A fogyasztók kb. negyedére nem is vonatkozik majd a közelmúltban bejelentett árplafon.

Április 1. után is megpróbálja kordában tartani az energiaárakat a kormány. Egy éven át, tehát 2023 február 28-ig, a havi 100 kWh-nál kevesebb áramot használó háztartások 68 banival fizetik majd az egységnyi elektromos energiát, míg 100 és 300 kWh között 80 bani lesz a tarifa.

A gáz esetében 310 lej/MWh-s szinten húzta meg az árplafont a Ciucă-kabinet. A gáz tekintetében ennek az alapvetően pozitív intézkedésnek két gyenge pontja van. Az első az, hogy kizárólag azon háztartásokra vonatkozik, melyek évi 1 200 köbméternél kevesebb gázt használnak. Ez lényegesen alacsonyabb, mint a 2021/2022-es fűtési szezonra a kompenzáció feltételeként megszabott 1 500 köbméter, márpedig egy év alatt számottevően több a fogyasztás, mint öt hónap alatt, főleg, hogy a fűtési szezon nem november 1-én kezdődik és nem április 1-én ér véget.

Tavaly először 1 000 köbméteres fogyasztási határt állapított meg a kormány, s azt követően növelték meg 50 százalékkal, hogy rájöttek, rengeteg lakossági fogyasztó számára irreálisan alacsony az érték. Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energia-szabályozó Ügynökség (ANRE) alelnöke azt mondja, adataik szerint a háztartások 75-85 százaléka évi 1 200 köbméternél kevesebbet fogyaszt. A valós adat minden bizonnyal sokkal közelebb van a 75 százalékhoz, valószínűleg alacsonyabb is, mivel sok háztartás csak főzéshez használja a gázt, fűtést központi rendszerben kap, ami erősen torzítja az összképet.

B. nem villában, hanem egy kétszobás kolozsvári tömbházlakásban él, azonban, ahogy most kinéz, nem esik majd az új árszabályozási jogszabály hatálya alá. December és január folyamán 565 köbméter földgázt használtak el, s mivel nem voltak jogosultak kompenzációra, fizettek is érte 1 755 lejt. Hogy a fennmaradó 10 hónapban 635 köbméterre szorítsák le a fogyasztást, teljességgel lehetetlen, hacsak nem ücsörögnek majd jéghideg lakásban. Hasonló a helyzet sok tízezer erdélyi lakossági fogyasztó esetében. „A többieknek nagyon fájdalmas lesz” – ismeri el Nagy-Bege Zoltán, azokra utalva, akik nem férnek majd bele a fogyasztási intervallumba.

A másik problémát az árplafon szintje jelenti. A 310 lej/MWh lényegesen magasabb a jelenleg érvényben levő tarifák átlagánál, B.-ék például, egyelőre 220 lej/MWh-t fizetnek a gázért. Az ANRE adatai szerint novemberben és decemberben a lakossági fogyasztók mintegy 2 százalékának számláztak volna a 370 lej/MWh-s árplafonnál magasabb tarifával, januárban pedig 5 százaléknak. Februárban 310 lejre csökkent a megengedett maximális ár. Ekkor a lakossági fogyasztók 10-20 százaléka profitált az árplafonból, a többiek számára semmit sem jelentett, mivel annál alacsonyabb tarifával számlázták nekik a gázt.

Kapcsolódó

Az egekbe szökött a tőzsdéken a földgáz ára

A bécsi gáztőzsdén 48 óra alatt 39 százalékkal drágult az energiahordozó.

orosz–ukrán háború gáz gázár

„Nem valószínű, hogy így marad, májusban-júniusban a szolgáltatók emelni fogják az árakat” – mondja az ANRE alelnöke. Ez azt jelenti, hogy ha a kormány nem vezet be egy nagyon hatékony kompenzációs rendszert, rengetegen lényegesen többet fognak fizetni a gázért, mint az aktuális fűtési szezonban, a befagyasztott ár ellenére is.