcnak tűnik a borravaló megadóztatása
Nem sikerült elhitetni a pincérekkel, hogy az ő érdekük adót fizetni a baksis után.
Megmosolyogtató naivitásról tettek tanúbizonyságot azok a honatyák, akik feltételezték, hogy a vendéglátóipari alkalmazottak sietnek majd a verítékes munkával megkeresett borravalójuk 10 százalékáról lemondani az államkassza javára.
A borravalót adóköteles jövedelemnek nyilvánító, s azt 10 százalékos személyi jövedelemadóval megterhelő jogszabály január 1-ején lépett életbe. Előzetes számítások szerint a törvény alkalmazása 95-100 millió lejes pluszbevételt kellene eredményezzen éves szinten az államnak.
Egyelőre úgy tűnik, hogy az illetékesek előre ittak a medve bőrére, amikor belenyúltak a pincérek zsebébe, az állam valós bevételei ugyanis meg sem közelítik az előzetesen remélt értéket. Az economedia.ro megkeresésére a Pénzügyminisztérium azt közölte, hogy az év első két hónapjában 1,17 millió lej folyt be a központi költségvetésbe a borravalók után beszedett személyi jövedelemadó formájában. Ez nevetségesen alacsony összeg ahhoz képest, hogy mennyit szeretne az állam bezsebelni.
Egyértelmű, hogy az elkövetkező hónapokban a bevételek nőni fognak, mivel a vendéglátóipar forgalma is nagyobb a nyári hónapokban, mint januárban és februárban. Ugyanakkor az is világos, naivak voltak az arra vonatkozó becslések, hogy mennyi pénzt lehetne beszedni a borravaló megadóztatásából.
Vihar a biliben
„Ez a törvény nem más, mint vihar a biliben, semmiféle hatása nincs, azonkívül, hogy pluszfeladatokat ró az éttermek tulajdonosaira. A kliensek továbbra is kártyával fizetik a fogyasztást és készpénzben hagyják ott a borravalót. Ez a törvény koldust csinál a pincérből, a vendégek pedig nem tudnak különbséget tenni a fizetési jegyzék és a számla között, amint megkapják az előbbit, fizetnek, és távoznak” – nyilatkozta a Ziarul Financiar gazdasági napilapnak Cătălin Mahu vendéglátóipari vállalkozó. Az üzletember szerint a tulajdonosok, ha akarnák sem tudnák nyomon követni, hogy a pincérek feltüntetik-e a számlán a borravalót, ugyanis távolról sem minden vendég hagy pluszpénzt fizetéskor.
CSAK SAJÁT
A pincérek pedig bolondok lennének elszámolni a borravaló teljes összegével, hiszen legtöbbjük éhbérért dolgozik. Valamennyi gazdasági ágazat közül a vendéglátóiparban a legalacsonyabbak a bérek, az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint tavaly novemberben 2258 lej volt az átlag. Az INS által kiszámolt országos nettó átlagbér 20-25 százalékkal nagyobb a valósnál, valószínű tehát, hogy a vendéglátóiparban is kevesebbet keresnek a dolgozók a hivatalos statisztikai adatnál.
„A borravalóból élek. Ha egy vendég kártyával akar borravalót adni, azt fiskalizálom, egyébként külön tesszük a pénzt, esténként pedig elosztjuk a kollégákkal” – nyilatkozta F., aki egy népszerű kolozsvári étteremben dolgozik. E sorok írója január és február folyamán nagyváradi lokálokban tájékozódott, azt tapasztalva, hogy kivételnek számít az olyan hely, ahol adót fizetnének a borravaló után, márciusban pedig kolozsvári vendéglátóipari egységekben nézett szét, ugyanazt konstatálva.
Azt, hogy a borravaló megadóztatása nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, megerősíti Dragoș Petrescu, a City Grill étteremlánc tulajdonosa is, aki a tavaly elfogadott törvény szorgalmazói közé tartozott. „A román vendégek továbbra is ragaszkodnak ahhoz a szokásukhoz, hogy kártyával fizessék a számlát, s készpénzben hagyjanak borravalót” – nyilatkozta a Ziarul Financiarnak az üzletember, hozzátéve, hogy a törvény életbe lépése óta a borravalóból származó bevétel mindössze 15 százalékkal nőtt, ráadásul adót kell fizetni utána.
A borravaló megadóztatásáért síkra szálló törvényhozók azzal érveltek, hogy ez az ágazati dolgozók érdeke, mivel így többet fognak keresni, ugyanis azok is adhatnak borravalót, akiknél nincs készpénz. Az élet rácáfolt erre az állításra, bebizonyítva, hogy a borravaló megadóztatásának egyetlen haszonélvezője van, ha minimális mértékben is: az állam – elszenvedője pedig a legrosszabbul fizetett hazai munkavállalók egyike, a vendéglátóipari dolgozó.