Két évtizede áll kihasználatlanul Sándorhomokon a Berenczei Kováts Miklós-kúria, ami az idők folyamán elindult az enyészet útján: a kezdeti csillogást követően volt átmeneti szálló a második világháborúban, majd iskolaként működött a kilencvenes évektől 2000-ig. Mivel húsz évig üresen állt, a tetőszerkezete megbomlott, beázott, több helyen beszakadt. Az Országos Helyreállítás Terv keretében 2026-ig visszanyerheti régi fényét, 9,7 millió lejből újul meg – tudtuk meg Lázári község polgármesterétől, Béres Antal Elektől.

A református templom – amely ugyancsak műemlék – jobb és bal oldalán egy-egy kúria áll, hajdanán mindkettő a Kováts-család egy-egy tagjáé volt. A jobb oldalit a nemesi család leszármazottjai szépítgetik, őrizgetik, a bal oldalit azonban jócskán kikezdte az idő vasfoga – ha nem érkezik az Országos Helyreállítási Terv pályázati lehetősége, valószínűsíthető, hogy néhány éven belül egyik-másik része összeomlik, beszakad.

Pedig a maga nemében impozáns, bár többféle stílus keveredésével épült: vegyes, eklektikus, neogótikus vonással, szecessziós behatással. Torony, díszes ablak, várakat idéző kivitelezé, labirintusszerűen elterülő termek alkotják. Béres Antal Elek polgármester vezet körül bennünket, aki felhívja a figyelmet a beszakadt mennyezetre, a kitört ablakokra, lefestett falképekre és megrepedt, beomlott falakra is.

Ükapáink építették – jelképes címet viselő – sorozatunkban szakértők és helybeliek segítségével mutatjuk be az ország legnagyobb örökségvédő programjához csatlakozott erdélyi helyszíneket, köztük Hargita, Szilágy, Bihar, Máramaros, Beszterce-Naszód, Kolozs, Szeben, Temes és Fehér megye épített örökségét, azok történetét, és a helyreállításukra készült terveket. Fény derül arra is, hogyan őrzik meg az épületek eredeti stílusát, miközben korszerűsítik ezek infrastruktúráját.

Megtudjuk, a Kováts-család a magyarországi Borsod megyéből származik, s nevüket először XVIII. századi dokumentumokban említik. 1816-ban Járdánházi Kováts Sándor és László királyi adományként kapták meg Sár települést, valamint Sándorhomok és Szárazberek egy részét. Ezeken kívül a testvérek még Porcsalmán és Mátészalkán is jelentős területtel rendelkeztek.

A leszármazottak tulajdonában lévő kúria épült meg először 1860-ban a neves építész, Ybl Miklós tervei alapján. Az első kúria megépítője Kováts Jenő, akinek egyik fia, Sándor örököli meg azt, nem sokkal később másik fia, Miklós részére is építtetett egy kúriát az út túloldalára – ez várja felújítását 9,7 millió lejből, amelyből az önrész 2,7 millió lej.

A falakon, plafonon régi falfestmények találhatóak a festékréteg alatt: ezeket, ahol lehet, megmentik az utókor számára, emellett a rengeteg parazitafalat lebontják, hogy a hatalmas termek ismét tágasan táruljanak a látogatók elé. Céljuk ugyanis kialakítani egy állat- és növényvilágot bemutató kiállítást, de akár fesztiválokat, célzott eseményeket is szerveznének a kúria területén. Illetve egy konferenciatermet is terveznek, hogy rendezvények megtartására is alkalmas legyen. „Nagyon jó lenne, ha addigra a környéken bicikliutak épülnének, s így egy remek kirándulási lehetőség is lenne, idáig elkerékpározni” – fogalmazott a polgármester.