Veszélyes a parkban „felejtett” kutyaürülék? Fertőzhet a kutyavizelet köztereken? – Szakember válaszol
Felelős állattartó sétál kutyájával a városban: a kutya ürít, a gazda zacskóba szedi és szemetesbe dobja a székletet. Felelőtlen állattartó sétál a játszótéren, parkban vagy tömbházak zöldövezetében kutyájával: a kutya ürít, a gazda félrenéz és továbbmegy. Kóbor állat sétál a városban: ürít, senki nem törődik vele. Három különböző élethelyzet, amit a társadalom jól ismerhet. Gyakran megtörténik, hogy a gyerekek felszedik a piszkot játék közben, a gyanútlan felnőttek pedig belelépnek az ürülékbe sétájuk során. Mivel általános felháborodást kelt a jelenség, és megosztja a közösséget, Szikszai Péter csíkszeredai állatorvost arról kérdeztük, mi egy kötelességtudó gazda feladata, mennyire veszélyes a kutyavizelet és -piszok közterületeken, és miként oldható a „kutyások–nem kutyások” közötti ellentét. Megtudtuk, leginkább az oltatlan és féregtelenítetlen ebek veszélyeztetik az emberek egészségét.
A Facebook-csoportokban számtalanszor veszekedéssé burjánzanak a viták, az egyik legmegosztóbb téma a kutyatartás: míg egyesek lakásban nevelik, és naponta többször leviszik kedvenceiket levegőzni vagy „elvégezni nagydolgukat”, addig sokak értetlenül állnak az „ölebjelenség” előtt, és a kutyát csakis udvaron vagy láncon tartva tutják elképzelni. Ezért is ugranak egymásnak vehemensen, ha az állatok ürüléke és vizelete kerül a figyelem központjába.
A felháborodás természetesen érthető: az „ottfelejtett” piszkok belerondítanak a látványba, összemaszatolják a lábbeliket és ruhaneműket, nem beszélve arról, hogy alkalmanként megfertőzhetik az embereket.
Szikszai Péter állatorvos felvilágosított: a kutyaürülékben található, emberre potenciálisan veszélyes kórokozók több csoportba sorolhatók: elsődlegesek a paraziták, ezeken belül a bélférgek. Azt azonban nyomatékosan hozzáfűzte, hogy nem minden kutyapiszok kockázatos az egészségre nézve, főként a nem rendszeresen féreghajtott kutyák ürüléke jelenthet veszélyt az emberre is.
Az egyik ilyen parazita az orsóféreg, amely leggyakrabban szennyezett földdel való érintkezés útján juthat be az emberi szervezetbe: a fertőző orsóféregtojás a kutya vagy macska ürülékével a talajba kerülhet, amit az ember szájon át könnyűszerrel bevihet a szervezetébe. A gyerekek a legkitettebbek az ilyesfajta fertőződésnek, mivel ők homokozás, földön vagy parkban való játék közben is találkozhatnak a féregtojásokkal. Ezeken a területeken tehát kötelessége minden állattartónak összeszedni kutyája után az ürüléket. Bár a fertőzöttek nagyrésze tünetmentes, és nem betegszik meg, csekély részüknél akár komolyabb tünetekkel is járhat a férgesedés.
A betegségnek ugyanis két alfaja van: egyik az okuláris, azaz a szem állapotát befolyásoló, a másik a viszcerális, vagyis belső szerveket érintő forma. Az okuláris típus esetében a parazita lárvája a szembe vándorol, ahol látási problémákat, szemgyulladást és retinális problémákat okoz. A viszcerális variáns esetén a lárva a bélfalból a belső szervekbe vándorol, és a májban, a tüdőben vagy a központi idegrendszerben helyileg fejti ki káros hatását.
Mint megtudtuk, paraziták közé sorolható a galandféreg néhány faja is – bár ritkán fordul elő nálunk, mégis veszélyt jelenthet, főleg azon kutyák esetében, amelyeket kiskérődzők nyers belsőségeivel etetnek. A fertőzött kutya ürülékével ez szintén bekerülhet a környezetbe.
A második csoportba a baktériumok tartoznak. A kutya- és macskaürülék tartalmazhat emberre veszélyes baktrériumokat, mint például a szalmonella, Campylobacter, Escherichia Coli, vagy Enterococcus faecium. Szikszai Péter állatorvos figyelmeztetett, előfordulhatnak multirezisztens baktériumok is az ürülékben: Bariban, Olaszországban 2012-ben végeztek egy kutatást, amely azt mutatta ki, hogy a városi kutyaürülékekben található Enterococcus fajták 67 százaléka 3 vagy több, 38 százaléka 6 vagy több antibiotikummal szemben volt ellenálló. Ez azt jelenti, hogy olyan baktériumokkal is kapcsolatba léphetünk, amelyek ellen az antibiotikumok nagyrésze hatástalan – részletezte a szakember.
Hangsúly a megelőzésen: a rendszeresen féregtelenített kutyák ürüléke ártalmatlan
Az állatorvos szakmai tapasztalata azt mutatja, paraziták szempontjából a rendszeresen, vagyis évi négyszer (háromhavonta) féregtelenített kutyák és macskák mellett biztonságban érezheti magát a társadalom. De megelőzés szempontjából tanácsos évente legalább egyszer az állat bélsarát állatorvossal ellenőriztetni.
Mivel különféle fertőzések táptalaja a féregtelenítetlen ebek ürüléke, elővigyázatosságból veszélyes hulladékként tekinthetünk azokra. Ennek értelmében minden kutyatulajdonos köteles az ürüléket közterületről tasakkal vagy erre a célra gyártott speciális zacskóval felszedni és szemetesekbe eldobni.
Az oltott kutyák vizelete nem jelent veszélyt
A kutya vizelete kivételes esetekben szintén ártalmas lehet az emberre nézve, ugyanis leptoszpirózis nevezetű bakteriális fertőzést terjeszthet. Mivel a kutyákat évente egyszer oltják leptoszpirózis ellen, az oltott kutyák vizelete nem jelent veszélyt az ember egészségére, hacsak nem zárt térben piszkít az eb, akkor ugyanis a magas ammóniatartalom miatt irritálhatja a légutakat.
A vizelet semlegesítésére és feltakarításra nincsenek módszereink, így egyetlen ésszerű alternatíva az lehet, ha a kedvenceket erre kijelölt területeken, és nem a játszóterek, járdák közelében engedik vizelni gazdáik – részletezte az állatorvos, hozzáfűzve, hogy a kutyavizelet karbamidban (nitrogénvegyület, szerk.megj.) és lúgos hatású sókban gazdag, amelyek a kutya emésztőrendszerének kémiai salakanyagai. A vizeletben lévő nagy mennyiségű nitrogén kiszárítja a növényeket, a lúgos hatású sók pedig megváltoztathatják a növény talajának pH-értékét, lúgosabbá tehetik, és károsíthatják a növény gyökereit.
Többen száműzné” a kutyákat a városokból – mit javasol az állatorvos?
Szikszai Péter a kutyaparkok létrehozásában látja a megoldást, úgy véli, „egy civilizált városhoz ezek már hozzátartoznak, sokkal higénikusabb mindenki számára, ha a házikedvencek kijelölt helyen végzik el a dolgukat”.
Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a városok szélére kényszerülnek gazdáikkal, „fontos ugyanis, hogy a gyerekek a zöldövezetekben, a település utcáin találkozzanak felelősen tartott kutyákkal, bátran közeledjenek feléjük, hiszen így kerülhető el az állatoktól való félelmük, és ez a tapasztalat alapozhatja meg, hogy a későbbiekben ők is felelős állattartókká váljanak”.
Kapcsolódó
Meglátásait azzal indokolta, hogy amennyiben a gazdik rendszeresen betartják az állatorvos által megszabott és javasolt „játékszabályokat”, házikedvenceik semmilyen veszélyt nem jelenthetnek állatorvosi szempontól az emberekre nézve.
A kóbor ebek is „főszereplői” a civakodást generáló helyzeteknek, velük szemben azonban az emberek is távolságtartóan viselkednek, mert nem ismerik őket, nem tudják, mi a történetük, ahogyan azt sem, hogy miként fognak viselkedni közeledés esetén. Ezek az állatok a távolságtartás miatt ritkán okoznak közvetlenül problémát, viszont egészségügyi állapotuk ellenőrizhetetlensége miatt könnyen lehetnek fertőző betegségek forrásai. Az állatorvos úgy véli, a helyi önkormányzatok felelőssége a kóbor állatok kontrollálása, egészségügyi állapotuk felmérése, az ebek esetleges elszállásolása, illetve rehabilitálása.
CSAK SAJÁT