Minden évben találkozót szerveznek a szilágysági magyar orvosok, hogy tapasztalatot cseréljenek, és közösen keressenek megoldást a felmerülő problémákra, az egészségügyi kihívásokra. Ezeken az alkalmakon jó látni, hogy a Szilágyságban sok fiatal, jól képzett szakorvos dolgozik, és a Zilahi Megyei Sürgősségi Kórház szinte minden osztályán van magyar szakorvos. Dr. Pálffy Orsolya Kinga kardiológus egyike ezeknek orvosoknak. Kedves, népszerű, szakmailag elismert, ezért egyre többen keresik fel rendelőjében, mert tudják, hogy „jó kezekben vannak”.

Dr. Pálffy Orsolya Kinga Szilágycsehben született, itt végezte tanulmányait, s mint mesélte, nem készült orvosi pályára, gyermekként ügyvéd szeretett volna lenni. „Mindig szerettem a logikus gondolkodást, megkeresni a problémák okát, azt megszüntetni, arra megoldást találni” – mondta. A nagy sorsfordító pillanat V–VI. osztályos korában érte, amikor először találkozott az emberi anatómiával. Lenyűgözte a szervek együttműködése, együttélése, és az a tény, hogy ha egy kicsi hiba esik a rendszerben, akkor nagy problémák történhetnek. Viszont, ha azt a kicsi hibát megtalálják, megelőzhető a nagyobb probléma, a betegségek kialakulása. Ez a logikus rendszer vezette erre a pályára, valamint az a tény, hogy egy marosvásárhelyi tartózkodása során beleszeretett a városba. Középiskolai tanulmányait követően elvégezte a marosvásárhelyi orvosi egyetemet, majd megismerkedett fogorvos férjével, és egy gyönyörű kislány boldog szüleinek mondhatják magukat.

A szív- és érrendszer nem felejt

„Nem könnyű szakma, és nem könnyű összeegyeztetni a személyes életet az orvosi, professzionális élettel, de hogyha szeretjük, amit csinálunk, – és ez nekem szeretetből jött –, akkor vesszük az akadályokat” – fogalmazott a doktornő, aki fontosnak tartja az egészséges életmódot, híve a rendszeres mozgásnak, és mindenkinek azt javasolja, hogy negyvenéves kor után menjen el szűrővizsgálatra.

„Ha nem foglalkozunk az egészségünkkel, annak következménye lesz. A kardiovaszkuláris rendszernek rosszat teszünk, ha egészségtelenül étkezünk. Ez elhízáshoz, magas vérnyomáshoz, magas pulzusszámhoz és fáradékonysághoz vezet. Ha lefárasztod a szervezetedet a sok állati eredetű étellel, a savassággal, akár nagyon fiatalon is fáradtnak érzed magad. Volt, hogy ifjak jöttek hozzám szívprobléma gyanúval, de azzal kellett szembesítenem őket, hogy a szívükkel egyelőre nincs gond, ám idővel lehet, hogy lesz, ha mozgáshiányos életet élnek és egészségtelenül táplálkoznak. Ezt viszont sok személynek nehéz elfogadnia” – mondta Pálffy Orsolya, kiemelve, nagyon fontos a tudatosság, mert a szív- és érrendszer nem felejt, az sajnos előbb-utóbb büntet.

Véleménye szerint Romániában is meg kellene jelennie a prevenciós szemléletnek, minél többen meg kellene ismerkedjenek ezzel a szóval, ami a betegségek kialakulásának megelőzését jelenti. Mint mondta: „ha nincsenek tünetek, akkor is ajánlott szűrővizsgálatra járni 40 év fölött két-három évente, és ha vannak tünetek, akkor már 40 éves kor alatt is. Ha aggódunk, szintén el kell mennünk, mert maximum kizárjuk a betegségeket, ugyanakkor csökkentjük a stresszfaktort, ami a kardiovaszkuláris rendszernek nem tesz jót” – mondta a doktornő.

Egyre gyakoribb a magas vérnyomás

A kardiológust legtöbbször magas vérnyomás gyanújával keresik fel, sok esetben már a húszas korosztály is. Mint ismertette, a fiataloknál a szekunder magas vérnyomás fordul elő, ilyenkor ennek okát kell keresni. Gyakori az endokrinológiai ok, nagyon ritkán jóindulatú mellékvesekéreg-daganat is okozhat magas vérnyomást, a vese érszűkülete is, ami sajnos genetikailag megalapozott, és már fiatal korban megjelenik. De magas vérnyomást okozhat a pajzsmirigyhormon-elégtelenség vagy -túltengés, illetve a nemi hormonok elégtelensége vagy túltengése. Nem minden fiatal esetében áll fenn szekunder magas vérnyomás, mivel előfordulhat, hogy már 20 éves korban is kialakul idiopátiás, esszenciális hipertónia

„Ne hagyjuk figyelmen kívül a magas vérnyomást, ne gondoljuk magunkat túl fiatalnak hozzá. Ha megjelenik, menjünk el orvoshoz, beszélgessünk el a kardiológussal, aki kiválasztja a megfelelő kezelést. A magas vérnyomás egy krónikus betegség, amit – ahogy mindig mondom – banálisnak tekinthetünk, ameddig kezeljük. Viszont, ha nem kezeltetjük, ha figyelmen kívül hagyjuk, mert azt gondoljuk, hogy túl fiatalok vagyunk hozzá, mondván, ez csak stressz vagy csak időszakos, akkor nagyon nagy kardiovaszkuláris rizikót jelent számunkra” – mondta, hozzátéve, sajnos genetikailag hajlamosak lehetünk magas vérnyomásra.

Egy egyébként könnyű kideríteni: meg kell kérdeznünk a szülőktől, nagyszülőktől, elsőfokú rokonoktól, hogy a családban mennyire volt halmozottan jelen a magas vérnyomás. Egy másik tényező az életkor, ezért ajánlott a negyven év fölöttieknek a szűrővizsgálat. Illetve a páciens neme is befolyásoló tényező. „A férfiaknál nagy eséllyel hamarabb megjelenhet, mert a nők az ösztrogén által a menopauzáig védve vannak. Ez nem szabályszerű, de védettebbek, mint a férfiak. A menopauza beálltával azonban már fontos az egészséges életmód, mert a magas vérnyomás és a cukorbetegség is megjelenhet egyidőben. Sajnos akár a terhesség során is kialakulhat magas vérnyomás, ami a terhesség, szülés után körülbelül hat héttel később megszűnhet, de sajnos az is gyakori eset, hogy azután is fennmarad, és végig kíséri a fiatal nő életet” – tájékoztatott a doktornő.

A befolyásolható rizikófaktorok közé tartozik a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az elhízás, a dohányzás és az alkoholfogyasztás is. A szakember határozottan kijelentette: a dohányzást és a túlzott alkoholfogyasztást ki kell zárnunk az életünkből, mert ezekkel hosszú távon nagy kárt tehetünk az egészségünkben.

„Nem értem, miért akarsz saját magadnak betegséget okozni?” – teszi fel a kérdést a doktornő, aki – mint mesélte –, soha nem dohányzott. „Sokan azt mondják, hogy azért nem értem a dohányzást, mert nem vagyok dohányos, de én például imádom az édességet, és mivel a családomban nagyon sok az elhízott ember, ezért én az édességeket kerülöm, és ellen tudok állni egy finom süteménynek. Valahogy ezzel tudnék párhuzamot vonni: a dohányzást is azért kellene abbahagynunk, vagy el sem kezdenünk, mert lájuk a családunkat, ismerjük a genetikai hajlamot, és tudjuk, hogy mennyi betegségre hajlamosít – hát ne csináljuk. Ennyire egyszerű” – magyarázta.

Az ideális vérnyomás a 120/80 mmgh körüli érték, ezt nevezik „pilótavérnyomásnak”, a magas vérnyomás 140/90 mmgh vagy az ennél magasabb, ami már kezelést igényel. Ez alól két kivétel van, az egyik a nagy rizikó csoportba tartozó betegek, például a cukorbetegek, esetükben az európai ajánlások alapján már a 135/89 feletti érték is magas vérnyomásnak számít és kezelést igényel. A másik eset a 40 év alatti fiataloknál fordul elő, náluk más rizikófaktor hiányában, a 140-145 körüli értéknél előbb életmódváltást tanácsolnak – ismertette.

„Ha a vérnyomásod kicsit magasabb, 140-145 között mozog, és nincs más rizikófaktorod, valamint fiatal vagy, akkor először életmódot kell váltanod: ha túlsúlyos vagy, fogyj le, ha ülő életmódot folytatsz, kezdj el sportolni, ha nem étkeztél egészségesen, válassz egészségesebb ételeket, csökkentsd a sóbevitelt, és figyeld meg, hogy milyen irányba mozdul el a vérnyomásod” – tanácsolta a kardiológus.