A neurológia az idegrendszer megbetegedéseivel foglalkozik, ezért ne tévesszük össze a pszichológiával, illetve a pszichiátriával – mondta beszélgetésünk során a nagybányai születésű, zilahi neurológus főorvos, dr. Șerbănescu András, akitől azt is megtudtuk, hogy a stroke előfordulásának esélye jóval alacsonyabb azoknál a betegeknél, akik rendszeresen részt vesznek orvosi ellenőrzéseken és betegség esetén betartják az előírt kezeléseket.

A középiskolában Șerbănescu Andrásnak több kedvenc tantárgya, hobbija volt, és bár IX-X-es korában még nem volt egyértelmű, hogy az orvosi pályát választja, egyre gyakrabban gondolt erre a szakmára. Végül a döntést XI. osztályban hozta meg. „Az orvostudomány nagyon komplex tudomány, rugalmasságot és nagy kitartást igényel” – meséli, majd hozzáteszi, néha bánja, hogy orvos lett, ugyanakkor néha örül, hogy mégis ezt választotta, mert ez a szakma magával hozza a boldog és sikerteljes pillanatokat, de a fáradtságot, kimerültséget, esetleg a kudarcokat is. Azon kívül, hogy vonzza az orvoslás tudományos része, szereti az emberközi kapcsolatokat, hogy tud embereken segíteni, velük kommunikálni. „Az volt a célom, hogy elvégezzek egy bizonyos egyetemet, szakot, majd utólag erre építkezzek, tovább fejlődjek, szakosodjak. Így lettem neurológus” – mondta a főorvos.

A leggyakoribb betegség a stroke vagy más néven agyvérzés

A neurológus, más néven ideggyógyász, elsősorban olyan betegségekkel foglalkozik, mint a stroke, szélütés (legyen az iszkémiás vagy vérzéses eredetű, közismert nevén: agyvérzés vagy gutaütés), a különféle fejfájások, a gerincfájdalmak, az epilepszia, a Parkinson-kór, a sclerosis multiplex, illetve a myasthenia gravis. A sürgősségi osztályon, az ügyeleteken a leggyakoribb betegség a stroke, ezeknek a 80-85 százalékát az erek elzáródása okozza, egyszerűen megfogalmazva elakad a vér útja, ezáltal az agyi terület nem kap oxigéndús vérellátást, és ha ez a kialakul, nem oldódik meg spontán módon vagy trombolízissel, akkor az adott agyterület elhal. A stroke-ok 10-15, legfeljebb 20 százalékát vérzéses (hemorrágiás) stroke-ok okozzák. Ilyenkor megreped az ütőér fala az agyban, és a benne lévő vér kifolyik a szomszédos agyszövetbe, ez a sürgősségi esetek döntő többsége – ismertette a neurológus.

Kiemelendő, hogy ennek előfordulása jóval alacsonyabb azoknál a betegeknél, akik rendszeresen részt vesznek orvosi ellenőrzéseken és betartják az előírt kezeléseket, mondta a főorvos, hozzátéve, a tapasztalat azt mutatja, hogy azok a betegek, akik tudatosan odafigyelnek egészségükre, például a hipertóniások, akik rendszeresen mérik a vérnyomásukat és szedik az előírt vérnyomáscsökkentőket; a magas koleszterinszinttel élők, akik sztatinokat szednek; vagy a cukorbetegek, akik kontroll alatt tartják a vércukorszintjüket és követik a gyógyszeres terápiát, jóval ritkábban szenvednek el agyvérzést. Mindezzel együtt, a megelőzés, az egészség döntés kérdése is – jegyezte meg.

Nem mindig a neurológus a megoldás

Néhányan úgy gondolják, hogy mivel ideggyógyász, akkor „az idegesség” is az ő asztala, és emiatt keresik fel, mondván: „gyakran vagyok ideges, ezért hozzád fordulok”. „Ez nem hozzánk tartozik, az illetőnek ilyen esetben egy pszichológus szaktudását kellene igényelnie, ha pedig hosszú ideje tartó, súlyosabb tünetei vannak, akkor egy pszichiáter véleményét kellene kérje, ugyanis mi nem vagyunk pszichiáterek vagy pszichológusok” – teszi hozzá.

A járóbeteg-rendelésen az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a páciensek, kortól függetlenül orvoshoz fordulnak, a gerincoszlop fájdalma, például porckorongsérv vagy spondylosis, valamint a különféle fejfájásos tünetek. A reszketés, remegés, illetve a lassú mozgás főleg az idősebb korosztályt érinti, ők ezekkel a panaszokkal jelentkeznek leggyakrabban.

Sokan fordulnak hozzá fejfájásos panaszokkal

„Fejfájásos tünettel legelőször a háziorvost kellene felkeresni, aki a panaszok és a már meglévő betegségek alapján felállítja a diagnózist, majd ha szükséges, szakorvoshoz irányítja a pácienst. Sokan migrénszerű fejfájásra panaszkodnak, azonban fontos tisztázni, hogy a migrén jól meghatározott, speciális tünetekkel járó kórkép, és nem minden fejfájás minősül migrénnek. Sőt szerencsére a fejfájások túlnyomó többsége nem migrénes eredetű. Legalábbis az én tapasztalataim alapján a legtöbb esetben a nyaki csigolyák elváltozásai állnak a panaszok hátterében. Ilyenkor a fájdalom kisugározhat a nyakcsigolyák mellett húzódó, a gerincvelőből kilépő idegek mentén a tarkó, a halánték, vagy akár a fejtető irányába is. Ez az úgynevezett cervicogén fejfájás, vagyis a nyakigerinc eredetű fejfájás, amely rendkívül gyakori” – fogalmazott Șerbănescu András.

Előfordul fejfájás arc- és homloküreg-gyulladás miatt is, de ez már a fül-orr-gégészet szakterülethez tartozik. Az orvos elmondása szerint a migrén a fejfájások kisebb részét képezi, de megvannak a sajátosságai, amelyek alapján elkülöníthető a többitől. Jellemző rá bizonyos ciklikusság, hosszú és igen agresszív lefolyás, és általában hagyományos fájdalomcsillapítókkal vagy gyulladáscsökkentőkkel nem lehet csillapítani. Ilyen esetekben migrénellenes gyógyszereket alkalmaznak. A megbetegedés alapja is más: nem klasszikus gyulladás vagy konkrét idegrendszeri elváltozás, hanem az agyi és agyhártyai erek tágulásának és összehúzódásának rendellenességei.

„Ha a fejfájás rendszeresen előfordul, és nem múlik el a standard kezelés, két napi, banális fájdalomcsillapítóktól, mint a Nurofen, ibuprofen-tartalmú, Algopyrin, metamizol-tartalmú szerek hatására, vagy az ehhez hasonlók mellett is fennáll, akkor célszerű orvoshoz fordulni, főleg ha vannak felkiáltójeles figyelmeztető tünetek, mint például erős hányinger, hányás, tudatzavar vagy látászavar, mert nem megszokott, hogy egy fejfájás ilyen szintű tüneteket okozzon” – figyelmeztetett a neurológus.

A Parkinson-kór nem előzhető meg, de kezelhető

Gyakran találkozik olyan esetekkel, amikor valaki a következő kijelentéssel fordul hozzá: „édesanyám, édesapám Parkinson-kóros volt, ezért jöttem el vizsgálatra.” Amikor rákérdez, hogy vannak-e tünetei, azt válaszolja: „nincsenek.” Ilyenkor sajnos el kell mondania, ha nincsenek tünetek, nincs mit kezeljen. Megvizsgálja az illetőt, de a megelőzést nem tudja biztosítani, mivel a Parkinson-kór kialakulását jelenleg nem lehet előre megakadályozni, csak a tünetek megjelenése után lehet beavatkozni a betegség lefolyásának lassítása érdekében. Van ugyan egy genetikai hajlam, de ennek szerepe viszonylag csekély, a becslések szerint a genetikai tényezők mindössze 5-15 százalékban járulnak hozzá a betegség megjelenéséhez.

Végezetül az ideggyógyász főorvos elmondta, sokszor azt tapasztalja, különösen itt, Kelet-Európában, hogy mindig másokat hibáztatunk, miközben a saját sorsunkért nem teszünk semmit. Ezért orvosként azt ajánlotta, hogy vállaljunk felelősséget az egészségünkért: járjunk rendszeres szűrővizsgálatokra, figyeljünk oda a testünk jelzéseire, és ha szükséges, kérjünk időben segítséget.