„Aki király akart lenni, az itt kellett kezdje a pályafutását” – emelte ki a bihari földvár fontosságát Csorba Mihály történelemtanár hangsúlyozva, hogy a terület azért is került az Országos Helyreállítási terv Szent László út projektjébe, mert László király maga is – Szent Imre herceg, Béla vagy Géza mellett – hercegeskedett az ezeréves erőd falai között. Ezt a közel két hektáros helyszínt teszik turistacsalogatóvá az egymillió eurós támogatásából, méghozzá úgy, hogy lovas és íjász sportoknak, illetve különféle eseményeknek is teret adnak a „földhalmok közötti” téren, illetve kisebb mobilépületekkel kiállítótermeket is terveznek.

A bihari földvárban voltaképpen egy ezeréves erőd, amely a modernebb kutatások alapján nagy valószínűséggel Szent István idejében épülhetett. Korában gerendavázas nagy vár volt, a fából készült falait földdel töltötték fel. Az 1060-as és '91-es úz-kun, besenyő betörések után megerősítették a földfalak tetejét, egy megközelítőleg három méter széles kőfalat emeltek rá – ismertette a helyszín történetét Csorba Mihály kiemelve, hogy több szempontból is lényeges volt a bihari földvár.

Egyfelől azért, mert a Berettyó-völgyet zárta le az alföld felé, tehát valószínűleg a kereskedelmi útvonal szélén állhatott, „és ami kereskedelmi útvonalat jelent a középkorban, az egyúttal a hadi utakat is jelenti, tehát a fosztogató nomád népek is ezen az útvonalon próbáltak meg betörni az alföldre”, másfelől meg azért, mert a középkorban nagynak mondható vár volt, amely egyfajta „dobbantóként” is működött a hercegek életében: „aki király akart lenni, az itt kellett kezdje a pályafutását” – tette hozzá.

Ükapáink építették – jelképes címet viselő – sorozatunkban szakértők és helybeliek segítségével mutatjuk be az ország legnagyobb örökségvédő programjához csatlakozott erdélyi helyszíneket, köztük Hargita, Szilágy, Bihar, Máramaros, Beszterce-Naszód, Kolozs, Szeben, Temes és Fehér megye épített örökségét, azok történetét, és a helyreállításukra készült terveket. Fény derül arra is, hogyan őrzik meg az épületek eredeti stílusát, miközben korszerűsítik ezek infrastruktúráját.

„Gyanítható, hogy már Szent István fia, Szent Imre herceg is hercegeskedett itt a bihari földvárban, de Géza, Béla, illetve László királyaink is megfordultak itt. Sőt Szent Lászlóról nyilvánvaló, hogy bihari herceg volt, és innen indította sikeres hadjáratait, tehát egy kicsit büszkék is vagyunk arra, hogy milyen lakói voltak a településünknek” – mondta a történelemtanár.

Hozzáfűzte, a 13. század első feléig tudott ispáni központként megmaradni, a tatárdúlás következtében véglegesen feladták, és a teljes vármegyei szervezet Nagyváradra került.  A következő évszázadokban főként gyűjtőközpont szerepet töltött be: itt gyülekezte a Dózsa György vezette parasztfelkelés érintettjei például. És az idő múlásával már a katonai jellege is kikopott, így a továbbiakban már csak a falu érdekeltségeit szolgálta: olyan színtérré vált, ahol különböző közösségi rendezvényeket lehet szervezni.

A helybeliek remélik, hogy 2026-ig a földvár rehabilitálódik, és valamennyit sikerül megmutatni az egykori dicső múltjából. Egymillió eurót sikerült erre elkülöníteni az Országos Helyreállítási Alap pályázati forrásából. „Nyilván nem lehet teljes mértékben megmutatni azt, ahogy kinézett eredetileg, de a Szent László kultusznak az egyik alapköve lesz ez a bihari földvár, hiszen gyerekkorát, fiatalkorát, hercegi korát itt töltötte” – magyarázta Csorba Mihály.

Megtudtuk, több helyütt szeretnének régészeti feltárásokat végezni, egyrészt azért, hogy azonosítsák azokat a jelentősebb kőalapú épületeket, amelyek egy részét már az 1980-as, '90-es évek régészeti feltárásai identifikálták: találtak temetőrészletet, kunyhókat, Árpád-kori veremházakat; és részben ezekre alapozva szeretnének egy településrészletet is bemutatni, mintegy nyolc-tíz-tizenöt vályogházból álló falurészletet az összes gazdasági melléképülettel, vermekkel együtt.

A szakemberek szerint a földvár egyik nagy előnye az, hogy Bihar település belterületén található, 300 méterre a nagyváradi-szatmári úttól és mindössze fél kilométerre az észak-erdélyi autópályától, ezért, amennyiben komolyabb turisztikai beruházásokat végeznek, akkor ennek jelentős vonzereje lehet.