Alig tíz állattal indult az ország legnagyobb állatkertje, a marosvásárhelyi a 60-as években, mára már 750 lakója van. Több ritka fajjal is találkozhatunk itt: van ázsiai elefánt, Grevey zebra, csíkos hiéna, és kardszarvú antilop is, amely a természetes élőhelyén már kipusztult. Emellett számos programmal várják az érdeklődőket, van kisállatok napja, medvék napja, de bekapcsolódtak a Múzeumok Éjszakája és a Marosvásárhelyi Napok programsorozatába is. Kopacz András aligazgató vezetett körbe minket, aki több mint harminc éve dolgozik az állatkertben, és elmondása szerint „semmi pénzért nem csinálna mást”. (VIDEÓ: Varró-Bodoczi Zoltán)

Az aligazgató elárulta: 1965. augusztus 23-án nyitotta meg a kapuit az állatkert, tíz állattal: három farkassal, két medvével, két vaddisznóval, két fácánnal és egy őzzel, ám ez a szám ma már jóval nagyobb, nagyjából 750 lakója van jelenleg a létesítménynek, 150 helyi és egzotikus fajt képviselve. Hat részlege mindegyikének saját gondozója van, akik ismerik az állatokat és az állatok is ismerik őket, az idők során pedig kölcsönös bizalom alakult ki. A részlegek a következők: főemlősrészleg, trópusi ház, elefánt ház, növényevő-és ragadozó részleg, valamint egy vízimadárház is van, az évek során az állatkert pedig sok pavilonnal és egyéb részleggel is gazdagodott – tudtuk meg.

„Nagyon sokan azt hiszik, hogy mi itt csak simogatjuk az állatokat”

Kopacz András arról is beszélt, hogy jelenleg nincsen könnyű dolguk, mivel csak 25 állatgondozójuk van. Ez kevés, mivel minden részlegre minimum két gondozó kell. „A gondozónak az a munkája, hogy minden reggel átvizsgálja a részleget, emellett két fő feladata van, a takarítás és az etetés, ezen kívül pedig még millió egy dolog. Nem könnyű munka ez, és nagyon sokan azt hiszik, hogy mi itt csak simogatjuk az állatokat, pedig ez nem így van” – mesélte. Viccesen hozzátette, hogy persze minden állatot meg lehet simogatni, de van, amit csak egyszer.

Az állatkertet végigjárva az aligazgatóval megnéztünk több részleget. A kengurukkal kezdtük utunkat, majd megnéztük a majmokat, a szürke farkast, az oroszlánok pavilonját, a medvebarlangot és a lovak és más növényevők istállóit és az azokhoz tartozó kifutókat is. A trópusi pavilon is gyönyörű volt, a teremben lévő kis botanikus kerttel, amely trópusi esőerdő jelleget ad az épületnek, a teremben pedig több száz színes papagáj rikácsol.

Ott jártunkkor rengeteg turista látogatta a helyet, nyüzsgött az állatkert. Kopacz András szerint általában olyan évi 260 ezres a látogatottság, amivel ők nagyon meg vannak elégedve, és ez a szám lassan emelkedik is. „Az állatkertnek is, mint szinte minden más intézménynek, be kellett zárnia a tavalyi évben, így két és fél hónapig nem nyitottun ki, ám utána óriásit ugrott a látogatottság, egyre többen kezdtek jönni, hiszen jól esett az embereknek a szabad levegőn lenni” – mesélte az aligazgató.

Új állatokkal szeretnék bővíteni az állományt

Kopacz András szerint a kellemeset sétán,  az állatok megtekintésén kívül rengeteg más programban is részt lehet venni a Marosvásárhelyi Állatkertben. Bizonyos időszakonként állatok napját szerveznek, de a Föld napján, vagy a Múzeumok Éjszakája alkalmából is programokkal várják az érdeklődőket, igyekeznek mindig „kicsivel többet nyújtani, mint egy egyszerű állatkert”.

Kapcsolódó

Erdély legjei – Kolozs megye: a Tordai-hasadék (VIDEÓ)

A Torockó-hegység északi részénél található, varázslatos szépségű Tordai-hasadék látogatását nagyon megkönnyítették az elmúlt években.

Erdély legjei Tordai-hasadék

Arról, hogy érkeznek-e a közeljövőben új állatok, az aligazgató azt mondta, hogy ezt nem szokták elmondani konkrétan, hogy legyen meglepetés, de azért elárult egy-két titkot. „Szeretnénk bővíteni az állományt, minél hamarabb. Az afrikai kifutóval kezdenék, a főemlősök házát is bővítenék, de ugyanakkor az elefánt házba is szeretnének egy magas, hosszú nyakú állatot hozni” – részletezte.

Kopacz András ugyanakkor arról is beszélt, hogy 32 éves ottléte alatt hogyan változott az állatkert és az emberek viszonyulása hozzá. Mint fogalmazott, régebb vasárnaponként vagy egy ünnepnap után „hömpölygött a szemét”, sokkal kevésbé figyeltek oda a környezetükre az emberek, ma már viszont sokkal jobb a helyzet, a látogatók is „civilizálódtak”, és ennek nagyon örülnek. Ő a maga részéről „imád az állatkertben dolgozni”, és bár néha nagyon nehéz, nem cserélné el semmivel.

„Azért vagyunk itt, hogy az állatok életét szebbé, jobbá, elviselhetőbbé tegyük”

Az aligazgató szerint vannak olyanok, akik elítélik az állatkert intézményét, nem helyeslik, hogy fogságban tartják az állatokat, ám szerinte ez a kérdés sokkal árnyaltabb ennél. „Sokan mondják, hogy be kellene zárni az állatkerteket, mert itt ketrecben vannak az állatok, de ez nem csak erről szól. Az állatkertnek négy hatalmas tevékenysége van: a fajmegmentés vagy állománymegőrzés, a látogatók oktatása, a kutatás és a szórakoztatás” – szögezte le.

A Marosvásárhelyi Állatkertben is végeznek állománymegőrzést, itt található például a kardszarvú antilop, ami a szabadban már nem létezik. Ezeket állatkertekben szaporítják, majd visszatelepítik a vadonba, így tudják csak fenntartani az állományt. Emellett sérült állatokat is visznek hozzájuk, ahol orvosi kezelést kaphatnak, ha pedig már nem tudnának a vadonban továbbélni, ott gondozzák őket. A Marosvásárhelyi Állatkert gólyáinak egy része például így került oda.

Egy másik fontos tevékenységük az oktatás, hiszen a látogatókat a napközisektől egészen a nyugdíjas korúakig oktató programokkal nevelik a környezettudatosságra és a természet szeretetére. A harmadik fontos tevékenység a kutatás, mert itt kiválóan tudják tanulmányozni az állatok viselkedését. Emellett pedig Kopacz András szerint a szórakoztatás sem elhanyagolandó, hiszen nagyrészt ezért mennek a látogatók.

„Ha ezt a négy tevékenységi kört magába foglalja egy állatkert, akkor ez nem lehet egy fölöselges intézmény. Ha nem lenne állatkert, akkor bizonyos fajokatnem tudnának megmenteni, és nem láthatnának élő állatot a gyerekek sem, ugyanakkor rengeteg tudományos információhoz juthatnának a tudósok. Mi azért vagyunk, hogy ezeknek az állatoknak az életét szebbé, jobbá, elviselhetőbbé tegyük, egy minél természetesebb környezetet teremtve számukra” – összegezte az aligazgató.