A szentjobbi Boldogasszony-apátság már a középkorban is kiemelkedő helyet foglalt el a magyarság hitvilágában: benne a szerzetesek 400 éven át őrizték töretlenül Szent István király jobb kezét. Később pedig a szentjobbi végvár délkeleti bástyájának adott otthont, amire a 18. században a ma ismert épületegyüttes egy kezdetlegesebb verzióját húzták fel. A 20.században újabb bővítésen esett át, 2026-ig pedig ismét megújulhat, ezúttal az Országos Helyreállítási Alap több mint 2 millió eurójából. Az átalakulás a Szent László út projekt keretében valósul meg, hiszen a település egyszerre kötődik Szent István és Szent László királyhoz is.

Szentjobb több szempontból különleges helyszín: egyfelől azért, mert az ezredfordulón, 1061 után Mercurius őrkanonok a keresztény hit jegyében a településre vitte Szent István király jobbját – a királyt ugyanis a pogánylázadás idején exhumálták először, ekkor teteméről leválasztották jobb kezét; és a szerzetes fontosnak tartotta, hogy az ereklyét egy lakott, ismertebb település őrizze. A választása pedig jónak bizonyult, ugyanis a kérésnek 400 éven keresztül tett eleget az akkor még Berekis néven ismert Szentjobb – világosított fel Zatykó Jácint polgármester.

Hozzátette, a település másik különlegessége, hogy Szent László lovagkirály, amikor országa nagyjainak kíséretében Nagyváradra érkezett, hogy lefektesse a székesegyház alapjait, meglátogatta Berekist is, ahol meglepetésére arról értesült, hogy az elveszettnek hitt a szerzetesek oltalmában van, így elrendelte, hogy az ereklye tiszteletére kőből építsenek új monostort, a „kincset” pedig arany ereklyetartóba foglalta, ekkor vette kezdetét az ereklye nyilvános tisztelete, ami több mint 900 éven át volt töretlen.

Szent László második látogatása alkalmával a Berekis településnevet Szentjobbra változtatta. Nagy tisztelője volt Szent Istvánnak, ezzel a gesztussal hódolatát fejezte ki elődje előtt, ráadásul vásártartási jogot is biztosított a településnek, ami újfajta jövedelmi forrást biztosított – részletezte a polgármester.

Mint mondta, a szentjobbi apátság a teljes középkoron át működött, ám bencésből pálos lett, ami később a reformáció következtében megszűnt. A település ezt követően különböző nemesi családok birtokába került, akik közül a Rhédeyek voltak azok, akik a 17. század elején végvárrá építették az alighanem a középkorban erődített kolostorépületet. Később, amikor az osztrákok elfoglalták a szentjobbi várat, nem sokkal azután le is rombolták azt. Ezzel magyarázható, hogy napjainkban földkupacok állnak a vár területén, és mindössze a délkeleti bástya az, ami viszonylag jobb állapotban megmaradt falaival együtt, ugyanis a 18. században erre építették rá az újjáalapított szentjobbi apátság épületeit.

A szentjobbi templom ma is híres a magyarság körében: búcsújáró hely is, hiszen Kisboldogasszonynak szentelték fel. „Régebben, még a kommunizmusban is jöttek szekerekkel a környékről vagy messzebbről, rengeteg ember megfordult, és most már több éve a püspökség és a püspök atya is becsatlakozott és rendes zarándoklatot hirdet minden évben” – világosított fel a polgármester.

Kiemelte, a több mint 2 millió eurós összeg voltaképpen a település körforgásába kerül be, ami tovább erősítheti Szentjobb vallási és turisztikai jellegét. Céljaik között említette a teljes templom, az udvar, az apátsági kastély felújítását. A l alakú apátsági kastély épületében ugyanis kiállítóhelyeket terveznek megnyitni, hogy a különféle szerzetesrendek tevékenységét megjelenítsék, illetve az sem titok, hogy manzárdot is kialakítanának. Ráadásul nagyobb lélegzetvételű régészeti feltárások is tervben vannak, ugyanis van rá lehetőség, hogy a 17. századi végvár és a középkori apátság egyes darabjai felszínre kerülnek.

„Szerencsésnek érzem magam és a települést is, hogy egy ilyen lehetőség adatott számunkra. Szerencsés helyzet, mert egy ilyen közösséget, egy ilyen múltat, egy ilyen emléket vissza tudunk építeni a jövőkor számára is” – fogalmazott Zatykó Jácint.