Dr. Erdei Noémi zilahi diabetológus nemcsak kérdez, hanem figyel. Nemcsak kezel, magyaráz, mert számára a diabetológia nem csupán egy szakterület, hanem egy bizalmon és együttműködésen alapuló orvos–beteg kapcsolat.

Dr. Erdei Noémi története nem nagyvárosi kórházak világában kezdődött, hanem Bihar megyében, az Érmellék egyik csendes településén, szülőfalujában, Magyarkécen, közel a román–magyar határhoz. Amikor elérkezett a pályaválasztás ideje, számára természetes volt az orvosi hivatás, így 2008-ban a Nagyváradi Orvosi Egyetem mellett döntött: „közelebb volt a szülőfalumhoz, mint a marosvásárhelyi, fiatal egyetem volt, sok lehetőséggel” – mesélte a diabetológus, akiben már az egyetemi évek alatt körvonalazódott, hogy milyen szakorvos szeretne lenni.

Nem a műtő, hanem a beszélgetés

Sok orvostanhallgató álmodik műtőről, sürgősségi helyzetekről, gyors döntésekről. Dr. Erdei Noémi azonban hamar rájött, hogy ő más utat keres. „Éreztem, hogy nem a sebészet az én világom. Inkább olyan területet kerestem, ahol több a kommunikáció, több az interakció a beteggel” – mondja, hozzátéve, ez a felismerés vezette el a diabetológiához, egy olyan szakterülethez, amely első ránézésre talán „szűkebbnek” tűnik, hiszen elsősorban egy betegség, a cukorbetegség köré épül, valójában azonban rendkívül összetett. Döntéséhez az is hozzájárult, hogy már akkor látta: a cukorbetegség egyre gyakoribb.

A 2024-es adatok szerint világszerte mintegy 588,7 millió ember él diagnosztizált cukorbetegséggel, és a becslések szerint, ha a jelenlegi tendencia folytatódik, ez a szám 2050-re elérheti akár a 852 milliót. Európában jelenleg körülbelül 65,6 millió cukorbeteget tartanak nyilván, és előrejelzések szerint ez a szám a következő évtizedekben 72,4 millióra emelkedhet. A tendencia tehát egyértelműen növekvő. Szilágy megyében a nyilvántartások szerint valamivel több mint 20 ezer cukorbeteg szerepel.

Kolozsvár, majd Zilah

Dr. Erdei Noémi Kolozsváron végezte a rezidensképzést 2018-ban. Egy évvel később szakmai és személyes téren is új fejezet kezdődött életében. Férjhez ment, és Zilahra költözött. „A férjem gyógyszerész, szilágysági, völcsöki származású, jelenleg Zilahon élünk” – tudtuk meg tőle. Döntése szakmailag is indokolt volt: Szilágy megyében akkoriban nagy hiány volt diabetológusokból. „Ha jól emlékszem, három szakorvos volt az egész megyében, és egyre nőtt a betegek száma” – meséli. 2019-ben egy magánrendelőben kezdett dolgozni, ám pályája elején gyerekvállalás miatt egy hosszabb, három és fél éves megszakítás következett. Ma már háromgyermekes édesanya, orvos, feleség, ami kiemelkedő teljesítmény.

Egy rendelő, ahol nem siettetik a beteget

Páciensei között vannak frissen diagnosztizált betegek, régóta kezelt páciensek, és olyanok, akik csak egy rutinellenőrzés miatt érkeznek, majd meglepetten szembesülnek az eredményekkel. A doktornő szerint a cukorbetegség sokszor „csendben” van jelen. „Sokan tünetmentesek, és egy rutin labor során derül ki, hogy probléma van. Ilyenkor a beteg gyakran bizonytalan, tele van kérdésekkel. Nagyon fontos, hogy ekkor ne csak egy diagnózist kapjon, hanem magyarázatot is” – meséli a doktornő.

Egy krónikus betegség, ami egész életre szól

A cukorbetegség nem gyógyítható, és ezt sok beteg nehezen fogadja el. „Ez egy krónikus betegség, nem gyógyulunk ki belőle, hanem megtanulunk együtt élni vele” – fogalmaz, hozzátéve, a hangsúly a kontrollon és a megelőzésen van. Nemcsak az a cél, hogy a vércukorszint rendben legyen, hanem hogy ne alakuljanak ki szövődmények, mert a valódi veszély nem mindig a magas vércukor önmagában, hanem annak következményei: szív- és érrendszeri betegségek, stroke, érszűkület.

„Népbetegség”?

A számok riasztóak. Világszerte százmilliók élnek cukorbetegséggel, és a tendencia növekvő. Egyre több új eset van, ami a rendelőben is érezhető. A betegség kialakulásához több tényező is hozzájárul: az életmód, az étkezés, a mozgáshiány, a stressz. A modern életmód egyik legnagyobb problémája a rendszertelenség.

„Rohanunk, nem eszünk rendesen, feldolgozott ételeket fogyasztunk. És közben egyre kevesebbet mozgunk” – meséli a doktornő, kiemelve, a pandémia is rányomta bélyegét a számokra, mert a bezártság után volt egy nagy ugrás.

A cukorbetegségnek két formája van: az egyes és a kettes típus, bár ezen kívül léteznek ritkább altípusok is. A mindennapi gyakorlatban azonban leginkább ezzel a két formával találkozunk – ismerteti Dr. Erdei Noémi, majd kiemeli, az „egyes” és „kettes” megnevezés nem a betegség súlyosságát jelzi. A cukorbetegség bármely életkorban megjelenhet, a nők és férfiak egyaránt érintettek. Az egyes típusú cukorbetegség általában gyermek- vagy fiatal korban jelentkezik, jellemzője, hogy a szervezet nem vagy egyáltalán nem termel elegendő inzulint. Ennek hátterében sok esetben autoimmun folyamat áll. A szervezet saját maga pusztítja el az inzulintermelő sejteket, ilyenkor az egyetlen kezelési lehetőség az inzulin pótlása.

A kettes típusú cukorbetegség az esetek több mint 90 százalékát teszi ki, főként idősebbekre volt jellemző, ma azonban egyre gyakrabban jelentkezik a fiatalabbaknál is. Ennél a formánál két fő tényező játszik szerepet: az inzulinrezisztencia – amikor a szervezet sejtjei nem reagálnak megfelelően az inzulinra – és az inzulintermelés csökkenése. Kialakulásában jelentős szerepe lehet az elhízásnak és az életmódbeli tényezőknek. Kezelése sokrétű: a már említett diétával, testmozgással és különböző gyógyszeres vagy injekciós terápiákkal szabályozható a vércukorszint. Előfordulhat, hogy egy idő után inzulinkezelésre is szükség lesz, ez azonban nem azt jelenti, hogy a betegség „átalakul” egyes típusúvá, csupán a kezelés formája módosul.

Akinek a családjában már előfordult cukorbetegség, annál eleve nagyobb a kockázata a betegség kialakulásának, ez azonban nem jelenti azt, hogy az szükségszerűen ki is alakul – magyarázza a doktornő. Inkább egyfajta hajlamról beszélhetünk. Azoknak, akik tudják, hogy a családban van vagy volt érintett, különösen fontos odafigyelniük az életmódjukra, valamint a rendszeres szűrő- és kontrollvizsgálatokra. Előfordulhat, hogy valaki egészségesen étkezik és rendszeresen mozog, mégis a tartós stressz vagy bizonyos gyógyszerek hosszú távú szedése következtében kialakulhat a betegség. Az egészséges életmód sokat segíthet, hogy későbbre tolódjon a betegség megjelenése – mondja a doktornő.

Az édesség és a cukorbetegség

„A túlzott szénhidrátbevitel a probléma, ami nem csak az édességekben van jelen. Sokan nem gondolják, hogy a tészta, a pékáru vagy akár bizonyos egészségesnek hitt ételek jelentős szénhidrátforrások lehetnek. Volt páciens, aki szinte csak tésztát evett, ez hosszú távon megterhelte a szervezetet” – tudtuk meg Dr. Erdei Noémitől.

Gyakori tévhit, hogy ha a vércukorértékek rendeződnek, akkor a beteg „meggyógyult”. „Attól, hogy egy krónikus betegség kontroll alatt van, még nem szűnik meg. Pozitív dolog, hogy megfelelő kezeléssel vagy életmódváltással jó értékeket érünk el, de továbbra is feladatunk ezt az állapotot fenntartani, ellenőrzésekre járni. Volt olyan páciens, aki jó eredmények után két évig nem jelentkezett kontrollra, majd később ismét problémákkal tért vissza. Ez jól mutatja, hogy a betegség nem tűnik el, csak kordában tartható” – meséli.

A teljes cukormegvonás sem megoldás – mondta Dr. Erdei Noémi, mert a szervezetnek szüksége van energiára. A doktornő szerint a siker kulcsa az egyensúly, az együttműködés, mert nem elég gyógyszert szedni, a betegnek részt kell vennie a saját kezelésében.

Rendszeres ellenőrzés

Azok számára, akiknek nincs családi érintettségük és nem küzdenek ismert egészségi problémával, általában évente egyszer javasolt egy átfogó laborvizsgálat elvégzése. Ez nem csupán a vércukorszint ellenőrzését jelenti, hanem többek között a koleszterinszint, valamint a máj- és vesefunkciók vizsgálatát is magában foglalja. Más a helyzet azoknál, akiknél a családban már előfordult cukorbetegség, vagy akik valamilyen szív- és érrendszeri problémával élnek, például magas vérnyomással vagy emelkedett koleszterinszinttel. Számukra különösen fontos a rendszeres ellenőrzés. Ugyanez igaz azokra is, akik túlsúllyal küzdenek: esetükben akár félévente indokolt egy részletesebb laborvizsgálat. Az első és legegyszerűbb lépés minden esetben az éhgyomri vércukorszint mérése. Ha határérték közeli vagy enyhén emelkedett eredmény mutatkozik, akkor további vizsgálatokat kell végezni, különösen akkor, ha más rizikófaktorok vannak.

„Merjenek kérdezni” – tanácsolja a doktornő azoknak, akik nemrég szembesültek a diagnózissal, majd hozzáteszi: ne tájékozódjanak bizonytalan, megbízhatatlan forrásokból, legyenek nyitottak a kezelőorvosukkal, mert a nyitottság és az együttműködés hozzájárul a megfelelő kezeléshez.

Feledhetetlen történetek

Minden orvos pályáján vannak olyan esetek, amelyek mély nyomot hagynak. Dr. Erdei Noémi számára is. Mint mesélte, egy középkorú házaspár életmódváltással és minimális gyógyszerrel jó egészségi állapotot ért el. Egy másik, figyelmeztetésként szolgált: volt egy beteg, aki nem vette komolyan a kezelést, infarktust kapott, de a történet szerencsésen, tanulságosan végződött, hiszen a páciens ráeszmélt, hogy az egészség nem játék, és az orvos tanácsait meg kell fogadni.

Dr. Erdei Noémi kapcsolatot épít betegeivel, számára az orvoslás nem csak tudomány, hanem párbeszéd. Szerinte a legnagyobb kihívás nemcsak a kezelés, hanem a megelőzés hangsúlyozása, amelyet már gyerekkorban kellene elsajátítani, iskolákban, családokban, mindennapi példákon keresztül.

„Nem mindegy, milyen mintát adunk” – mondja, kiemelve, a szülők szerepe ebben kiemelten fontos. Amit otthon látnak és megtanulnak, az válik a gyerekek számára természetessé. „Éppen ezért nagy a felelősségünk abban, hogy milyen példát mutatunk, mert ezek a minták hosszú távon beépülnek az életükbe, akkor is, ha nem feltétlenül jó irányba mutatnak” – fogalmazott.

Az orvosi pálya minden területéhez bátorság szükséges, ám ehhez a szakterülethez különösen elengedhetetlen a türelem is – hangsúlyozza a doktornő. Elmondása szerint a diabetológiát leginkább azoknak a fiatal orvosoknak ajánlja, akik kommunikatívak, empatikusak és nyitottak. A betegeknek zárásként azt tanácsolja, ne féljenek kérdezni. „Ahogy az egyik professzorom is mondta: nincs buta kérdés, csak kérdés – és ha valaki kérdez, az azt jelenti, hogy érdeklődik és meg akarja érteni a saját állapotát. Ez pedig a gyógyulás és a kezelés egyik legfontosabb alapja” – vallja Dr. Erdei Noémi.